Tovább terjedhet a közel-keleti háború

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos tagja fejezte ki aggodalmát helyi idő szerint szerda délután a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének veszélye miatt, emlékeztetve, hogy válságos a helyzet a Hamász vezetőjének Teheránban történt megölése után.

Iszmáil Haníje, az iszlamista palesztin mozgalom vezetője légicsapásban történt meggyilkolása után Irán kérésére, Oroszország, Kína és Algéria támogatásával sürgősséggel ült össze a Biztonsági Tanács. „A Tanácsnak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia, hogy Izraelt felelőssé tegyék ezért az agressziós cselekedetért, beleértve szankciók és más szükséges intézkedések tervbe vételét, hogy megakadályozza a további erőszakot, és tanújelét adja, hogy Izrael rosszindulatú tetteit nem tűri el a nemzetközi közösség” – jelentette ki Amir Szaid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete.

Iszmáil Haníjét szerda hajnalban ölték meg a Hamász által Izraelnek tulajdonított légicsapásban, a palesztin mozgalom bosszút esküdött a vezetője haláláért, ami miatt megnőttek az aggodalmak, hogy a gázai háború idején lángba borulhat a térség.

A tanács több tagja, közöttük Kína, Oroszország és Algéria közvetlenül elítélte a gyilkosságot, a többiek viszont csak az eszkaláció veszélye miatt fejezték ki aggodalmukat. A tanácskozás előtt António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője útján fejezte ki aggodalmát a teheráni támadás, illetve a bejrúti légicsapás miatt, amelynek egy magas rangú Hezbollah-vezető volt a célpontja, mondván, hogy ezek a támadások veszélyes eszkalációt jelentenek. Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese szerint

„nem kellene a legutóbbi fejleményeknek a közel-keleti békére és biztonságra gyakorolt hatásán elmélkedni, egy szélesebb háború nem küszöbönálló, sem elkerülhetetlen”.

Oroszország Haníje megölését elítélő sajtónyilatkozat kiadását indítványozta, de Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország ezt megvétózta.

Csak a háború folytatása teszi lehetővé számunkra, hogy közelebb kerüljünk céljainkhoz – közölte szerda esti tévés beszédében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu kijelentette, hogy Izrael a létéért küzd, és ebben most jelentős csapást mért az iráni tengely három fő pontjára, a Hamászra, a jemeni húszikra és a libanoni síita Hezbollahra.

A kormányfő ismertette, hogy a Bejrútban Izrael által rakétacsapással megölt Fuad Sukr milyen szerepet töltött be a Hezbollahnál, gratulált az izraeli hadseregnek a három fronton elért sikerért, és kijelentette:

„embert próbáló napok előtt állunk, de fel vagyunk készülve minden eshetőségre”.

Emlékeztetett arra, hogy már tavaly októberben, a háború kezdetén megjósolta, hogy sokáig fog tartani, és most bejelentette, hogy továbbra sem adja fel a háború folytatását a rá nehezedő nyomás ellenére, nem hallgat az erre felszólító hangokra mindaddig, amíg Izrael el nem éri háborús céljait.

„Együtt győzni fogunk” – ismételte meg végül az Izraelben hirdetett jelszót. A hadsereg az elmúlt nap két izraeli akciója – Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni, és Fuad Sukr Hezbollah-vezető bejrúti megölése – után teljes készültségben áll a várható válaszlépések előtt.

Joáv Galant védelmi miniszter kijelentette, hogy „nem akarnak semmilyen háborút, de készen állnak minden fejleményre”.

A hadsereg polgári védelmi parancsnoksága nem adott ki semmilyen újabb utasítást a lakosság számára.

Szerdán délután a biztonságpolitikai kabinet ülésén nem tartottak szavazást és nem fogadtak el döntéseket. A megbeszélésen megállapították, hogy jelentős válaszra számítanak az elmúlt nap két művelete után, amelyek a túszalkuról folytatott egyezkedést hetekre, sőt hónapokra is visszavethetik, befagyaszthatják. Izrael megvárja a Hezbollah és Irán válaszát, és a továbbiakban aszerint hoz döntéseket.

