A Kreml így látja közel-keleti háborút

A közel-keleti helyzet a legriasztóbb forgatókönyv szerint alakul, Oroszország minden felet önmérsékletre szólít fel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.

„Kapcsolatban állunk a konfliktus minden résztvevőjével, továbbra is fenntartjuk ezeket a kapcsolatokat, és minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – nyilatkozott a szóvivő.

Leszögezte, hogy Moszkva elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet. Lehetségesnek nevezte a légi járatok ideiglenes korlátozását a közel-keleti térségben.

Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán megvitatta a kialakult helyzetet a Moszkvába akkreditált arab nagykövetekkel. A találkozót a misszióvezetők kezdeményezték kedd éjjel.

Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a találkozón „kifejezésre került a mély aggodalom” egy nagyszabású közel-keleti háború növekvő kockázata miatt, amely az egész régióra nézve pusztító következményekkel járna, egyebek között az Irán által október 1-jén Izrael ellen válaszként intézett rakétatámadás fényében. Zaharova szintén önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket és arra, hogy ne hagyják tovább romlani a katonai és politikai helyzetet, és akadályozzák meg, hogy a régió egy nagy háború szakadékába sodródon bele. Mint mondta, ez a Közel-Kelet egyik országának sem áll érdekében.

Hangoztatta, hogy Moszkva szerint a regionális helyzet általános javításának kulcsa a palesztin probléma igazságos rendezése. Nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben, és újraindulhasson a palesztin-izraeli konfliktus rendezése az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok keretei között, a két állam létét feltételező megoldás alapján.

Az ukrajnai válság rendezésével kapcsolatos kérdésekre kitérve Peszkov azt mondta, hogy Berlin nem jelezte igényét egy Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti telefonbeszélgetésre.

Megfogalmazása szerint Moszkvának és Berlinnek nincsenek kézenfekvő közös témáik a párbeszédre, Oroszország és Németország kapcsolatai az utóbbi hibájából a nullára redukálódtak. Hozzátette, hogy Putyin továbbra is nyitott párbeszédre.

Közölte, hogy dolgoznak az orosz államfőnek a novemberben Rio de Janeiróban tartandó G20-csúcstalálkozóra való utazásán.

A Kreml szóvivője nem erősítette meg azt a publikációt, amely szerint Szergej Civiljov energiaügyi miniszter felvetette volna az orosz üzemanyag- és energiakomplexum államosítását Putyinnal kedden folytatott találkozóján.

Izrael szerda hajnalban csapást mért Libanon fővárosára, Bejrútra. A támadás több külkerületi részt is érintett, a város szélén tűz ütött ki.

Izrael szerda hajnalban csapást mért Bejrútra. Az ország a Hezbollahoz tartozó célpontokat támadta. A külvárosi részen több helyen is tűz ütött ki, áldozatokról egyelőre nem érkezett bejelentés.

Mint az már ismert, Irán mintegy kétszáz ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre kedd este, megtorlásul a Teheránnal szövetséges libanoni Hezbollah síita milíciával szemben indított izraeli szárazföldi katonai műveletért.

Benjámin Netanjahu a kedd esti Izraelt ért rakétatámadás után kijelentette, hogy Irán nagy hibát követett el, aminek következményei lesznek.

„Irán nagy hibát követett el, és fizetni fog érte. Aki megtámad minket, az ellen mi is támadást indítunk” – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Véget kell vetni a szemet szemért alapú erőszak halálos körforgásának a Közel-Keleten – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) szerdán, elítélve Irán Izrael elleni rakétacsapását.

„Kifutunk az időből” – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár a közel-keleti helyzettel foglalkozó rendkívüli BT-ülésen, New Yorkban.

A világszervezet 15 tagú vezető testülete azt követően ült össze, hogy Izrael légicsapással végzett a libanoni Hezbollah vezetőjével Bejrútban, majd korlátozott szárazföldi művelet indított az Irán hátszelét élvező milícia ellen Libanon területén, Teherán pedig kedden masszív rakétatámadással válaszolt Izrael területe ellen, olyan aggályokat keltve, hogy a jelenlegi konfliktus kiterjedt közel-keleti háborúba csaphat át.

„Határozottan elítélem Irán tegnapi masszív rakétatámadását Izrael ellen”

– húzta alá Guterres, akit nem sokkal korábban a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánított, mert nem ítélte el „egyértelműen” a történteket.

Több ország, így Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Dél-Korea, Szlovénia és Guyana képviselője is kiállt az ENSZ BT-ben Guterres mellett. Amar Bendzsama algériai ENSZ-nagykövet szerint Izrael döntése, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánítja Guterrest, „az ENSZ rendszerének és a teljes nemzetközi közösségnek az egyértelmű megvetését mutatja”.

Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete az ülésen „bénító szankciók” haladéktalan elrendelését sürgette Iránnal szemben, mondván, hogy nemzetközi közösségnek fel kell lépnie, Teheránnak magas árat kell fizetnie, ugyanis minden más szerinte bűnrészesség lenne. Kijelentette, hogy Irán jóval nagyobb következményekkel fog számolni tetteiért, mint amit el tud képzelni.

Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban azt mondta, hogy a rakétatámadás szükséges és arányos válasz volt Izrael utóbbi két hónapban véghez vitt agresszív cselekményeire. Hangsúlyozta egyben, hogy Irán válaszára „az elrettentés egyensúlyának helyreállításához” volt szükség, és figyelmeztette Izraelt, hogy minden agressziónak következménye lesz. Kijelentette: egyetlen módja a helyzet elmérgesedésének elkerülésére az, ha Izrael véget vet a Gázai övezetben folytatott háborújának és leállítja a Libanon elleni támadásokat.

Irán kormányzata az ENSZ BT-nek kedden megküldött levelében Izrael elleni támadását a világszervezet alapszabálya 51. cikkelye szerinti önvédelemmel igyekezett igazolni, azt hangoztatva, hogy Izrael „agresszív cselekményeket” hajt végre Irán szuverenitása ellen is.

„Irán, (…) teljes összhangban a nemzetközi humanitárius jog szerinti megkülönböztetés elvével, csakis a rezsim katonai és biztonsági létesítményeit támadta védelmi jellegű rakétacsapásával”

– szögezték le a levélben.

Danon korábban elutasította Teherán önvédelemmel kapcsolatos állítását. „Ez egy szándékos támadás volt a polgári lakosság ellen” – jelentette ki. „Izrael nem fog eltűrni ilyen agressziót. Izrael válaszolni fog. Válaszunk határozott, s igen, fájdalmas lesz, de – Irántól eltérően – a nemzetközi joggal összhangban fogunk cselekedni” – tette hozzá a nagykövet.

A háborús helyzetben Libanon elhagyására szólítja fel a magyar állampolgárokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) – tette közzé szerdán a KKM a Konzuli Szolgálat honlapján.

A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagykövetség az elkövetkező időszakban, egy esetlegesen fellépő veszélyhelyzet esetén, a leggyorsabban azoknak a magyar állampolgároknak tud segíteni, akik konzuli védelemre regisztráltak.

Az útmutató a konzuli védelemre történő regisztrációhoz a https://konzinfo.mfa.gov.hu címen olvasható.

A magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül százezer eurós gyorssegélyt nyújt a libanoni belső menekültek ellátásához – jelentette be Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán Facebook-oldalán.

Az államtitkár a videóban elmondta: aggodalommal figyelik a közel-keleti eszkalációt, amely egyre inkább kiterjed Libanon déli részére.

„Libanoni partnereink egyre súlyosbodó humanitárius válságról számolnak be az országban: százezrek menekülnek az ország északi részére, hátrahagyva otthonaikat. Az ő elszállásolásuk nem megoldott, tömegek tartózkodnak a szabad ég alatt ellátás, gyógyszer, élelmiszer nélkül. Nagyon sokan vannak Libanonban kritikus helyzetben”

– tette hozzá.

Közölte: a humanitárius helyzetre válaszul a Hungary Helps Program keretében százezer eurós gyorssegélyről döntöttek.

„Így járul hozzá a magyar kormány a Máltai Lovagrend libanoni szervezetén és más keresztény szervezeteken keresztül a bajba jutott libanoni belső menekültek életének megóvásához” – fogalmazott.

Felidézték, hogy 2024. szeptember 27. óta Izrael egyre intenzívebb és kiterjedtebb katonai műveleteket hajt végre Libanon területén, beleértve a dél-bejrúti területeket is.

Mint írták, a tárca ebben a helyzetben a legfontosabb védekezést továbbra is a megelőzésben látja, amely Libanon mielőbbi elhagyását jelenti a kereskedelmi járatokkal.

Ezért „nyomatékosan javasoljuk, hogy a még működő libanoni kereskedelmi járatokkal soron kívül hagyják el az országot és az ideiglenesen itt tartózkodó honfitársainkat is erre bíztassák!”

– fogalmaztak.

Azt is javasolják, hogy kövessék figyelemmel a konzuli szolgálat honlapját, ahol a Libanonra vonatkozó utazási tanácsokat folyamatosan frissítik, illetve töltsék le a Konzinfo Utazom mobilalkalmazást a gyorsabb tájékoztatás érdekében.