A szankciók nem küldték padlóra Oroszországot

Vuhledar eleste arra mutat rá, hogy az ukrán védelem eddig stabilnak vélt pontjai is megrendültek, Ukrajna pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül mind gazdasági, mind katonai téren – mondta a hirado.hu-nak Kosztur András. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint ezt az európai polgárok egyre nagyobb része is felismeri, ahogy azt is, hogy a szankciók nem küldték padlóra Oroszországot, viszont gazdasági problémákat okoztak Európának, különösen a német gazdaságnak.

– Múlt heti fejlemény, miszerint orosz kézre került a kelet-ukrajnai Vuhledar városa. Mit lehet tudni a település stratégiai jelentőségéről?

– Vuhledar eleste elsősorban arra mutat rá, hogy az ukrán védelem eddig stabilnak vélt pontjai is megrendültek, miután csapatokat csoportosítottak át Donyeck megyéből a kurszki támadáshoz. A város bevételével régóta próbálkoztak az oroszok, eddig sikertelenül, az elmúlt két hónapban azonban sikerült nyugat és kelet felől is mintegy átkarolniuk a várost, a katlan elkerülése érdekében pedig az ukránok az utolsó pillanatban feladták a települést.

Hasonló forgatókönyv ismétlődött meg a front más pontjainál is, az elmúlt két hónapban pedig az oroszok nagyobb előrehaladást értek el, mint az év azt megelőző hét hónapjában.

– A Die Zeit írt arról múlt hét hétfőn, hogy két év után újra tárgyalna Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kimutatható az összefüggés a magyar kormány békemissziójával?

– Az összefüggés inkább fordított: a magyar kormány által képviselt álláspont egyre inkább igazoltnak látszik, miután megannyi Ukrajnának nyújtott támogatás után az oroszok továbbra is újabb területeket foglalnak el, Ukrajna pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül mind gazdasági, mind katonai téren, lehetőségei pedig egyre végesebbek.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Ezt pedig az európai polgárok egyre nagyobb része is felismeri, ahogy azt is, hogy a szankciók nem küldték padlóra Oroszországot, viszont gazdasági problémákat okoztak Európának, különösen a német gazdaságnak. Ezek eredménye az, hogy több német tartományi választáson, valamint az EP-választáson is jó eredményt értek el az olyan rendszerkritikus, a háborúval kapcsolatban pedig békepárti, semleges állásponton lévő pártok, mint az Alternatíva Németországért (AfD) vagy a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW). A kormányzó pártok összeomló népszerűsége láttán Scholz kancellár úgy vélheti, gesztusokat kell gyakorolnia a választópolgároknak, ha nem akarja pártja minden reményét elveszteni az egy év múlva megrendezendő szövetségi választások előtt.

– Sajtóhírek szerint magyar ötletre született meg a kínai–brazil béketerv. Mit mond ez el Magyarország konnektivitási stratégiájáról, illetve a globális Dél befolyásáról? Jó úton haladunk a kulcsállamá válás felé?

– A magyar álláspont az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban a nyugati szövetségi rendszeren belül – még legalábbis – kisebbségi vélemény, globálisan azonban többségi álláspontnak tekinthető, hiszen a globális Dél vezető államai hasonló pozíciót foglaltak el a kérdésben. Az, hogy Magyarország ennek megfelelően megpróbálja összehangolni álláspontját ezekkel az országokkal, természetes törekvés, már csak azért is, mert a globális Dél véleményének súlyát mindkét oldalon elismerik.

Kijev és a Nyugat is törekedett arra, hogy megnyerje ezen országokat az ukrán békeformula támogatása mellett, erre irányult volna a svájci békecsúcs, ez azonban nem volt sikeres kezdeményezés, Brazília, Kína és több más ország is úgy vélte ugyanis, hogy olyan konferenciára volt szükség, amelyen Oroszország is képviselteti magát, mivel enélkül lehetetlen lesz lezárni a háborút. Fontos eredmény, hogy ezt mára Ukrajna is elismerte, és bár Kijev és Moszkva is elzárkózik jelenleg a közvetlen tárgyalástól, a déli országok nyomásgyakorló képessége és összehangolt kiállása puhíthatja a felek álláspontját, és adott esetben az ukránok mögött álló Washingtont engedményekre bírhatja. Magyarország összekötő kapoccsá is válhat a Nyugat és a Dél között, ehhez persze az is kell, hogy erre ne csak a déliek, hanem a nyugatiak részéről is meglegyen a kellő nyitottság.

– Donald Trump amerikai elnökjelölt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a találkozót a felek egymástól gyökeresen eltérő módon értelmezték. Zelenszkij szerint Trump támogatni fogja Ukrajnát, Trump viszont fair megállapodást ígér. Hol itt az igazság?

– A kettő nem zárja ki egymást teljesen, a trumpi fair megállapodás ugyanis vélhetően egy nyugatbarátként megmaradt Ukrajnával számol a háború lezárása után is. Persze Ukrajna abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok minél nagyobb szerepet vállaljon a háborúban, amire egy esetleges Trump-kormányzat vélhetően nem lesz kapható, azonban azzal sem kell számolni valószínűleg, hogy a republikánusok győzelme esetén az Egyesült Államok azonnal elengedné Ukrajna kezét. A háború fenntartása helyett azonban vélhetően annak lezárása, és Ukrajna ilyen módon való megtartása lenne a cél – más kérdés, hogy ahogy Trump is fogalmazott, a tangóhoz két ember kell, így a republikánus elnökjelölt elképzeléseinek megvalósulása nagyban múlik azon is, Moszkvában hogy reagálnának majd a felvetéseire.