Az oroszok újra drónokkal támadják az ukrán városokat

Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.

Az ukrán légvédelem 76 iráni gyártású Sahíd csapásmérő drónból 72-t lelőtt az ország középső, déli és keleti részén fekvő 12 régió felett – közölte a légierő.

Volodimir Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta: „több képességre van szükségünk a légipajzs, a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének megerősítéséhez, hogy továbbra is megvédjük az életet és a népünket”.

A politikus még ebben a hónapban az Egyesült Államokba utazik – írta jelentésében a Reuters brit hírügynökség.

Azonnali beszámolók nem érkeztek áldozatokról, de a hatóságok az ország több részén épületekben keletkezett károkról tettek bejelentést.

A kijevi városi hatóságok közölték, hogy szombaton kora reggel dróndarabok hullottak egy önkormányzati épületre a városközponttól északra fekvő Obolon kerületben, de a helyszínen nem keletkezett tűz.

A Kijevet körülvevő régió kormányzója szerint a törmelékek több magánházat és egy kereskedelmi ingatlant is megrongáltak, valamint betörték egy magas lakóépület ablakait.

A déli Odessza régióban a törmelék több kereskedelmi épületet és magánházat is megrongált, és több tűzesetet is okozott.

Ukrajna számos régiójában három-öt órán át szólt a légiriadó az éjszaka folyamán.

Keir Starmer brit miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentésére reagált, és kijelentette, Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Oroszországgal.

Starmer, aki pénteken Washingtonban tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel, a kíséretében lévő brit újságíróknak nyilatkozott, és kijelentette: Oroszország kezdte a háborút Ukrajna ellen, de ugyanígy akár ebben a pillanatban véget is vethet ennek a háborúnak. A munkáspárti brit kormányfő nem tért ki részletesen arra, hogy a nyugati szövetségesek engedélyezik-e Ukrajnának nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy London – jóllehet meggyőződése, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre – semmiféle konfliktusra nem törekszik Oroszországgal. „Ez a legcsekélyebb mértékben sem áll szándékunkban” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Nyilatkozatának előzményeként Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: ha a Nyugat megengedi Ukrajnának az általa szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz területen, az azt jelentené, hogy a NATO- és az EU-tagországok az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseivé válnak.

Putyin szerint ebben az esetben Oroszország kénytelen lenne e fenyegetések alapján döntéseket hozni.

David Lammy brit külügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva leszögezte: a nyugati szövetségeseknek el kell látniuk Ukrajnát olyan fegyverekkel, amelyek az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szükségesek. A pénteken ismertetett interjúban Lammy kijelentette: jelenleg a feladat annak megakadályozása, hogy Oroszország a közeledő téli időszakban számára előnyös hadszíntéri pozícióba kerüljön. A brit külügyminiszter szerint egyértelműen az ukrajnai háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter e hét elején, londoni tárgyalásait záró sajtóértekezletén fedte fel, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen. Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzeteket Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.

Blinken is úgy fogalmazott londoni sajtótájékoztatóján, hogy az iráni rakéták szállítása Oroszországnak az ukrajnai konfliktus drámai mértékű eszkalációját jelenti.

Az Ukrajna rendelkezésére bocsátott nyugati fegyverek oroszországi bevetése is témája Joe Biden és Keir Starmer washingtoni tárgyalásainak – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője pénteken, a csúcstalálkozót megelőzően.

John Kirby újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésén ugyanakkor hangsúlyozta: nincs változás Washingtonnak abban a kikötésében, amely tiltja az Ukrajna számára rendelkezésre bocsátott amerikai fegyverzet nagy hatótávolságú bevetését mélyen Oroszország területén belül.

Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott fegyverzet felhasználásával kapcsolatban John Kirby kijelentette, hogy a brit és francia megfontolásokat nem kommentálja.

A Fehér Ház illetékese szerint az Ukrajna támogatásáról szóló nemzetközi erőfeszítések elemeként kell tekinteni az amerikai-brit csúcstalálkozóra, és azt is azt hangoztatta, hogy nem várható bejelentés azt illetően, hogy az Egyesült Államok hozzájárulna Ukrajna számára a tengerentúlról kapott fegyverzet bevetésére mélyen Oroszország területére hatoló támadó művelethez. „Nekünk megvannak a saját számításaink arra vonatkozóan, hogy mivel látjuk el Ukrajnát és mivel nem” – jegyezte meg a sajtóbeszélgetés egy másik pontján John Kirby.

