Izrael újabb hadműveletek szükségességéről beszél

A Hezbollah libanoni síita milícia támadásai miatt az Izrael északi részéből evakuált lakosok visszatérése csak úgy lehetséges, ha Izrael hadműveletet indít a határon – jelentette ki hétfőn Joáv Galant izraeli védelmi miniszter azon a megbeszélésen, amelyet Amos Hochsteinnel, az amerikai elnök különmegbízottjával tartott hétfőn.

Galant hivatalának közlése szerint úgy véli, hogy az Irán-barát milíciával a diplomáciai megoldás lehetősége már nagyon halvány, mert sorsát összekötötte a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel, és nem hajlik a konfliktus lezárására.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szintén arról beszélt Hochsteinnel, hogy az északi határvidék lakosai nem térhetnek vissza otthonukba mindaddig, „amíg az ottani biztonsági helyzetben nem áll elő alapvető változás”.

Hochstein hónapok óta dolgozik az ellenségeskedés csillapításán a libanoni-izraeli határon. Az izraeli N12 televízió tudósítása szerint az amerikai különmegbízott óva intette a vezető izraeli politikusokat egy regionális háború veszélyes következményeitől.

A Hezbollah a Gázai övezeti háború kirobbanása óta rendszeresen támadja Izrael területét, és csak abban az esetben hagyna fel ezzel, ha létrejönne ott egy tűzszünet Izrael és a Hamász között. Izrael viszont egy ENSZ-határozatra hivatkozva a Hezbollah kivonulását követeli a határtérségből. Az Izrael és Hezbollah közötti összecsapások miatt tízezrek voltak kénytelenek elhagyni otthonukat a határ mindkét oldalán.

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerint Izrael regionális háborúba akarja belerángatni Iránt, ezért ölte meg merényletben másfél hónappal ezelőtt Teheránban Iszmáil Haníjét, a Hamász palesztin iszlamista szervezet politikai irodájának vezetőjét.

„Izrael Haníje meggyilkolásával regionális háborúba akar kényszeríteni bennünket. Fenntartjuk magunknak a védekezéshez való jogot” – hangsúlyozta Peszeskján hétfői sajtótájékoztatóján, amely az első volt hivatalba lépése óta.

Hangsúlyozta, hogy az Iszlám Köztársaság nem törekszik atomfegyverek birtoklására, de védelmébe vette hazája rakétaprogramját. „Ha nem lesznek rakétáink, akkor Izrael, ahogy Gázát is, bármikor lebombázhatna bennünket” – mondta Peszeskján, hozzátéve, hogy Irán nem fogja feladni védelmi ambícióit.

Kiemelte, hogy az új iráni kormány egyik fő külpolitikai célja az újbóli közeledés a Nyugathoz. A reménybeli közvetlen tárgyalások előfeltétele, hogy Washingtonnak „a gyakorlatban” meg kell mutatnia: nem ellenséges Teheránnal – szögezte le.

Peszeskján kijelentette: kormánya augusztusi hivatalba lépése óta Irán nem szállított fegyvert Oroszországnak. Ezzel arraMaszúd Peszeskján iráni elnök szerint Izrael regionális háborúba akarja belerángatni Iránt, ezért ölte meg merényletben másfél hónappal ezelőtt Teheránban Iszmáil Haníjét, a Hamász palesztin iszlamista szervezet politikai irodájának vezetőjét.

„Izrael Haníje meggyilkolásával regionális háborúba akar kényszeríteni bennünket. Fenntartjuk magunknak a védekezéshez való jogot” – hangsúlyozta Peszeskján hétfői sajtótájékoztatóján, amely az első volt hivatalba lépése óta.

Hangsúlyozta, hogy az Iszlám Köztársaság nem törekszik atomfegyverek birtoklására, de védelmébe vette hazája rakétaprogramját. „Ha nem lesznek rakétáink, akkor Izrael, ahogy Gázát is, bármikor lebombázhatna bennünket” – mondta Peszeskján, hozzátéve, hogy Irán nem fogja feladni védelmi ambícióit.

