Zelenszkij a NATO-val lövetné le az orosz rakétákat Ukrajna felett

Volodimir Zeleszkij ukrán elnök  egy Kijev melletti repülőtéren bemutatta az Ukrajnába érkezett első F-16-os vadászgépeket. Megjegyezte, hogy számuk még nem elegendő, de hamarosan újabb gépek érkeznek. Elmondta azt is: utasította diplomatáit, kezdjenek tárgyalásokat a NATO-tagállamokkal, hogy vegyenek rész az ország légvédelmében. Ezzel megismételte egy korábbi, hasonló tartalmú javaslatát, amire a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg úgy reagált, egy ilyen lépés a szövetséget háborúba vonná.

Az ukrán elnök azonban nem tágít, vasárnap közölte: 

Zelenszkij szerint egy ilyen kérdést az Ukrajna–NATO Tanács keretében lehet megvitatni - írta az rbc.ua hírportál.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter még július közepén közölte, hogy Varsó vizsgálja Kijev azon javaslatát, hogy a lengyel terület felé repülő orosz rakétákat még Ukrajna légterében lőjék le. 
Zelenszkij javaslatáról megkérdezték Matthew Millert, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivőjét is. Miller azt mondta, hogy egy ilyen döntést a szövetség tagjainak közösen kell meghozni. Ebből nem derült ki, hogy a NATO hajlandó lenne-e egy újabb vörös vonal átlépésére. Moszkva ugyanis közölte, a NATO területéről indított fegyvereket, azok hordozóit, kilövő állásait háborús célpontnak fogja tekinteni.

Tovább folyik tehát a politikai nyomásgyakorlás ukrán részről, azt próbálják kideríteni, hogy lennének-e partnerei egyfajta repüléstilalmi zóna létrehozásában Ukrajna felett. Március végén a lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy a NATO olyan rakéták lelövését tárgyalja, amelyek túl közel kerültek a NATO-tagországokhoz. Egy német hírügynökség május 11-én arról számolt be, hogy a berlini törvényhozók megvitatták a NATO képességeinek felhasználását Nyugat-Ukrajna védelmére. Május közepén a finn parlament védelmi bizottságának elnöke, Jukka Kopra azt mondta a Breaking Defense-nek, hogy ez egy érdekes lehetőség. "A légvédelmi rendszerek a NATO-területén települhetnének, mivel hatósugaruk az ukrán légteret is elérné.” A repüléstilalmi övezet bevezetése a háború kitörése óta az ukránok egyik legfontosabb kérése a nyugati hatalmak felé, de számos tagország vezetője már korábban közölte, hogy erre nem kerülhet sor, mivel az a harmadik világháború kitöréséhez vezetne.

Megérkeztek az első F-16-osok Ukrajnába, nézd meg az erről készült videónkat!

Az oroszországi Kurszk megye területére behatolt ukrán erők eredetileg Belgorod megye egyes részeit is meg akarták kaparintani – közölte Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka  a Rosszija 1 televízióban.

„Céljuk eredetileg Kurszk megye megszerzése volt… tervezték ezenfelül megkaparintani Belgorod megye egy részét is, az volt ugyanis az elképzelésük, hogy villámtámadásuk megállíthatatlan lesz” – mondta.

Arról is beszélt, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 12 ezer tagja hatolt be orosz területre, és szerinte sokan közülük zsoldosok voltak.

„A területre behatoltak száma nagyjából 12 ezer fő. Ezek olyan zászlóaljak és dandárok megmaradt alakulatai, amelyeket a frontvonal különböző pontjairól vontak össze és dobtak át ide. És persze a külföldi jelenléttel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eleve sok volt köztük a külföldi. Mindenhol lengyel, angol és francia beszédet lehetett hallani” – ismertette, hozzátéve, hogy „a zsoldosok” többségével végeztek.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az eszkalációt szolgálja és komoly következményei lesznek annak, hogy a kurszki régióba behatolt ukrán erők amerikai fegyvereket használnak. „Nagyon világosan megmondtuk ezt amerikai kollégáinknak” – fűzte hozzá.

Az ukrán erők teljességgel elfoglalták a dél-oroszországi Kurszki területen fekvő Szudzsa városát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

„Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka jelentette, hogy befejezték Szudzsa felszabadítását az orosz katonáktól” – fogalmazott Zelenszkij a múlt kedden kezdődött ukrán behatolásról beszámolva.

Szirszkij a Telegram-csatornáján azt jelentette be, hogy Ukrajna katonai közigazgatási hivatalt létesített a kurszki területen.

Ez a katonai intézmény intézi a hadsereg folyó logisztikai ügyeit, de a feladata a biztonság szavatolása is az adott övezetben. A katonai parancsnoki hivatal vezetésével Szirszkij Eduard Moszkalov vezérőrnagyot bízta meg. Az államfő szerint a hivatal székhelye az 5500 lakosú Szudzsában lesz.

Szudzsa jelentőségét egyebek között az adja, hogy ott található az egyetlen tranzitállomás, amelyen Oroszország még földgázt szállít Európába a nyugat-szibériai földgázmezőkről, Ukrajnán át.

Az ukrán elnök által közzétett videofelvételen Szirszkij vezérezredes azt is mondta, hogy az ukrán erők 35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen a betörés kezdete óta.