Kijelentette, hogy az amerikai adminisztráció állandó egyeztetésben van partnereivel és szövetségeseivel, különösen a britekkel és franciákkal Ukrajna támogatásának összes lehetséges módjáról és eszközéről. Hozzátette, hogy szuverén országokként maguknak kell dönteniük arról, miként néz ki ez a segítségnyújtás, mi az elfogadható számukra, illetve polgáraik számára. „Állandó a megbeszélés közöttünk, hogy ők mit tesznek és mi mit teszünk” – fogalmazott a vezető amerikai nemzetbiztonsági tisztségviselő

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki szavaira reagálva, miszerint a háború lényegét változtatná meg, amennyiben nyugati fegyverzetet mélyen oroszországi területén is bevetnének, John Kirby először úgy reagált, hogy „ami Putyin elnök száját elhagyja, azt nehéz szó szerint érteni, és ez nem az a retorika, amelyet korábban már ne hallottunk volna tőle”.

A fehér házi tanácsadó később ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz elnök fenyegetéseit komolyan veszi az Egyesült Államok, mert már bizonyította, hogy képes katonai agressziót elindítani, és eszkalációt kezdeményezni. Ehhez még azt fűzte hozzá, hogy amennyiben az orosz elnök aggódik az orosz területek és városok biztonságáért, akkor vonja ki csapatait Ukrajnából.

John Kirby az Ukrajna mögötti kiállást illetően megállapította, hogy gyakran elvész szem elől, hogy a katonai támogatás nem „egyoldalú erőfeszítés” amerikai részről, hanem több szövetséges vesz részt benne, egyeztetve arról, hogy milyen eszközt szállítanak, attól is függően, hogy ki milyen képességekkel rendelkezik, igazítva az ukrán szükségletekhez és elvárásokhoz.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beleegyezésére lenne-e szükség, ha a brit és francia vezetés olyan fegyverzetet enged orosz terület elleni bevetésre, amelyben amerikai alkatrészek is vannak, John Kirby azt mondta, hogy ezekről a kérdésekről is folytatódnak az egyeztetések a két említett országgal, de más szövetségesekkel is az Ukrajna számára küldött katonai képességek fajtáiról.

Kijev elérte a remélt hatást a kurszki régió ellen augusztusban indított offenzívával, mert sikerült lassítani az orosz erők előrenyomulását Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken egy jótékonysági rendezvényen az ukrán fővárosban.

„Megjöttek a várt eredmények: Harkivban megállítottuk az ellenséget, Donyeckben pedig sikerült őket lassítani, még ha nehézségek árán is” – mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy Moszkva 40 ezer katonát volt kénytelen Kurszkba vezényelni, de az orosz ellentámadások „eddig nem értek el komolyabb sikereket”.

Az ukrán erők augusztus elején törtek be váratlanul az Ukrajnával határos kurszki régióba, ahol – ukrán közlés szerint – mintegy 1000 négyzetkilométer területet vontak ellenőrzésük alá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember elején azt állította, hogy a kurszki ukrán művelet kudarcot vallott, és az orosz erőknek sikerült gyorsítaniuk előretörésüket a kelet-ukrajnai fronton.

Az orosz hadsereg jelenleg a Donyeck megyei Pokrovszk várost közelíti, amely fontos közlekedési csomópontnak számít a térségben.

Az ukrán elnök pénteken egy nemzetközi konferencián vett részt, amelyet Viktor Pincsuk ukrán milliárdos alapítványa szervezett.

A rendezvényen Zelenszkij arról is beszélt, hogy szeptember folyamán találkozni fog Joe Biden amerikai elnökkel, hogy bemutassa neki Ukrajna „győzelmi tervét”.

Az ukrán államfő beszédében azzal vádolta a nyugati országokat, hogy félnek még felvetni is a lehetőségét annak, hogy lelőhetnék az orosz rakétákat és drónokat, holott Izraelnek például segítenek ebben a palesztinokkal szemben.

„A szövetségesek közös erővel lőnek le rakétákat és drónokat a közel-keleti égbolton. Miért nincs még mindig döntés arról, hogy ugyanezt megtegyék Ukrajna fölött is az oroszok által indított Sahed drónok esetében?” – tette fel a kérdést Zelenszkij.