Az Európai Unió jogrendje túlburjánzott és alig átlátható

Az EU elmarad vagy el fog maradni Kínával, vagy akár az Amerikai Egyesült Államokkal szemben - jelentette ki kedden Tuzson Bence. Az igazságügyi miniszter, aki Pozsonyban részt vett a Comenius Egyetemen rendezett Pozsonyi Jogi Fórumon, úgy vélte: ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni, át kell alakítani a jogszabályokat, s a versenyképesség megőrzése érdekében le kell egyszerűsíteni azokat.    

A magyar igazságügyi miniszter a fórumon a V4-es országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) igazságügyi tárcái képviselőinek részvételével tartott panelbeszélgetésen vett részt, amelynek központi témái az Európai Unió (EU) jogfejlődésének jövője, a jogi versenyképesség és ezzel összefüggésben a V4-ek jogi területen történő együttműködése voltak.

Tuzson Bence a magyar közmédiának nyilatkozva elmondta: bár a fórumon számos kérdés terítékre került, abban mindannyian egyetértettek, hogy

a gazdasági kérdésekre és a versenyképességre kell összpontosítani az EU-ban, mert ez a legfontosabb kihívás a következő időszakban.

Kiemelte: a V4-es együttműködés is nagy kihívás előtt áll. Mint hangsúlyozta, nem szabad hagyni, hogy a V4 politikai alapon széteső szövetség legyen, s az egyes kérdésekben megnyilvánuló nézetkülönbségek ellenére sem szabad feladni a közös érdekeket, és hagyni, hogy mások éket verjenek ezen országok közé.

Az igazságügyi miniszter elmondta: a felmérések azt mutatják, hogy az EU elmarad vagy el fog maradni Kínával, vagy akár az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. Ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni, át kell alakítani a jogszabályokat, s a versenyképesség megőrzése érdekében le kell egyszerűsíteni azokat.

„Az EU jogalkotási rendje egy olyan túlburjánzott jogrendszert eredményez, ami kihatással van a nemzeti jogrendszerekre, és ez a végén átláthatatlanságot eredményez”

– jelentette ki Tuzson Bence, rámutatva: ha ma valaki el akar igazodni az EU-s szabályokban, akkor nagyon nehéz dolga van, ami ellen fel kell lépni, átláthatóbbá kell tenni a jogrendszert. Hozzáfűzte: Magyarországon már megkezdték a jogrendszer átláthatóbbá tételét, elkezdték egy ezt célzó jogtár fejlesztését, aminek az a lényege, hogy egy év múlva,

ha valaki valamilyen jogi problémára választ akar találni, akkor a jogtár a mesterséges intelligencia segítségével képes lesz megtalálni az adott személy élethelyzetére vonatkozó jogi szabályokat.

Tuzson Bence a téma kapcsán kitért az európai versenyképességre fókuszáló Draghi jelentésre, s rámutatott: annak problémafelvetéseivel sok tekintetben egyet lehet érteni, megoldásaiban azonban nem mindig, hiszen például a blokkoló kisebbség intézményének feloldását és az egyhangúság átalakítását Budapest nem támogatja, mert nem azt tartja a megoldásnak.

A miniszter további, jogi területen jelenlévő kihívásokra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Bíróság gyakorlatát, azt, hogy önkényesen történik a bíráskodás, Magyarország közvetlenül is megtapasztalhatta. Kijelentette: az Európai Bíróság működési rendje nem átlátható, a bírók kinevezése, kijelölése nem átlátható folyamat, s átláthatatlan volt az a folyamat is, ahogy Magyarországot 200 millió euróra megbírságolták. Ez elfogadhatatlan, s ezért az ügyben meg is fogják tenni a szükséges jogi lépéseket – hangsúlyozta a miniszter.

Az Európai Bizottság megkezdi levonni a Magyarországnak szánt esedékes uniós kifizetésekből az EU bírósága által az országra kiszabott 200 millió eurós bírságot, miután a magyar kormány a határidőig nem fizette be az összeget – jelentette be a bizottság szóvivője szerdán.