A parancsnok közölte: az ukránok 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.

Dmitrij Polanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese szerdán az ENSZ-ben tagadta, hogy Ukrajna 1000 négyzetkilométernyi orosz területet foglalt volna el. Hozzátette, hogy „Kurszkban terrorista szabotázscsoportok betörése folyik, tehát nincs olyan, hogy frontvonal”.

Brit médiumok csütörtökön azt állították, hogy az ukrán hadsereg Nagy-Britannia által szállított Challenger 2 nehéz harckocsikat is bevet az oroszországi behatolásban. A brit védelmi minisztérium ezt nem erősítette meg, de leszögezte, hogy „Ukrajnának egyértelműen joga van védekeznie a törvénytelen orosz támadásokkal szemben, ami nem zárja ki az Oroszország területén folyó hadműveleteket sem”.

A The Times című brit napilap szerint Ben Wallace volt védelmi miniszter hivatali idejében már felhatalmazta Ukrajnát, hogy Oroszországon belüli célpontokat támadjon minden London által szállított fegyverrel, kivéve a Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy a „frontvonal változásai” arról tanúskodnak, hogy Kijev „hatékonyan használja fel a külföldről kapott katonai és pénzügyi segítséget”.

Szirszkij szerint a kelet- és dél-ukrajnai frontokon a helyzet továbbra is „nehéz, de kézben tartják”. Az ukrán hatóságok közlése szerint a Donyeck, Harkiv és Herszon elleni orosz légitámadásokban csütörtökön öt polgári személy meghalt.

Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz. „Az ilyen akciókhoz Ukrajnának nem fűződik semmilyen gyakorlati érdeke” – szögezte le Podoljak az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Hangoztatta, hogy Ukrajna részvétele a szabotázsban „véget vethetett volna az európai partnerek által Kijevnek nyújtott segítségnek”. A tanácsadó „nyilvánvalónak” nevezte viszont Moszkva indítékait a gázvezeték megrongálására.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön a kurszki behatolás miatt ismételten tárgyalásra szólította fel a feleket a Rosszija orosz állami televíziónak adott interjúban. Fehéroroszország a múlt héten megerősítette Ukrajnával közös határát, azzal vádolva meg Kijevet, hogy a betörés során megsértette a légterét.

Az amerikai külügyminisztérium állítása szerint az Egyesült Államok nem érintett az ukrán haderő által orosz területen végrehajtott területfoglaló hadműveletben, és nem vett részt annak tervezésében sem.

Vedant Patel helyettes külügyi szóvivő szerdán sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ukrán szándékokat illetően az amerikai illetékesek továbbra is tájékozódnak, de hozzátette, hogy az Egyesült Államok ukrajnai háborút érintő politikájában nincs változás. A helyettes szóvivő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az ukrán katonaság az orosz területen végrehajtott műveletei során bevet-e amerikai fegyvereket.

Az illetékes megismételte, hogy az Egyesült Államok kötelességének tartja Ukrajna további fegyveres támogatását az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez, és emlékeztetett arra, hogy a múlt héten újabb, ezúttal 125 millió dollár értékű katonai csomagról hozott döntést a kormány.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Patel a sajtóértekezleten arról számolt be, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett egyiptomi és katari kollégájával a gázai tűzszüneti javaslatról szóló tárgyalások előtt.

Arra, hogy a csütörtökön Katarban kezdődő tárgyaláson a Hamász tárgyalódelegációja részt vesz-e, a külügyi illetékes nem adott pontos választ, és azokra a jelentésekre, miszerint a palesztin fél nem lesz ott a tárgyalóasztalnál, annyit mondott, hogy az Egyesült Államok várakozásai szerint az egyeztetések előrelépést hoznak, és minden tárgyaló félnek ott kellene lennie az asztalnál.

Arra a keddi bejelentésre, miszerint az Egyesült Államok 20 milliárd dollár összegű fegyvereladási szerződést hagyott jóvá Izrael számára, Vedant Patel azt mondta, hogy az az Izraellel meglévő hosszú távú katonai együttműködés része, a jelennel kapcsolatban ugyanakkor megismételte: az Egyesült Államok próbálja elősegíteni, hogy megszülessen a gázai tűzszüneti megállapodás.

A Hamász egyik vezető tisztviselője az amerikai AP hírügynökségnek Katarban nyilatkozva azt mondta, hogy a palesztin iszlamista fegyveres szervezet kezdi elveszíteni bizalmát az Egyesült Államok képességében arra, hogy közvetítőként el tudja érni a tűzszünetet. Oszama Hamdán a kedden elkészült interjúban kétségét hangoztatta amiatt, hogy az Egyesült Államok hajlandó vagy képes elegendő nyomást gyakorolni Izraelre a megállapodás megkötése érdekében.

Viszont hozzátette, hogy a Hamász csak abban az esetben vesz részt a Dohába csütörtökre összehívott tárgyaláson, amennyiben ott a Joe Biden amerikai elnök által május végén ismertetett tűzszüneti terv kerül napirendre.

Májusban az amerikai elnök Izrael javaslataként mutatta be a tervezetet, az izraeli kormány részéről viszont elhangzott több olyan nyilatkozat, miszerint az nem fedte teljes mértékben Izrael elképzelését.