Politikai trükk Scholz békepárti nyilatkozata?

Olaf Scholz német kancellár a ZDF német közszolgálati televíziónak adott belpolitikai és külpolitikai témákat is érintő éves nyári interjújában vasárnap este az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.

„Úgy vélem, hogy most jött el az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk, hogyan tudnánk gyorsabban kijutni ebből a háborús helyzetből annál, amit a jelenlegi helyzet mutat” – fejtette ki Scholz.

„Minden bizonnyal lesz még egy békekonferencia” – mondta a kancellár, és hozzátette: „Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyetértünk abban, hogy ennek Oroszország bevonásával kell történnie”.

Scholz kitért a kérdés elől, hogy továbbra is bízik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben, miután kiderült,

hogy egy ukrán állampolgárságú személyt gyanúsítanak azzal, hogy szabotálta az Északi Áramlat gázvezetékeket a Balti-tengeren.

„Jó a kapcsolatom Volodimir Zelenszkijjel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezt az ügyet meg kell oldani” – válaszolta a kancellár.

A belpolitikai kérdésekre válaszolva Scholz elismerte, hogy Németország széttöredezett politikai színtere tartományi és szövetségi szinten is nehezíti az ország kormányzását.

„Akármi is történik a következő években, attól tartok, Németországban továbbra is olyan lesz a helyzet, hogy nagyon bonyolult lesz kormányt alakítani”

– mondta a kancellár.

Scholz az interjúban védelmébe vette kormánya eddigi teljesítményét, annak ellenére, hogy a három koalíciós párt gyengén szerepel a jövő évi választások előtti közvélemény-kutatásokban, és két keleti tartományban nemrégiben eddig példátlan mértékű vereséget szenvedtek.

A kancellár azonban az interjúban kizárta, hogy a jövő évi választások előtt bizalmi szavazásra kerülne sor a parlamentben.

Scholzot Németország bevándorlási politikájáról is kérdezték, amely ismét politikai viták kereszttüzébe került a két héttel ezelőtt Solingenben elkövetett, több halálos áldozattal járó támadás után.

A kancellár koalíciós kormánya szombaton beterjesztett egy törvénytervezetet a kitoloncolások felgyorsítását és a késes támadások visszaszorítását célzó intézkedések szigorítására, ám az ellenzéki pártok ennél hatékonyabb fellépést sürgetnek.

„A határon már történtek visszautasítások, folyik a határellenőrzés, és szeretnénk tovább növelni a hatékony határvédelmet” – mondta Scholz.

Hozzátette: „Lesznek jó javaslatok (…), amelyek az európai jogszabályok, a nemzetközi szerződések és az alaptörvényünk keretein belül maradnak”.

A migrációval kapcsolatban Scholz tagadta, hogy ezt a kérdést a koalíció alábecsülte volna.

„Az elmúlt 10 vagy 20 év legnagyobb átalakulását vittem véghez a migráció kezelésében” – jelentette ki.

Inkább választási propaganda, semmint a háborúpárti álláspont megváltozása Olaf Scholz német kancellár nyilatkozata, amelyben az orosz fél részvételével tartott békekonferenciát sürgetett – mondta el a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. A német pártok közül aki először áll ki a béke mellett, az számíthat a háborúellenes mérsékeltek szavazataira a jövő évi választáson.

Olaf Scholz német kancellár (J) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóra érkezik a kancelláriára 2024. február 16-án Berlinben (Fotó: AFP) 

– Bár látszólag békepárti Olaf Scholz német kancellár nyilatkozata, valójában Németországban semmi nem fog változni – mondta el lapunk kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. A németek is felsorakoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon javaslata mögé, hogy szükség van az oroszok részvételével rendezett békekonferenciára, de Zelenszkij feltételeivel, ez aligha valósul meg.

– mutat rá a szakértő, hozzátéve, hogy Scholz ezzel Zelenszkij javaslatát támogatja, nem Orbán Viktorét, aki szerint a tűszünetnek kell lennie az első lépésnek.

A német vezetők továbbra is háborúpártiak maradtak, csupán annyi a változás, hogy a német társadalmat is elérte a háborús fáradtság. Nem véletlen, hogy a német költségvetésből Ukrajnának szánt összeget megfelezik, és a támogatást inkább az Európai Unió szintjére helyezik át. Az EU és a NATO szintjén pedig öt évre előre bebiztosították a háború finanszírozását.

– fejtegeti a Századvég elemzője.

Az sem új ötlet, hogy olyan békekonferenciát kell rendezni, amin Oroszország is részt vesz, ezt Zelenszkij már a csúfos kudarcot vallott júniusi békekonferencia után elmondta.

– világított rá az elemző.

A kancellár szavai inkább szólhattak a német választóknak.

– magyarázta a szakértő.

Ez leginkább taktika, mert a német pártok közül aki az AfD-n és a BSW-n kívül először áll ki a béke mellett, az számíthat a mérsékelt háborúellenes szavazóknak a legnagyobb támogatására a jövő évi választáson – teszi hozzá Kiszelly Zoltán. Scholz már azzal a mérsékelt pártok közül egyedüliként mutatott egyfajta békepártibb arcot, hogy korábban nem akart páncélosokat adni Ukrajnának, majd megtagadta, hogy Taurus rakétákat adjon – sorolja a példákat. Márpedig Scholz szeme előtt nem csupán az lebeg, hogy szeptember 22-én választások lesznek Brandenburgban, 29-én pedig Ausztriában, ahol szintén figyelnek a német kancellár nyilatkozataira, hanem a jövőre esedékes német szövetségi választások is.

