Migránsok teszik veszélyessé a vasúti közlekedést

Vészhelyzet miatt kért segítséget a vasúti üzemi tanács Németországban. A Süd-Thüringen-Bahn vezetősége a vonatkísérők belátásra bízta a „külföldi” utasok jegyeinek ellenőrzését. „Nehéz helyzetekben alkalmazottaink maguk dönthetik el, hogyan járjanak el az összetűzések elkerülése érdekében” – mondta a vasúti szóvivő a Thüringer Allgemeine-nek. 

Vészhelyzet miatt kért segítséget az üzemi tanács

A Süd-Thüringen-Bahn  üzemi tanácsa Bodo Ramelow  tartományi miniszterelnöknek írt levelével került a hírekbe. Azt írják, hogy a vonatokon az utasok az erőszakos jelenetek elszaporodására panaszkodnak. A vasúti alkalmazottak úgy érzik, cserben hagyta őket a politika. A levélben az áll, hogy a randalírozók „migrációs hátterű emberek”. A jegyek ellenőrzésekor szexista fenyegetések, támadások, köpések érik a vonatokon tartózkodó, többségében női alkalmazottakat. Az ütések és rúgások is napirenden vannak. A túlnyomórészt férfi mozdonyvezetők is áldozatai ezeknek a támadásoknak. A fenyegetések miatt el kell viselni, hogy sokan nem váltanak jegyet a vonatra. Az emberek nem beszélnek „kivételekről vagy egyedi esetekről”, hanem „majdnem mindennapi eseményekről” van szó. 

Menekülés a síneken keresztül

Egy férfi kolléga segített két lánynak, akiket erősen zaklattak a migránsok - áll az üzemi tanács levelében. Ezután neki kellett a fizikai erőszak elől menekülve keresztülfutni a síneken. A négyoldalas levél írói szerint az atrocitások listája tetszés szerint folytatható. Még a biztonsági szolgálat igénybevétele és a rendőrség kihívása sem segít. Az elkövetők őket sem tisztelik. Még ha el is viszik őket, hamarosan visszaszállnak a vonatra, hogy jegy nélkül induljanak tovább.
A levélben az üzemi tanács azt kérdezi a tartományi miniszterelnöktől: „Hogyan várhatja el az ország a polgáraitól, hogy nyitottak legyenek a menekültpolitikára, amikor naponta látnak a felsorolthoz hasonló eseteket, nemcsak a tömegközlekedésben."
 

Kétéves felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt kedden egy német nőt a düsseldorfi bíróság az Iszlám Állam terrorszervezethez való csatlakozás miatt.

A kétgyermekes anya – aki nyugat-németországi Trierben született – a korábbi rendőrségi nyomozás során már beismerte az ellene felhozott vádakat, és vallomását a düsseldorfi tartományi felsőbíróság előtt is megerősítette.

„Ilyen őszinte és alapos beismerő vallomást ritkán vagy soha nem hallunk” – mondta a tárgyalást elnöklő bíró. A védelem nem fellebbezett az ítélet ellen, amely így jogerőssé vált.

A tárgyaláson elhangzott, hogy

a 30 éves nő 2013 szeptemberében Szíriába utazott, ahol feleségül ment az an-Núszra Front nevű szíriai szélsőséges csoport egyik harcosához, majd néhány hónappal később férjével együtt csatlakozott az Iszlám Államhoz.

Németországba 2014-ben tért vissza a férje nélkül, és anyósához költözött Kölnbe. A következő év februárjáig az Iszlám Állam tagja maradt, és pénzt küldött férjének Szíriába.

Akkor került a nyomozók figyelmének középpontjába, mikor „ismerősét”, Sarah O-t rabszolgatartás és terrorizmus vádjával több mint hatéves börtönbüntetésre ítélték Németországban. Bevallása szerint online ismerkedett meg Sarah O-val, akit ő vett rá, hogy kiutazzon Szíriába.

A tárgyaláson elhangzott, hogy a nő egy algériai hívő muszlim apa és szerb anya gyermekeként nőtt fel Trierben, első barátaival egy mecsetben ismerkedett meg, majd 2011-ben online radikalizálódott, és szalafista hitszónokok rendezvényein is részt vett a nyugat-németországi Saar-vidék mecseteiben.

Júniusban, az előző év azonos hónapjának adataihoz képest 17 százalékkal kevesebb, 70 375 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ez mintegy hatezerrel elmarad a májusi számoktól – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A júniusi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 6540 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, ez 6 százalékkal több a tavaly júniusinál.

Az előző hónapokhoz hasonlóan júniusban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (10 165), őket a venezuelaiak (6340), majd az afgánok (5930) követték.

A menedékkérelmek 76 százalékát négy uniós országban, Németországban (16 770), Spanyolországban (14 855), Olaszországban (11 685), és Franciaországban (10 510) nyújtották be.

Az EU egészében százezer emberre áprilisban 15,7 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket. Arányuk Görögországban (45,4), Spanyolországban (30,6) és Írországban (26,2) volt a legmagasabb.

A vizsgált hónapban 2395 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában. A kiskorúak legtöbbje szíriai (675), afgán (405) és egyiptomi (255) volt. Közülük a legtöbben Németországba (725), Bulgáriába (300), Görögországba (290), Hollandiába (260) és Spanyolországba (255) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.

Németország a múlt hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indít ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.

Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.

A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.