Határellenőrzés Németországban: Letartóztatások, forgalmi dugók az utakon

Határellenőrzés miatt német rendőrautók állnak a Rajnán átívelő Európa-hídon. A híd nemcsak Strasbourgot és Kehlt köti össze, hanem Franciaországot és Németországot is. Az Európa egyesülésének jelképeként emlegetett hídon az elhaladó járműveket ellenőrzik hétfőtől. Ha egy utast gyanúsnak látnak, a rendőrök másik csoportja fülesen kapja meg az információt, és leintik az autót - tudósít a helyszínről a ZDF. A jelenet egyben az unió egységét szétfeszítő, a schengeni rendszer működését megtorpedózó migrációs válságra is utal.

Határellenőrzés az illegális migráció miatt

Az „illetéktelen behatolások” számának visszaszorítása érdekében a német kormány hétfőtől egyelőre hat hónapig ellenőrzést rendelt el minden német szárazföldi határon.
Így már nem csak Svájc, Ausztria, Csehország és Lengyelország határátkelőinél vannak szúrópróbaszerű ellenőrzések, hanem Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország határain is.

Már a határon visszafordítanak embereket

1. Elutasítják azokat a személyeket, akiknek már korábban megtiltották az országba való újbóli beutazást.
2. Azokat is visszafordítják, akiket már regisztráltak például Lengyelországban.
Mint kedd délután kiderült, Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter bizonyos menekültek ideiglenes őrizetbe vételét is javasolta: akik Németországban kérnek menedékjogot, de akiknek a menekültügyi eljárását egy másik EU-tagállam intézi. 
Donald Tusk lengyel miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a német intézkedést. A bécsi kormány is bejelentette: ha Németország most több embert akar visszafordítani az osztrák határon, akkor Ausztria nem hajlandó visszavenni őket. 

Hogy ment eddig?

Letartóztatás a német-francia határon: Egy férfi ellen elfogatóparancs volt érvényben, őt a szövetségi rendőrök vitték el. Buszról szállítottak le egy eritreai férfit, őt visszaküldték Franciaországba. Dieter Hutt, a Szövetségi Rendőrség szóvivője a Spiegelnek elmondta: a lengyel határon közel egy éve folyik az ellenőrzés, ott a forgalmi dugók a mindennapi élet részei. Ez várható más országok határvárosainál is. A rendőrszakszervezet tagjai máris kifogásolják, hogy az ellenőrzések nagyon időigényesek. A lengyelországi Slubice alpolgármestere, Tomasz Stefański az rbb-nek elmondta: "A legnagyobb problémánk és egyben az ingázók legnagyobb problémája az ebből adódó kilométeres torlódás." Felvette a kapcsolatot a német belügyminisztériummal  az Odera melletti Frankfurt polgármesterével együtt, de nem kapott választ. Az is csak később derülhet ki, hogy mit lépnek az embercsempészek. Megjelennek-e és milyen mértékben új migrációs útvonalak.

Egyre több ország ismeri fel , hogy a migrációs probléma ellen a határellenőrzés bevezetése a megoldás – fejtette ki a hirado.hu-nak Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője.

– Németország hétfőtől visszaállította a határellenőrzést a külső határain, vagyis a schengeni övezeten belül. Mi vezetett ehhez, és meddig fog tartani?

– Nancy Faeser belügyminiszter hat hónapos időszakot jelentett be, de egyáltalán nem biztos, hogy végül ennyi lesz. Ausztria 2015 szeptemberében állította vissza a határellenőrzést a Németországgal közös határán, tavaly októberben pedig a Csehországgal, Szlovéniával és Svájccal közös határszakaszon. Németország esetében ez azért példa nélküli, mert az összes határán egy időben vezetik be az intézkedést. Az európai országok egyébként eltérő módon reagáltak erre, inkább negatívan, mint pozitívan. Ami pedig az okokat illeti, egyrészt a lakosság megnyugtatását célozza az intézkedés, hiszen rendkívüli módon megszaporodtak Németországban a különféle támadások.

– Solingenben néhány hete késes merénylet történt, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára, lövöldözések voltak Berlinben és Münchenben is. Melyik miatt sokallt be a kormány?

– Hosszú idő után először a solingeni késeléses merénylet érte el azt az ingerküszöböt, hogy az országos hírportálok, illetve a nagypolitika is foglalkozzon vele. A német szövetségi rendőrség legfrissebb jelentésében most először nevezték meg, százalékos lebontásban, hogy mennyi késes, illetve fegyveres támadás történt, és ebben mekkora a külföldi elkövetők aránya. Korábban a migránsbűnözés tabutémának számított, az országos hírportálok mélyebben nem foglalkoztak ezekkel a bűncselekményekkel. Újabban azonban mintha változna valami Németországban.

– Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök 2015-ben figyelmeztetett arra, hogy ha az EU nem kötelezi a tagállamokat a külső határok hatékony védelmére, Schengen össze fog omlani. Románia, Bulgária közben mindent elkövet, hogy csatlakozhasson a schengeni övezethez. Elképzelhetőnek tartja, hogy mire megkapják a zöld jelzést, már nem lesz Schengen?

– Az a kérdés, hogy elméleti vagy gyakorlati értelemben beszélünk-e a schengeni övezetről. Elméletben biztos, hogy senki nem meri majd szorgalmazni az övezet feladását, hiszen ez az európai közösség egyik fontos alappillére. Informálisan azonban könnyen előfordulhat, hogy a mostani német döntés további hasonlókat von majd maga után a szomszédos tagállamok részéről. Egyre több ország ismeri fel ugyanis, hogy a migrációs probléma ellen a határellenőrzés bevezetése lehet a megoldás. Felvetődik a kérdés, hogy azoknak a tagállamoknak – köztük Magyarország –, amelyek évek óta szorgalmazzák, hogy az EU külső határainak megvédésére kell koncentrálni, nem kellene-e jelentősebb segítséget kapniuk az Európai Unió részéről?

– Visszatérő téma, hogy Magyarország sok millió eurót fordított déli és keleti határainak védelmére, ami lényegében az uniós külső határok védelme. A magyar kormány immár készen áll akár jogi úton is érvényt szerezni annak, hogy Brüsszel legalább a költségek egy részét térítse vissza. Erre mennyi esélyt lát?

– Kétesélyes, hogy egy jogi eljárás végén olyan ítélet szülessen, amely Magyarországnak kedvezne. Szinte biztos, hogy Magyarország nem fog támogatást kapni ebben a kérdésben, éppen azért, mert Brüsszelben sok éven keresztül az volt a narratíva, hogy Budapest hibás politikát folytat, amikor határzár bevezetésével próbálja védeni a schengeni határokat. Politikai értelemben sok európai ország számára jelentős kudarc lenne annak elismerése, hogy Magyarországnak igaza volt…

– De hát ez a valóság, a gyakorlatban éppen ez történik!

– Csakhogy a politikában látni, hogy valami a gyakorlatban megtörténik, és beismerni, hogy az úgy helyes, két különböző dolog. Már most látható, hogy Olaf Scholz kancellár – akit Orbán Viktor a napokban viccesen „üdvözölt a klubban”, a határvédők között – hasonló állaspontot képvisel, mint a magyar miniszterelnök. A német kancellárt mind a párttársai, mind a baloldali szavazók támadják azért, mert lényegében olyan politikát folytat, mint Orbán Viktor. Szerintük bárhogyan is alakuljon a helyzet Németországban, a helyzet nem „fajulhat odáig”, hogy Orbán és Scholz akár csak hasonlóan vélekedjen valamiről. Az ideológiai berögződés még mindig nagy úr a pragmatizmussal szemben.

– Scholz enyhülésének lehet köze ahhoz, hogy szeptember végén tartományi választást tartanak Brandenburgban, jövőre pedig országos választások lesznek Németországban?

– Abszolút, ez most a kulcskérdés. Szászországban és Türingiában szeptember elején voltak a tartományi választások, Brandenburgban szeptember 22-én tartják azt. A két említett tartományban rendkívül rosszul szerepeltek a kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek (Grüne) és a szabaddemokraták (FPD) –, sőt országosan a három párt együttes támogatottsága 28 százalék, ami nem éri el a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a CDU/CSU 33 százalék körüli támogatottságát. Az érem másik oldala, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) ugyan országosan nem növekedett látványosan (jelenleg 20 százalék körül áll), de a keleti tartományokban dinamikusan nő a szavazóbázisuk. Azt se felejtsük el, hogy idén januárban feltűnt egy új baloldali erő, a BSW, amely a teljesen más irányelvek mentén politizál, mint a régi baloldal, és két számjegyű százalékokat produkált a szeptember eleji választásokon.

– Mire számít a „szivárványállamban”, Brandenburgban?

– Brandenburg az egyetlen keletnémet tartomány, ahol az SPD (Olaf Scholz pártja – a szerk.) adja a miniszterelnököt. Többször előfordult, hogy kisebbségben kormányoztak a szociáldemokraták. Brandenburg politikai értelemben egy „vegyes felvágott”, ahol az SPD mellett a posztkommunista Die Linke (Baloldali Párt) sokáig erős volt, újabban azonban a BSW ezerszámra szívja el a szavazókat a régi baloldaltól. Nagy csatára számítok négy-öt párt között, ahol épp ezért nehéz lesz kormányképes, többségi koalíciót létrehozni. Főként akkor, ha az AfD körül nem enyhül az a p