Szijjártó: Súlyos támadások érhetik a szuverén magyar politikát

Súlyos támadásokra kell készülni a következő évben is Magyarország szuverén külpolitikájával szemben, a liberális mainstream támadni fogja hazánk politikai biztonságát, fizikai biztonságát, gazdasági biztonságát és energiabiztonságát – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon.

A tárcavezető mindenekelőtt a szuverenitás megőrzésének fontosságáról beszélt, rámutatva, hogy ez nem politikai ideológia kérdése, hanem élet-halál kérdése a nemzet szempontjából.

„Magyarország a szuverenitáshoz történő ragaszkodással gyakorlatilag a liberális mainstream antitézise lett” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a liberális mainstream a legválogatottabb módszerekkel próbál kiszorítani minden más irányzatot, minden más gondolkodásmódot, ennek érdekében – mint közölte – bevetnek politikai, jogi, gazdasági eszközöket, de legújabban már a „fizikai megsemmisítés” jelensége is előkerült, például a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel és Donald Trump amerikai elnökjelölttel szembeni merényletek esetében.

„Ma már gyakorlatilag nem téma, hogy az Egyesült Államok elnökválasztási versenyének legesélyesebb jelöltjének élete millimétereken múlt. Ez már nem tud a vezető hírek közé bekerülni. Ez is azért van, mert egy békepárti, konzervatív, a liberális mainstreammel szemben álló embert próbáltak megölni” – mondta.

„Tehát a fizikai megsemmisítés, a meggyilkolás ma már annak az eszköztárnak a részévé vált sajnos, amelyet azokkal szemben alkalmaznak, akik nem hajlandók a liberális mainstreambe belesimulni” – tette hozzá.

„Mindezen veszélyek közepette kell tehát meghatároznunk, jól bemérnünk Magyarország mozgásterét a világban (…) Mi ebben a közegben az elmúlt évben is meg tudtuk őrizni a magyar külpolitikának azt a legfontosabb alapvetését, hogy a feladatunk a magyar nemzeti érdek érvényesítése a világban, és nem a külső érdekek érvényesítése Magyarországon” – mondta, hozzáfűzve, hogy már önmagában csak ez is egyfajta állásfoglalást jelent a nemzetközi liberális mainstreammel szemben.

Kitért arra is, hogy a küzdelem folyamatos, ezért fontos számba venni, hogy a következő évben milyen támadások, kihívások fogják érni hazánk szuverén külpolitikáját.

„Azt gondolom, a következő évre arra kell felkészülni, hogy a biztonságunkat négy szempontból fogják támadni. Fogják támadni a politikai biztonságunkat, a fizikai biztonságunkat, fogják támadni továbbra is az energiabiztonságunkat, és fogják támadni a gazdasági biztonságunkat” – sorolta.

Szijjártó Péter az első pont kapcsán az Európában egyedülálló magyarországi politikai stabilitást méltatta. Említette a nemzetközi média és NGO-k finanszírozásának kérdését, továbbá a Brüsszelben elindított eljárásokat, és külön kiemelte a Nemzeti Kártya újabb szabályait érő támadásokat is.

Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy most az Európai Unióban több mint egymillió orosz állampolgár tartózkodik, ebből Magyarországon hétezer, ezen kontextusban kell a schengeni övezet biztonságának veszélyeztetéséről beszélni.

„Ugye itt az igazság rohadtul nem érdekes, tehát senkit nem érdekelt, hogy pontosan hogy néz ki ez a rendszer” – sérelmezte, felidézve, hogy a Magyarországot az utóbbi időben „elképesztő önbizalommal kioktató” balti országok területén is húszszor több orosz állampolgár tartózkodik, mint hazánkban.

Az egyik legfőbb politikai teljesítménynek nevezte az utóbbi hónapokból a Patrióták Európáért frakció létrehozását az Európai Parlamentben, ami így „a magyar politikai biztonság minden eddiginél erősebb védvonala lesz”.

Majd a fizikai biztonságról szólva azt ecsetelte, hogy miként próbálja a Nyugat „belenyomni” hazánkat az ukrajnai háborúba. Megjegyezte: „Magyarország lett utolsó akadálya a háborús pszichózis féktelen, kontroll nélküli európai tombolásának”.

Hozzátette, hogy a kormány nem enged a nyomásnak, s továbbra sem hajlandó részt venni a fegyverek szállításában, az ukrán katonák kiképzésében, mivel az eszkaláció a szomszédságban lenne igazán erős, illetve az országban jelentős magyar kisebbség is él.

„Tehát mi ebből a szemszögből érvelünk a béke mellett” – mondta, rámutatva, hogy ezért is váltott ki ekkora „elementáris erejű” reakciót Európában a magyar békemisszió, mert az a diplomáciai rendezés halvány esélyét villantotta fel.

Kijelentette, hogy szeptemberben és októberben rendkívüli nyomásra kell készülni a magyar békepárti politika feladása érdekében.

