Az orosz erők újra támadtak, most 73 drónnal

Az orosz hadsereg 73 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát  – közölte hétfőn az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint 67 drónt és egy rakétát lelőtt a légvédelem, három további drón útját nem sikerült nyomon követni. Áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés.

A légvédelem egy X-59/69 típusú irányított légi rakétát és 67 Sahed drónt lőtt le Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Kirovohrad, Zsitomir, Poltava, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Dnyipro és Mikolajiv megyék fölött.

Az ukrán légierő azt is közölte, hogy egy drón Fehéroroszország felé elhagyta az ország légterét.

A Kijevet támadó összes drónt sikerült megsemmisíteni – közölte Szerhij Popko, a Kijevi Katonai Közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján. Az előzetes információk szerint a fővárosban nem keletkeztek károk.

A légitámadás visszaverésében az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vettek részt.

Legkevesebb hét ember megsebesült és lakóépületek is súlyosan megrongálódtak a dél-ukrajnai Zaporizzsja ellen indított orosz légicsapásokban – közölte Ivan Fedorov regionális kormányzó  a Telegramon.

Fedorov, aki fotókat is közzétett a romba dőlt házakról, arról is beszámolt, hogy

a több mint 10 légicsapás tüzeket is okozott.

A megye kormányzójának bejegyzése szerint még sokan lehetnek a romok alatt.

Egy külön közleményben az ukrán légvédelem 22 orosz dróntámadásról számolt be, amelyek közül 15-öt sikerült elhárítani.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Nelipivka települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél számolt be előretörésről. A tárca közölte, hogy Ukrajnában 14 ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és öt – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem 1900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 350.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy nagy és öt tábori lőszerraktárt, egy rakétatüzérségi fegyverraktárt, egy repülőtér infrastruktúráját, egy 12 vagonból álló, lőszert szállító vasúti szerelvényt kirakodás közben a Mikolajiv megyei Kazankánál – a csapást Iszkander-M rakétával hajtották végre -, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 24 drónt.

Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még egyebek között nyolc páncélozott harcjárművet és egy RADA típusú izraeli radart. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 18 900 embert, 133 harckocsit, 65 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 856 páncélozott harcjárművet, 562 gépkocsit, 150 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elrendelte az őszi katonai behívást, amelynek keretében október 1. és 2024. december 31. között 133 ezer 18 és 30 év közötti, nem tartalékos sorköteles orosz állampolgárt rendelnek be katonai szolgálatra. Vlagyimir Cimljanszkij ellentengernagy, a vezérkar szervezési és mozgósítási főcsoportfőnökségének helyettes vezetője kijelentette, hogy a most behívandók „nem kapnak feladatot különleges hadműveleti övezetben”.

Putyin elrendelte, hogy vegyék fel az orosz biztonsági tanács tagjai közé Alekszej Gyumin elnöki tanácsadót, Gyenisz Manturov első miniszterelnök-helyettes, Veronika Szkvorcovát, a Szövetségi Orvosi és Biológiai Ügynökség vezetőjét és Alekszandr Linyecet, az Elnöki Speciális Programok Főigazgatóságának vezetőjét. A testületből felmentette Vlagyimir Jakusevet, az urali szövetségi körzet korábbi elnöki megbízottját.

Az orosz elnök az Oroszország Hőse címet adományozta Jevgenyij Poddubnijnak, az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) haditudósítójának. Poddubnij, aki a szíriai és ukrajnai bejelentkezéseivel vált ismertté, Kurszk megyében augusztus 7-én súlyosan megsebesült egy dróntámadás következtében. A kórházból szeptember közepén engedték ki.

A donyecki Csasziv Jar környékén pilóta nélküli repülőszerkezet sebesítette meg Gyenyisz Kulagát, az Izvesztyija tudósítóját. Kulaga égési és repeszsérüléseket szenvedett, és mindkét lába eltört.

Az ukrán igazságügyi minisztérium a honlapján hétfőn közölte, hogy nem vonják felelősségre azokat az ukrán állampolgárokat, akik kényszerből vettek fel orosz útlevelet a megszállt területeken.