A kancellár békét követelő megnyilatkozásaitól azt remélik a szociáldemokraták, hogy nem tizenöt százalékot kapnak majd jövőre, hanem mondjuk húszat, ami a CDU várható harminc százalék körüli eredményével elég is lenne a nagykoalícióhoz.

– summázza a szakértő, hozzátéve, hogy a német tőke számára a nagykoalíció lenne a legkényelmesebb megoldás.

Arra a kérdésre, hogy a minapi négyszemközti találkozójuk során esetleg a NATO nevében is felszólíthatta-e Scholz Zelenszkijt az oroszokkal való tárgyalásra, a szakértő határozott nemmel válaszol.

– foglalja össze véleményét.

Szerinte inkább azt magyarázta el Zelenszkijnek, hogy a háború finanszírozása továbbra is biztosított, illetve valószínűleg a Németországban élő katonakorú férfiakról is egyeztethettek. Az ukrán menekülteket a németek beengedték a szociális ellátórendszerbe, így míg a többi európai országban a munkaképes ukrán menekültek nyolcvan százaléka dolgozik, Németországban csupán húsz. Ezért most a németek azt pedzegetik, hogy a hadköteles ukrán férfiaktól megvonják a szociális ellátást, ez az elképzelés pedig igen népszerű a németek körében.

Az Északi Áramlat elleni merénylet körüli kérdésekről Kiszelly Zoltán elmondta, hogy a németek inkább elhiszik az ukránok hivatalos történetét, mert ha kiderül az igazság, az csak rosszabb lenne nekik.

A Kreml csak a médiából értesült Olaf Scholz német kancellár „béketervéről”, de nem utasít el eleve semmilyen rendezési lehetőséget – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak válaszolva.

„Nem utasítunk el előre semmilyen tervet, de meg kell értenünk, hogy miről is van szó” – mondta a szóvivő. Ugyanakkor hangot adott álláspontjának, miszerint nincsenek meg a valódi előfeltételei az ukrajnai konfliktus békés úton történő rendezésének.

„Különböző nyilatkozatokat hallunk európai országokból, de nem látunk semmilyen nyilatkozatot sem ebben a kérdésben attól az országtól, amely ezt az egész folyamatot vezényli, amely az egész kollektív Nyugatot vezényli” – fogalmazott Peszkov.

A szóvivőt arra reagáltatták, hogy a német kormányfő előző nap a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában azt mondta, Berlin továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, de egyúttal hozzátette:

a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni. Scholz szerint ebben egyetértés van közte és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője hétfőn Rijádban, az Öböl-menti Együttműködési Tanács külügyminisztereivel tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen, az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló kezdeményezés sem érinti az orosz ajkú lakosság jogait „azokon a földeken, amelyeket Zelenszkij a sajátjának tekint”.

„Nem komoly dolog tűzszüneti felhívásokról vitatkozni, és területcserében gondolkodni. Mert, még egyszer mondom, a probléma nem területekről szól, a probléma az emberi jogokról szól, amelyeket a törvényhozás lábbal tiport (Ukrajnában). És ezeket a politikai térben lebegő kezdeményezések egyike sem említi meg konkrétan” – hangsúlyozta Lavrov.

Ismételten ultimátumnak minősítette Zelenszkijnek a konfliktus lezárására vonatkozó feltételeit. A miniszter szerint az ezeket a követeléseket támogató Nyugat nem hajlandó őszinte megállapodásokra a helyzet rendezéséről, ehelyett Oroszország stratégiai vereségét remélik elérni a csatatéren.

Peszkov a sajtónak nyilatkozva, Scholz interjújával kapcsolatban, azt is hangsúlyozta egyebek között, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását „alaposan ki kell vizsgálni”, és nem szabad megengedni, hogy az érintett országok elhallgassák, hogy mi történt.

A The Wall Street Journal amerikai napilapnak azzal a cikkével kapcsolatban, amely azt állította, hogy Teherán rövid hatótávolságú rakétákat szállít Moszkvának, Peszkov kijelentette: „Nem minden alkalommal felel meg az ilyen jellegű információ a valóságnak”.

Azt is mondta, hogy Oroszország folytatja az Iránnal való együttműködést minden területen, beleértve a legérzékenyebbeket is.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kreml egyelőre „nem érdekelt” abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút adjon Evan Gershkovichnak, a The Wall Street Journal újságírójának. „Ahhoz, hogy interjú jöjjön létre a külföldi médiával és valamely konkrét újságíróval, valamilyen alkalomra van szükség. Egyelőre nincs ilyen apropó” – mondta.

Gershkovichot tavaly márciusban kémkedés vádjával tartóztatták le Oroszországban, majd idén júliusban 16 évi szabadságvesztésre ítélték. Augusztus elején fogolycsere keretében szabadult és tért vissza hazájába.