Meg kell előzni a közel-keleti háború kiterjedését

A nemzetközi közösségnek meg kell előznie a közel-keleti válság további eszkalációját, ez ugyanis igen súlyos kihatással lenne a világ biztonságára – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a Közel-Keletről az elmúlt napokban és órákban igen nyugtalanító jelentések érkeztek, az ukrajnai háború mellett ez a konfliktus is egyre közelebb kerül az eszkalációhoz, a válság továbbterjedéséhez, ami szintén jelentősen alááshatja a világ biztonságát.

„Libanon bevonása a konfliktusba, én azt gondolom, hogy önmagán túlmutató jelentőséggel bír, hiszen ha a konfliktusba még egy országot belevonnak, akkor ez a konfliktus nem áll meg annak az országnak a határainál” – figyelmeztetett.

Majd rámutatott, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll a libanoni keresztény közösséggel, a kapcsolattartás jelenleg is folyamatos, és ha bármilyen segítségre van szükségük, azt meg fogják kapni.

„A magyar kormány az elmúlt években körülbelül ötmilliárd forintnyi értékben hajtott végre fejlesztési, támogatási, valamint humanitárius programokat Libanonban, amelyekkel a keresztény közösségeket támogattuk templomépítéssel, iskolák, kolostorok működésének támogatásával” – emlékeztetett.

Továbbá reményét fejezte ki, hogy mindenkiben lesz annyi józan ítélőképesség a következő napokban, hogy nem eszkalálja tovább a közel-keleti válságot, és nem kell emberek újabb millióinak szenvedniük.

A téma kapcsán végül arra is kitért, hogy szerdán libanoni kollégájával is megbeszélést fog folytatni, és erről a kérdésről is szó lesz.

Szijjártó Péter a nap folyamán tervezett kétoldalú találkozóival kapcsolatban kifejtette, hogy afrikai és ázsiai partnereivel alapvetően biztonsági kérdésekről fog egyeztetni, így a migrációs nyomásról is.

„Szerintem ma már mindenki számára világos az, hogy Európa nem fogja tudni megúszni a jelenleginél sokkal-sokkal nagyobb, annál összehasonlíthatatlanul nagyobb migrációs nyomást, ha nem tud átfogó Afrika-stratégiát kidolgozni” – szögezte le.

Kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő két évtizedben mintegy 750 millióval fog nőni, és ezeknek az embereknek majd munkahelyet kell adni, taníttatni kell őket, egészségügyi ellátásra lesz szükségük.

„Jó lenne elkerülni mindkettőt, úgyhogy az afrikai államok vezetőivel a migrációs együttműködésről, a fejlesztési együttműködésről tárgyalunk” – tette hozzá.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Honduras is belép a magyar ösztöndíjprogramba, tehát onnan is jöhetnek majd diákok a hazai egyetemekre. Valamint üdvözölte, hogy Kuba érdekelt a magyar vízügyi technológiákban.

Illetve elmondta, hogy nemcsak afrikai és latin-amerikai, hanem ázsiai országok külügyminisztereivel is találkozni fog. Aláhúzta, hogy Magyarország és Kambodzsa megállapodott a nagykövetségek kölcsönös megnyitásáról, Üzbegisztánnal pedig diplomáciai képzési együttműködési szerződést fog aláírni. Azt is érintette, hogy tárgyalni fog az Egyesült Arab Emírségek diplomáciájának vezetőjével is, vele leginkább a közel-keleti helyzet lesz a téma.

Aggasztónak nevezte a lengyel külügyi tárca a fegyveres konfliktus súlyosbodását az izraeli–libanoni határ térségében, az X-en kedden közzétett bejegyzésben a varsói minisztérium az erőszak megállítására szólította fel a feleket.

Lengyelországot „mélységesen aggasztja az Izrael és Libanon határának térségében tapasztalható feszültség eszkalálódása – írták. Arra szólították fel a szemben álló feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, és állítsák meg az erőszakot, mert súlyos következményei vannak az egész régióra nézve.

Az Izrael és a Hezbollah libanoni milícia közti fegyveres konfliktussal kapcsolatban Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfő este a Polsat News kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: növelték az ENSZ libanoni nemzetközi békefenntartó missziójának készenléti szintjét, így a lengyel kontingensét is. „Folyamatosan együttműködünk különösen az adott térségben a parancsnoki szerepet betöltő írekkel, és meghozzuk a megfelelő döntéseket” – tette hozzá a politikus.

Közölte: Libanonban jelenleg 250 lengyel katona szolgál. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a lengyel katonák evakuálása Libanonból, Kosiniak-Kamysz azt válaszolta: „minden forgatókönyvet fontolóra veszünk”.