A bíróság által június 13-án kirótt, mintegy 80 milliárd forintnak megfelelő összegű bírság befizetésének a határideje kedden járt le. A keddi a második határidő volt, miután az első határidőt Magyarország nem teljesítette.

Kérdésre válaszolva Újvári Balázs azt mondta, a bizottság vizsgálja, hogy amennyiben Magyarország nem teljesíti a befizetést, az összeget egyben vonják-e le vagy pedig szakaszosan a Magyarországnak szánt juttatásokból.

Az egymillió eurós napi bírsággal kapcsolatban azt mondta, a magyar hatóságoknak szeptember 13-ig kellett volna tájékoztatni a bizottságot, miként igyekeztek összehangolni eljárásaikat a bíróság által előírtakkal, azonban a hatóságok részéről nem érkezett válasz. „Mivel a bizottság nem kapott választ, kiküldtük az első fizetési kérelmet” – jelentette ki a szóvivő.

A bírság jelenleg 93 millió euró (36,7 milliárd forint), azaz a június 13-i ítélettől eltelt, szeptember 17-ig tartó időszakra szól, és, mint a szóvivő elmondta, Magyarországnak 45 napja van megtéríteni.

Az Európai Unió Bírósága júniusban kötelezte Magyarországot a 200 millió euró megfizetésére, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között „a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén”.

Emellett arra is kötelezte, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a – befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban – 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat.

Eredményesebb és hatékonyabb az Európai Unió (EU) külső határait megvédeni az illegális migránsokkal szemben, mint a schengeni övezeten belül visszaállítani az ellenőrzéseket – mondta kedden Budapesten, a Szerbiába utazó újabb magyar rendőri kontingens búcsúztatásán a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence kiemelte, a Szerbia déli határán szolgáló magyar és szerb rendőrök munkájának eredményeképpen az Észak-Macedóniával közös szakaszon enyhült a migrációs nyomás, az embercsempészek jelenleg inkább Horvátország felé igyekeznek szállítani a migránsokat.

Ez a körülmény, illetve a szerb hatóságok hozzáállása, hogy visszaszállítják az illegális bevándorlókat Észak-Macedóniába vagy Bulgáriába, nagymértékben tehermentesíti Magyarország déli határát – tette hozzá.

Az államtitkár beszámolója szerint a kerítés megépítése utáni időszakban a magyar-szerb határon az ott szolgáló rendőrök és határvadászok egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg,

a szerb hatóságokkal közös munka eredményeképpen a helyzet azóta lényegesen enyhült.

Rétvári Bence hangsúlyozta: bár még vannak az EU-n belül kritikus hangok, a magyar kormány egyre több elismerést kap az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőitől azért a munkáért, amellyel a közösség külső határát igyekszik megvédeni.

Hozzátette, hogy az unió szárazföldi határai lényegesen rövidebbek, mint a schengeni övezet belső határai, ezért észszerűbb és eredményesebb az előbbieket megvédeni, mint a közösségen belül visszaállítani az ellenőrzéseket.

Az államtitkár úgy vélekedett, Németország lépése, amellyel visszaállította a határellenőrzéseket, éppen azokat az alapelveket – például a szabad mozgás lehetőségét – veti el, amelyek mentén a közösség egykor létrejött. A tagállamok az utóbbi időben több mint húsz, a Németországéhoz hasonló intézkedést vezettek be egymással szemben, ami komoly gazdasági károkat is okoz – tette hozzá.

Rétvári Bence szerint az, hogy a migrációs válság 2015-ös kirobbanása után csaknem tíz évvel az EU tagállamai még mindig a helyzet megoldásán gondolkodnak, azt jelenti, hogy az eddigi, a bevándorlást támogató elképzelésük nem vált be.

A megoldás az EU külső határainak erős védelme, ahogy azt Magyarország teszi – hangoztatta. Az államtitkár minden magyar ember nevében köszönte meg az egy hónapra Szerbiába induló rendőri kontingens tagjainak a munkájukat.