A Hamász és Irán sem akar regionális háborút, de a palesztin szervezet politikai vezetőjének, Iszmáil Haníjének a megölését mint bűncselekményt, nem hagyhatják retorzió nélkül – jelentette ki Kalil al-Hijja, a szervezet gázai helyettes vezetője szerdai teheráni sajtótájékoztatóján.

Az iráni külügyminisztérium nem sokkal ez előtt közleményt adott ki arról, hogy Teherán Izrael mellett az Egyesült Államokat is felelősnek tartja a hajnali teheráni rakétacsapásért, amelyben Haníje életét vesztette.

Washington mindig is támogatta az izraeli vezetést, és következetesen helyeselte annak bűntetteit, így nyilvánvalóan szerepet játszott ebben a „brutális terrorcselekményben” is – áll a közleményben. A tárca hozzátette: Iránnak törvényes joga, hogy a megfelelő módon válaszoljon a saját területén elkövetett bűncselekményre.

A tárca azután adta ki közleményét, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette: Washingtonnak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez.

Az amerikai diplomácia vezetője egyúttal ismét tűzszünetet sürgetett, és életbevágóan fontosnak nevezte a Gázai övezeti háború eszkalációjának elkerülését. Hasonlóképpen reagált az incidensre az Európai Unió is, amelynek külügyi szolgálata „maximális önmérsékletre” és az eszkaláció elkerülésére szólított fel minden háborús felet.

A gázai tűzszünet elérése érdekében közvetítőként fellépő Katar és Egyiptom arra figyelmeztetett, hogy a Hamász-vezető megölése veszélyezteti a gázai tűzszünet megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.

„Hogyan lehetne sikeres a közvetítés, ha az egyik fél meggyilkolja a másik fél tárgyalóit?” – tette fel a kérdést Muhammad bin Abdurrahman Asz-Száni katari miniszterelnök és külügyminiszter az X-en.

A sejk a nap folyamán telefonon egyeztetett Blinkennel az eszkaláció elkerülését célzó további diplomáciai lépésekről.

Iszmáil Hanijét, az iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét szerda hajnalban ölték meg Teheránban, néhány órával azután, hogy részt vett az új iráni elnök eskütételi ceremóniáján.

A Hamász közleménye szerint Hánijével „a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben” végeztek. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy „Iszmáil Haníje meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül”.

Az Egyesült Államoknak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Szingapúrban, és ismét tűzszünetet sürgetett a Gázai övezeti háborúban.

„Ez olyasvalami, amiről mi nem tudtunk, amiben mi nem vettünk részt” – mondta Blinken a Channel News Asia szingapúri hírtelevíziónak adott interjúban. Arra a kérdésre, hogy Iszmáil Haníje megölése milyen hatással lehet a gázai háborúRA, a külügyminiszter azt mondta: az évek során megtanulta, hogy soha ne találgasson olyan eseményekkel kapcsolatban, amelyeknek következményei másokra vannak hatással.

A múlt hétvége óta ázsiai körúton járó Blinken döntő jelentőségűnek nevezte a gázai tűzszünet és a palesztin terroristák által fogva tartott túszok szabadságának elérését,

és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz ezek teljesüléséért.

„Életbevágóan fontos, hogy a gázai konfliktus ne terjedjen ki, és a dolgokat a tartósabb béke és a tartósabb biztonság felé vezető útra tereljük” – emelte ki az amerikai külügyminiszter.

Iszmáil Hanijét, az iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét szerda hajnalban ölték meg Teheránban, néhány órával azután, hogy részt vett az új iráni elnök eskütételi ceremóniáján.

A Hamász közleménye szerint Hánijével „a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben” végeztek.

A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy „Iszmáil Haníje meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül”.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácshoz közel álló NurNews hírportál úgy értesült, hogy Háníjét egy háborús veteránok számára fenntartott, észak-teheráni „különleges rezidencián” szállásolták el, és az épületet rakétatalálat érte.