Az izraeli hadsereg kedden reggel közölte: az éjszaka is folytatták az Irán által támogatott Hezbollah fegyveresei és rakétaindító-állásai elleni légicsapásokat. A hétfői támadások halálos áldozatainak száma a libanoni kormány közlése szerint meghaladta az ötszázat, a sebesültek száma pedig meghaladta az 1600-at.

A közel-keleti helyzet további elmérgesedésére figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban az ENSZ Közgyűlés csúcsszintű általános vitájának megnyitóján.

„Sem a libanoni, sem az izraeli nép, de az emberek világszerte sem engedhetik meg maguknak azt, hogy Libanonból egy második Gázai övezet váljék” – jelentette ki a világszervezet vezető diplomatája.

Úgy fogalmazott, hogy Libanon a szakadék szélén áll, az Izrael és a palesztin Hamász szélsőséges szervezet közti Gázai övezeti fegyveres konfliktus pedig egy „véget nem érő rémálom”, amely a teljes régió lángba borításával fenyeget.

Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy semmi sem igazolhatja a Hamász 2023. október 7-én végrehajtott, összehangolt terrortámadását, ahogy a palesztinok kollektív megbüntetését sem.

Beszédében Guterres szóvá tette, hogy a világ több térségében a kormányok ellenőrzés nélkül azt tehetnek, amit csak akarnak, anélkül, hogy felelősségre vonnák őket. „Megtámadhatnak más országokat, egész társadalmakat tehetnek tönkre, vagy fittyet hánynak saját népük jólétére” – nehezményezte. „A büntetlenség világában” – mint hangsúlyozta – veszélybe kerülnek a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ Alapokmánya. Politikailag és erkölcsi értelemben is ez elfogadhatatlan – tette hozzá.

Maszúd Peszeskján iráni elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, kedden közzétett interjújában arról beszélt, hogy a Hezbollah libanoni síita milícia nem képes egymagában szembeszállni Izraellel. „A Hezbollah nem állhat ki egyedül egy olyan országgal szemben, amelyet nyugati államok védelmeznek, támogatnak, illetve látnak el” – mondta Peszeskján. Az iráni elnök Guterreshez hasonlóan szintén arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „ne hagyja odáig fajulni a dolgokat, hogy egy második Gázai övezet váljék Libanonból”.

Peszeskján New Yorkban újságíróknak azt mondta, hogy „mi tudjuk talán a legjobban, hogy egy nagyobb háború kitörése a Közel-Keleten nem válik hasznára senkinek sem”. „Izrael az, aki nagyobb konfliktust akar kirobbantani” – tette hozzá.

A hétfőn végrehajtott izraeli légicsapásokban a libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint több mint 550-en vesztették életüket, köztük tucatnyi gyermek. Az izraeli hadsereg állítása szerint mintegy 1600 célpontot támadtak, és az Irán hátszelét élvező Hezbollah számos harcosával végeztek.

Irán felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket „az esztelen” izraeli eszkalációval szemben.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn este az X-en tett bejegyzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy a teheráni vezetés nem fogja tétlenül nézni a történéseket. „Libanon és Palesztina lakosainak oldalán állunk” – fogalmazott.

Az Egyesült Államok a regionális fesztültségek fokozódása miatt tovább növeli a Közel-Keleten állomásozó erőit – közölte hétfőn a védelmi minisztérium szóvivője.

Pat Ryder részletek említése nélkül napi sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy kis létszámú katonai kontingensről van szó, de azt nem közölte, hogy milyen feladataik lesznek az új egységeknek. Az Egyesült Államok jelenleg összesen mintegy 40 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten, részben az Izrael és Hamász közötti kialakult háború miatt oda vezényelt haditengerészeti kötelékek tagjaként.

A Pentagon szóvivője arról is beszámolt, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter szombaton és vasárnap is telefonon beszélt Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, akinek megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael védelme iránt a libanoni Hezbollahhal kiéleződött feszültség miatt. Joe Biden elnök hétfőn a Fehér Házban az Izrael és Libanon közötti feszültség enyhítéséről és a gázai tűzszünet esélyeiről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek uralkodójával.

A találkozót megelőzően Joe Biden arról beszélt, hogy munkatársai állandó kapcsolatban állnak térségi partnerekkel, és azon dolgoznak, hogy enyhüljön a feszültség, ami lehetővé tenné, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba az izraeli-libanoni határ mentén. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már szombaton figyelmeztetést adott ki, és arra sürgette a Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy a többi között Bejrútot ért támadások és az Izrael-Hezbollah fegyveres konfliktus miatt hagyják el az országot, amíg erre kereskedelmi utazási lehetőségek nyitva állnak.