kulcsár edina
A parlament jóváhagyta a lemondásokat.
Az ukrán parlament szerdai plenáris ülésén több kormánytag lemondását elfogadta, de volt olyan tisztségviselő is, akinek nem támogatta távozását a posztjáról.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a törvényhozás 241 szavazattal támogatta Olha Sztefanyisina lemondását az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztról. Zseleznyak hozzátette: Sztefanyisina továbbra is az európai integrációval foglakozik majd, de ő lesz az igazságügyi tárca új vezetője is.
Zseleznyak ugyanakkor közölte, hogy a minisztert állva tapsolták meg kormánypárti képviselők is, amikor a szószékhez lépett, ezért megjegyezte, nem érti, miért volt szükség a leváltására.
Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős minisztert 243 képviselő támogató szavazatával mentették fel. A tárcavezető előző nap felfedte a Telegramon, hogy továbbra is Ukrajna védelmi szektorában fog dolgozni, de más szerepkörben, erről azonban többet nem árult el. Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter lemondását a törvényhozás 244 tagja támogatta.
A parlament ugyanakkor nem támogatta Irina Verescsuk távozását miniszterelnök-helyettesi és a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszteri posztjáról, mivel ezt csupán 214 képviselő szavazta meg a szükséges 226 helyett. A törvényhozás ugyancsak nem szavazta meg szerdán Vitalij Koval, az ukrán állami vagyonkezelő alap elnökének távozását a posztjáról.
Köszönetet mondott a távozó minisztereknek és a kormány teljes csapatának, azért, hogy „Ukrajnáért, az ukránok érdekében négy és fél, egyesek pedig öt éven át dolgoztak”.
„Ma új energiákra van szükségünk, és ezek a lépések államunk különböző irányú erősítéséhez kapcsolódnak. Ez alól a nemzetközi politika és a diplomácia sem kivétel. Ma nem tudom megjósolni, hogy ez vagy az a miniszter pontosan mit fog csinálni. Akkor lesznek válaszok, amikor bizonyos pozíciókat felkínálnak nekik. Most még korai erről beszélni” – szögezte le az elnök.
Egy poltavai kiképzőközpontra és lembergi (Lviv) hadiipari üzemekre mért csapásokról számolt be szerdán az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai „különleges hadművelet” friss fejleményeit ismertetve.
A tárca szerint kedden Poltavában az ukrán fegyveres erők 179. egyesített oktató és kiképzőközpontját érte precíziós csapás. A tájékoztatás szerint a létesítményben külföldi oktatók irányításával az ukrán hadsereg kommunikációs és elektronikai hadviselési szakembereit, valamint az orosz területen lévő polgári objektumok elleni csapásokban részt vevő drónkezelőket képezték ki.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének kormányzója azt mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy az eltalált poltavai katonai intézmény a mozgósított ukránok kiképzőközpontja volt, ahol külföldi oktatók tanítottak.
Mint mondta, erre a célra és a kiképzésre olyan bázisokat hoztak létre, mint amilyet kedden ért orosz találat.
Az orosz védelmi minisztérium közleményében azt írta, hogy Lembergben szerdán az orosz hadsereg nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rendszerekkel és drónokkal mért csoportos csapást repülőgépek és rakétafegyverek elektronikus alkatrészeit gyártó és javító hadiipari vállalatokra.
Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki régióban található Karlivka és Precsisztivka települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt nap folyamán, miközben a frontszakaszokon 11, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ukrán támadást és ellentámadást vert vissza.
A moszkvai minisztérium drónfelvételeket tett közzé arról, ahogy, a mellékelt tájékoztatás szerint, Precsisztivka irányából fejvesztve menekültek Zolota Niva – Sahtarske felé az ukrán 58. önálló gépesített lövészdandár katonái, fegyvert és lőszert, valamint a sebesülteket hátrahagyva.
A tárca összesítése a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát több mint 1900-ban, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 450-ben adta meg.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között kilenc lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú, 155 milliméteres vontatott tarackot, 11 HIMARS rakétát, továbbá 30 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között egy harckocsit, 16 páncélozott harcjárművet, három francia CAESAR 155 milliméteres önjáró és egy amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint egy-egy amerikai M142-es HIMARS és egy MRLS sorozatvetőt vesztettek.
Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 9700 embert, 81 harckocsit, 39 gyalogsági harcjárművet, 70 páncélozott személyszállító járművet, 576 páncélozott harcjárművet, 313 gépkocsit, 72 tüzérségi löveget és 22 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki Szokol piacot ért ukrán csapás következtében 13 civil megsebesült. A Belgorod megyei Novaja Tavolzsankában három polgári lakos életét vesztette, ketten pedig sebesüléseket szenvedtek.
Alekszej Szmirnov, Kurszk megye megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a megyében eddig több mint 500, korábban eltűntnek nyilvánított személyt találtak meg az Orosz Vöröskereszt, a kurszki területi kormány és a rendfenntartó erők együttműködésének köszönhetően. A vöröskereszt regionális kirendeltségén mintegy 70 önkéntes dolgozik, aki a régió 50 ezer lakosának osztott élelmiszer- és higiéniai csomagokat.
Ukrajna arra készül, hogy „győzelmi terve” részeként meghatározatlan ideig ellenőrzése alatt tartja azokat a területeket, amelyeket Oroszországban foglaltak el az ukrán erők augusztusban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
„Mi nem akarjuk az ő területüket, a mi célunk az, hogy helyreállítsuk a saját területi integritásunkat. Azért ejtettünk orosz hadifoglyokat, hogy ukrán foglyokra tudjuk majd kicserélni őket” – mondta Zelenszkij az interjúban. „Nem akarjuk az elfoglalt orosz térségekben elterjeszteni az ukrán életmódot. Azt a területet egyelőre tartani fogjuk a győzelmi tervünk részeként, hogy lezárjuk a háborút” – fogalmazott az NBC honlapján közölt leirat szerint, hozzátéve, hogy az erre vonatkozó javaslatot hamarosan ismertetik nemzetközi partnereikkel.
A riporter kérdésére válaszolva leszögezte: nincs szükségük orosz területekre, azokat egyelőre „elméleti szinten” tartják ukrán ellenőrzés alatt. Ukrán csapatok augusztus elején meglepetésszerűen betörtek az oroszországi Kurszk megyébe. Kijev azt állítja, hogy csaknem 500 négyzetkilométernyi orosz területet tart ellenőrzése alatt, és több száz orosz hadifoglyot ejtett. Zelenszkij azt mondta, a kurszki akció „megelőző csapás” volt annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország ütközőzónát alakíthasson ki az ukrán határ mentén.
Az ukrán elnök szerint a washingtoni vezetésnek nem volt tudomása az oroszországi betörés tervéről, amelyet még Ukrajnán belül is gondosan titokban tartottak. „Valóban nem tájékoztattunk senkit erről, és ez nem bizalmatlanság kérdése” – mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy a tavaly nyári ukrán ellentámadás sok tekintetben azért vallott kudarcot, mert olyan sokat reklámozták és beszéltek róla, és ezzel lehetőséget adtak az oroszoknak, hogy felkészüljenek. „Ezúttal még az ukrán hírszerzés sem volt beavatva, csak a legszűkebb kör tudott róla, és azt hiszem, ez volt a siker egyik kulcsa” – jelentette ki az ukrán elnök.
Az interjúban Zelenszkij azt is kijelentette, arról nem beszélhet, hogy Ukrajna készül-e további orosz területek megszerzésére.