Északi-Áramlat: Moszkva szerint vége a titkolózásnak

A Nyugat nem háríthatja el a felelősséget.

Németország

Északi Áramlat

Washington

északi áramlat felrobbantása

moszkva

Oroszország készen áll arra, hogy jogi útra terelje az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügyét, ha a Nyugat nem képes az érdemi kivizsgálására – jelentette be szombaton a moszkvai külügyi szóvivő.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő 2024. július 17-én (Fotó: AFP)

Marija Zaharova közölte: Oroszország a terrorista robbantások elleni 1997-es nemzetközi egyezmény és a terrorizmus finanszírozása elleni 1997-es nemzetközi egyezmény alapján már elküldte Dániának, Németországnak, Svédországnak és Svájcnak a pert előkészítő követeléseit. A konvenciók alapján ez egy kötelező lépés perindítás előtt – magyarázta.

Ha az ügy nem oldható meg ebben a fázisban, akkor Oroszország a hágai Nemzetközi Törvényszéken fogja beperelni ezeket az államokat – mondta, hozzátéve, hogy a robbantásokkal szintén kapcsolatba hozható további országok is érintve lehetnek az ügyben.

A Nyugat hiába próbálkozik, nem fogja tudni a szőnyeg alá söpörni ezt

– szögezte le.
Zaharova megismételte, hogy Oroszország súlyos nemzetközi terrorcselekménynek tartja a gázvezetékek felrobbantását, amelynek nyugati kivizsgálása konkrét eredmény nélkül zárult le, miközben Oroszországnak a többszöri kérése ellenére sem engedtek betekintést az ügy részleteibe.

A külügyi szóvivő nyilatkozatának előzménye, hogy Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak azt mondta: az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok” részvételével robbantották fel, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat sajtóirodája pedig közleményt adott ki, amely szerint nem állja ki az igazság próbáját az az amerikai és brit irányítás alatt álló szervek és média által az incidens évfordulója alkalmából „kampányszerűen terjesztett dezinformáció”, amely szerint önállóan cselekvő ukrán szélsőségesek robbantották fel a csővezetékeket.

A Balti-tenger mélyén húzódó Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket 2022. szeptember 26-án robbantották fel, elkövetőként senki nem jelentkezett.

Az Északi Áramlat csővezetékek felrobbantásának jelentős államok is részesei voltak az orosz szakszolgálatok szerint.

A Balti-tenger Németország partjainál (képünk illusztráció) Fotó: AFP

Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok”részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.

Önök is tudják, hogy a szakszolgálatainknak olyan információik vannak, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázscselekményt és kiemelt fontosságú infrastruktúra elleni terrorcselekményt egy ilyen kis, szinte magánszemélyekből álló csoport követhetett el, magánpénzből. Arról is szó van, hogy jelentős államok is részt vettek ennek a szabotázsakciónak a megszervezésében és végrehajtásában

– mondta Peszkov. A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.

Alekszandr Novak energetikai ügyekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes objektív, Moszkva bevonásával történő vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának ügyében. Megismételte, hogy a vevők érdeklődése esetén Oroszország kész felújítani a szállításokat.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint nem állja ki az igazság próbáját az az amerikai és brit irányítás alatt álló szervek és média által az incidens második évfordulója alkalmából „kampányszerűen terjesztett dezinformáció”, amely szerint önállóan cselekvő ukrán szélsőségesek robbantották fel a csővezetékeket. Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a transzatlanti együttműködést a következményektől.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának következményeit nem Washington, hanem a német lakosság viseli, amelynek szerinte Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „a zsebébe nyúlt”, aminek következtében mindketten elvesztették a szavazók bizalmát.

Mint írta, az egyik „gyáván visszalépett” a választási küzdelemtől, hogy csendben végigülje a mandátumát, és a regionális választási eredmények arra utalnak, hogy a másikra ugyanez a sors vár.

Az orosz politikus szerint az incidens miatt Németország szenvedte el a legtöbbet, mivel gazdasága recesszióba került, GDP-je csökkent, termelési modellje összeomlott, ipari termelése pedig visszaesett.

A gáz ma 84 százalékkal drágább a német állampolgároknak, mint korábban

– tette hozzá az állami duma elnöke. Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden áll a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron.

Rámutatott: a Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálatok nem vezettek konkrét eredménye, és Oroszországnak nem engedtek betekintést az ügybe.

Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst, a történteket az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekménynek minősítette. Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről. A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz Ria Novosztyi az évforduló alkalmából felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.