A minisztérium a sajtóközleményben rámutatott arra, hogy az orosz megszálló hatóságok gyakorta alkalmaznak a helyi ukrán lakossokkal szemben nyomásgyakorlást. Aki azonban nem szabad akaratából, hanem nyomás alatt cselekszik, a tettéért nem vonható felelőségre – írták. Eszerint azok sem, akik a megtorlástól, a bántalmazástól vagy a jogellenes korlátozásoktól való félelmükben felvették az orosz állampolgárságot – olvasható a közleményben.

A minisztérium kiemelte, hogy az ukrán büntetőtörvénykönyv 40. cikkelye – a mentális kényszer alkalmazásának bizonyítéka mellett -, az érintetteknek teljes jogi védelmet is biztosít a bíróság előtt.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz agresszor intézkedései között szerepel az ellenőrzése alá vont területeken az ukrán útlevéllel rendelkező állampolgárok erőszakos oroszosítása.

„Oroszország maximális szenvedést okoz a polgári lakosságnak, mert az ukrán útlevél birtoklása tiltakozásnak minősül, így a megszállás alatt tapasztalható rendkívül nehéz életkörülmények között a helyi lakosok kénytelenek elfogadni az orosz állampolgárságot”

– mutatott rá a minisztérium. Egyúttal leszögezte, hogy az ilyen orosz okmányoknak nincs jogi ereje, mivel ellentmondanak a nemzetközi jog elveinek és normáinak, és megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt, így a megszállt területeken kívül sem Ukrajnában, sem máshol a világon nem ismerik el azokat.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy miután Volodimir Zelenszkij államfő bemutatta győzelmi tervét az amerikai elnöknek és az ország más partnereinek, bemutatja az ukránoknak is, de nem az egészet, hiszen vannak biztonsági okokból érzékeny, ezért bizalmas részei. „Ma a szó jó értelmében egy egységes család vagyunk, amelyben nem lehetnek titkok – főleg háború idején -, de mindent, ami nyilvánosságra kerül, nemcsak Ukrajnában hallják, hanem azt az ellenség is meghallja” – mutatott rá. Hozzátette, bízik abban, hogy ezt az ukránok megértik.

Vitalij Szarancev ezredes, a Harkiv elnevezésű hadműveleti-taktikai csoport szóvivője szintén egy tévéműsorban számolt be arról, hogy az orosz csapatok fegyverekkel támadják azt vovcsanszki üzemet, amelyet a napokban szabadítottak fel az ukrán katonai hírszerzés egységei. A harkivi régióban Vovcsanszknál a legsúlyosabb a helyzet – tette hozzá.

A déli Herszon megyei hatóságok arról tájékoztattak, hogy orosz támadások következtében öten sérültek meg a régióban, közülük hárman Velikij Olekszandrivka településen, ketten pedig a megyeszékhely peremvidékén, ahová drónnal dobtak le robbanótöltetet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőlegesen meghaladta a 653 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 38 drónt.

Elfoglalta az orosz hadsereg a luhanszki régióban lévő Makijivka települést – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentésben a hat ukrajnai frontszakasz közül kettőnél számoltak be előretörésről. Közölték, hogy

Ukrajnában kilenc ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig öt ellentámadási és hat – a határon át tervezett – betörési kísérletet hiúsítottak meg.

A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1950 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig több mint 400.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek egy rádiótechnikai felderítő központot, két üzemanyag-létesítményt, 12 lőszerraktárt, egy német IRIS-T légvédelmi rendszer lokátorát, három harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 172 drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Zaporizzsja városban orosz csapás semmisítette meg az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik épületét, amelyben NATO-tisztek tartózkodtak. A helyi mentőszolgálatra hivatkozva kijelentette, hogy legkevesebb 15-en életüket vesztették közülük.

Lebegyev szerint találatok érték a Motor Szics és a Progressz hadiipari üzemeket is.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 18 560 embert, 133 harckocsit, 64 gyalogsági harcjárművet, 97 páncélozott személyszállító járművet, 850 páncélozott harcjárművet, 550 gépkocsit, 146 tüzérségi löveget és 32 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetője ukrán hadifoglyok vallomására hivatkozva azt állította a RIA Novosztyinak, hogy az ukrán fél vegyi támadásra és a vizek megmérgezésére készül a régióban.