tóth gabi
Beindult az új külügyminiszter is.
az ukrán parlament elfogadta Dmitro Kuleba eddigi ukrán külügyminiszter lemondását, ezzel együtt pedig már az új tárcavezető személyét is elfogadta a testület. Ennek megfelelően Andrij Szibiha, Kuleba eddigi helyettese lesz Ukrajna fődiplomatája.
Szibiha karrierdiplomata, aki 2016 és 2019 között Ukrajna törökországi nagyköveteként tevékenykedett. Volodimir Zelenszkij elnök kormányához 2021-ben csatlakozott kabinetfőnök-helyettesként, majd idén áprilisban került a külügyminisztériumba.
Szibiha már megbízatása első perceiben világossá tette az ukránok elvárásait a nyugati országok felé. Szerinte a győzelemhez nagy hatótávolságú fegyverek és előrelátó külpolitika is kell.
Az új tárcavezető szerint a Nyugatnak sürgősen több fegyvert kell biztosítania Ukrajnának, és fokozni kell a nyomást a frontvonalakon, valamint azokon túl is. A külügyminiszter azt ígérte, hogy alapjaiban változtatja meg a kormány politikáját a külföldön élő ukránokkal szemben.
Növelni és bővíteni fogjuk a konzuli irodák hálózatát és javítani fogjuk a szolgáltatások minőségét
– hangsúlyozta Szibiha. Az ukrán diplomácia élére ezúttal sem sikerült olyan politikust állítani, aki tiszteletben tartaná a szomszédos országokban élőket vagy akár az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket.
2024. 09. 05. 7:11
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2024. augusztus 27-én Kijevben tartott sajtótájékoztatóján (Fotó: AFP)
Hirdetés
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Feliratkozom a hírlevélre
Volodimir Zelenszkij elnök is részt vett a „Nép szolgája” frakció ülésén szeptember 4-én este. Ott beszélt az ukrán kormányválságról, s arról, hogy miért távozott több miniszter is a kormányból. Erről ír az Unian ukrán hírportál.
Zelenszkij külön részletezte Dmitro Kuleba lemondását, s annak okait.
A sajtóinformációk szerint az államfő úgy vélte, hogy a miniszterből hiányzik az energia a fegyverellátás előmozdításához.
Az egyeztetés témái között szerepelt egy új minisztérium létrehozása is, amely az országot elhagyó ukránok hazatérésével foglalkozik majd. A forrás szerint azonban ennek vezetőjét még nem választották ki – folynak az interjúk.
Kuleba előtt már benyújtotta lemondását több ukrán miniszter a parlamentnek: Denisz Maljuszka igazságügyi, Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős, valamint Ruszlan Sztrilec, a környezetvédelmi tárca vezetője. A közlés szerint úgyszintén benyújtotta lemondását Vitalij Koval, az ukrán vagyonkezelő alap elnöke és Olha Sztefanisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.
Míg az elnökhöz közel álló törvényhozók és politikai elemzők a változásokról azt mondták a Kyiv Independentnek, hogy az átalakítás egy módja annak, hogy „új energiát" vigyenek a megfáradt kormányzati apparátusba, a Zelenszkijt kritizálók szerint ez inkább az Andrij Jermak által irányított elnöki hivatalról szól, amelynek célja, hogy még jobban megszilárdítsa a hatalmát.
Az ukrán kormányzati átrendeződés kapcsán sokatmondó, hogy a közelmúltban az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak a Soros családdal is találkozott. Az elnöki iroda hivatalos közlése szerint Jermak és Alexander Soros áttekintették az Ukrajnával kapcsolatos időszerű kérdéseket.
Az ukrán fegyveres erők egy hónappal ezelőtt kezdődött kurszki hadműveletének sikere miatt Oroszország 60 ezer katonát irányított át az oroszországi kurszki régióba – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.
Az államfő mostani szavai szerint a kurszki hadművelet egyik célja, hogy Oroszország a saját területére vonja vissza csapatait, méghozzá olyan ukrajnai területekről, amelyeken az ukrán csapatok nehézségekkel küzdenek. Azt mondta, hogy az orosz csapatok egy részét a zaporizzsjai és a herszoni régióból vonták ki és irányították a kurszki területre.
Az elnök arról is beszélt, hogy a közép-ukrajnai Poltavában lévő katonai iskolát kedden eltaláló orosz rakéták csupán három percig repültek, és sok ember azért vesztette életét vagy sebesült meg, mert nem érte el az óvóhelyet.
Zelenszkij kommentálta azt is, hogy a nemzetközi elfogatóparancs ellenére nem tartóztatták le Mongóliában az orosz elnököt. Úgy vélekedett, hogy eszerint Ulánbátor Vlagyimir „Putyint jobban tiszteli, mint a nemzetközi jogot”.
Emlékeztetett arra, hogy Mongólia aláírta és ratifikálta a Római Statútumot, így kötelezően teljesítenie kellett volna a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ukrán gyerekek törvénytelen elhurcolása miatt kiadott elfogatóparancsát.
A Donyeck megyei ügyészség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy
Az ukrán légierő a Telegramon közölte, hogy Oroszország csütörtökre virradóan egy Iszkander-M ballisztikus rakétával és 78 Sahid típusú támadó drónnal támadta Ukrajnát. A légvédelem hatvan drónt lőtt le, 15 eltűnt, kettő az Oroszország területére, egy pedig Fehéroroszországba repült be.
Az ukrán vezérkar csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai háború alatti embervesztesége megközelítette a 622 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 31 tüzérségi rendszert és 42 drónt.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Zavitne települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt nap folyamán, miközben 11 ukrán támadást és ellentámadást vert vissza – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A tárca összesítése a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát csaknem 2100-ban, az oroszországi Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 370-ben adta meg.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy lőszergyárat, egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési pontját, hét tábori lőszerraktárt, négy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két-két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró, illetve vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, öt francia HAMMER irányított légibombát, egy Vilha-rakétát, továbbá 27 légi és 11 tengeri drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 17 páncélozott harcjárművet és két amerikai M270-es MRLS sorozatvetőt vesztettek.
Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 10 100 embert, 81 harckocsit, 41 gyalogsági harcjárművet, 72 páncélozott személyszállító járművet, 589 páncélozott harcjárművet, 325 gépkocsit, 74 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz főváros egyik kerületi bírósága csütörtökön távollétében nyolcévi szabadságvesztésre ítélte Alakszandr Slak bloggert és testépítőt, az orosz hadsereg rágalmazása címén.
A 2020 óta külföldön élő Slak egy Instagram-videóban azt állította, hogy a kahovkai erőmű gátját tavaly júliusban az orosz fél robbantotta fel. Moszkvában sajtójelentések szerint a hatóságok őrizetbe vettek egy 55 éves helyi férfit, aki légvédelmi rendszereket filmezett.