Kiemelte, hogy az új iráni kormány egyik fő külpolitikai célja az újbóli közeledés a Nyugathoz. A reménybeli közvetlen tárgyalások előfeltétele, hogy Washingtonnak „a gyakorlatban” meg kell mutatnia: nem ellenséges Teheránnal – szögezte le.

Peszeskján kijelentette: kormánya augusztusi hivatalba lépése óta Irán nem szállított fegyvert Oroszországnak. Ezzel arra a nyugati vádra reagált, miszerint Irán szeptemberben ballisztikus rakétákat adott Moszkvának.

A közel-keleti konfliktus megoldásaként ismét a kétállami megoldás megvalósítását és abban egy világos ütemtervet sürgettek uniós és arab országok külügyminiszterei pénteken Madridban.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter hangsúlyozta: a találkozó célja, hogy előmozdítsák a közös kiállást az egyetlen olyan megoldás mellett, amely elvezethet az „igazságos és tartós békéhez” a térségben, valamint, hogy a résztvevők megerősítsék jövőbeli együttműködésüket.

A tanácskozáson részt vett Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Ahmed Aboul Gheit, az Arab Államok Ligájának főtitkára, Hussein Ibrahim Taha, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára, Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök, valamint Norvégia, Szlovénia, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Katar és Bahrein külügyminiszterei, illetve diplomáciai képviselői.

A spanyol tárcavezető sürgősnek nevezte a mielőbbi tűzszünet elérését, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését, valamint hogy a humanitárius segélyeket tömegesen tudják bejuttatni a Gázai-övezetbe.

„Ha a felek nem tudják vagy nem akarják elérni a békét, a nemzetközi közösségnek gyakorolnia kell felelősségét, és előre kell lépnie” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nincs kifogás a háború befejezésére.

Spanyolország május végén hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot Norvégiával és Írországgal egyetemben. Válaszként Izrael korlátozta a jeruzsálemi spanyol főkonzulátus tevékenységét, megtiltva, hogy szolgáltatásokat nyújtson a ciszjordániai palesztinok számára. Spanyolország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre hivatkozva tiltakozott a döntés ellen.

Le kell állítani a vérontást a Gázai övezetben, azonnali tűzszünetre van szükség, a túszokat pedig szabadon kell engedni – jelentette ki hétfőn az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős uniós biztosa Strasbourgban.

Mairead McGuinness az Európai Parlament plenáris ülésének az antiszemitizmus, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények európai problémáiról folytatott vitáján azt mondta, a közel-keleti konfliktus olyan mértékű antiszemitizmust idézett elő Európában, amelyre az Európai Unió létrehozása óta nem volt példa. Fel kell lépni az antiszemitizmussal szemben a zsidók és a muzulmánok mellett minden olyan csoport érdekében, amely hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölettel szembesül – jelentette ki. Közölte: az antiszemitizmus erősödött, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények egyre gyakoribbá váltak tavaly október óta Európában, miután a Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei támadást intéztek Izrael ellen.

A zsidóknak úgy a való életben, mint az online térben erőszakkal kell szembesülniük – tette hozzá.

„A szabadságunk nem feltétlen, a gyűlöletbeszéd nem fér bele a szólásszabadság kereteibe” – fogalmazott McGuinness, majd hozzátette: a büntetőjog eszközeivel kell fellépni az ilyen cselekedetek elkövetőivel szemben. Az antiszemitizmus amellett, hogy fenyegetést jelent a zsidókra nézve, veszélyezteti a társadalom összetartását és elősegíti a radikalizálódást – hívta fel a figyelmet.

„Azt akarjuk, hogy a zsidó élet virágozzon, nem pedig azt, hogy a zsidóknak bujdosva kelljen élniük Európában”

– tette hozzá beszédében az uniós biztos.