A miniszter az energiabiztonság kérdésében is élesen bírálta a képmutatást, az orosz energiahordozók kerülőutakon történő vásárlását, illetve azt, hogy az energiapolitikára sokan máig ideológiai, nem fizikai kérdésként tekintenek.

Emlékeztetett az eddigi támadásokra, és arra, hogy sikerült kivételeket kiharcolni a szankciók alól, most viszont már arról van szó, hogy Ukrajna megtiltotta az orosz Lukoil kőolajtranzitját, és az EU nem képes megvédeni két tagállamát ezzel az intézkedéssel szemben.

„Egészen egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Brüsszel, ha akarna, ne tudna fellépni az ukránokkal szemben e kérdésben, ezért az, hogy az Európai Bizottság itt nem lép fel, és elutasította a kérésünket, azt bizonyítja, hogy Brüsszelből utasították az ukrán kormányt arra, hogy ilyen lépést tegyen” – közölte.

„Szégyenteljesnek és önleleplezőnek tartom mindazt, amit az Európai Bizottság tett, illetve nem tett ebben az ügyben” – vélekedett.

„Az elmúlt hetekben sokat dolgoztunk azért, hogy mindenfajta átmeneti megoldásokkal rövid-, aztán középtávon is garantálni tudjuk az ország kőolajellátásának biztonságát. Már nagyon közel vagyunk egy olyan megoldáshoz, amely hosszú távon is garanciát jelent arra, hogy a korábbi éveknek megfelelően menjen a kőolajegyüttműködés Oroszország és Magyarország, illetve Oroszország és Szlovákia között” – tudatta.

Illetve rámutatott, hogy az EU „jó pofát vág ahhoz”, hogy az Északi Áramlat vezeték felrobbantásával egy terrortámadás keretében veszélybe sodorták a kontinens földgázellátását.

„És ha ebben a terrortámadásban egy állam is részt vett, ami inkább közelebb áll a valósághoz, (…) akkor ez egy állami terrorizmus. Egy állam által finanszírozott, állam által szervezett terrorizmus. És ezért a viszontválasznak vagy a reakciónak is ennek megfelelőnek kell lennie” – szögezte le.

Végül beszámolt a gazdasági biztonság kérdéséről is. „Nagyon kivannak ránk, mert egészen egyszerűen mi nem titokban csináljuk, amit ők próbálnak titokban tartani, hanem mi nyíltan és őszintén kimondjuk, hogy a keleti és nyugati gazdaságok elszigetelésének kísérlete totális kudarcot vallott” – fogalmazott.

Arról beszélt, hogy a jelenlegi lengyel kormány a „legszemforgatóbb” ezen a téren, minthogy az ország olajvállalata különböző kerülőutakon még mindig vásárol Oroszországból, a lengyel-orosz kereskedelmi forgalom értéke tavaly hatmilliárd euró volt, több mint százmillió euró értékben vettek idén orosz műtrágyát, miközben hatalmas összegekért adtak el gyógyszereket és kozmetikumokat.

„Nyugodtan csinálják a kedves lengyel testvéreink ezt, mert mindenki csinálja, csak akkor nem kellene mondjuk azt kritizálni, aki mindezt őszintén teszi” – szögezte le.

A „magyar nagystratégia” lényege, hogy az ország védekezik az ellene és a keresztény kultúra elleni támadásokkal szemben, miközben békét és fejlődést biztosít a magyar emberek számára – vélekedett a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon.

Orbán Balázs a rendezvényen Schiffer András ügyvéddel, a Lehet Más a Politika (LMP) egyik alapítójával, korábbi országgyűlési képviselőjével beszélgetett a Magyarország stratégiai kérdéseiről, a nemzet legfontosabb célkitűzéseiről.

Mint kifejtette, négy pont alapján érdemes meghatározni a „magyar nagystratégiát”.

Az első és egyik legfontosabb szerinte, hogy milyen a nemzetet körülvevő világ? Támogató – mint Szent István idején -, vagy éppen – mint most – göröngyös úton kénytelenek haladni a magyarok. Kijelentette: a mai Európában a keresztény kultúra, a hagyományok elleni általános támadások nehézséget jelentenek a magyar nemzeti célok elérésekor, ezért védekezni kell minden ilyen támadás ellen.

Az országot ezzel együtt, mondta – nem ideológiai, hanem technológiai módon – modernizálni kell, e program mellett pedig ki kell tartani.

A harmadik fontos csomópont a szuverenitás, ugyanis – mint vélekedett – azok a hatalmi csoportok tudnak megerősödni, amelyek meg tudják őrizni szuverenitásukat gazdasági, külpolitikai, pénzügyi, energiaellátási tekintetben is.

A negyedik kérdés a konnektivitásé, azaz meg kell válaszolni, hogy miben rejlik az a felhajtó erő, amelyből Magyarország fejlett ország fejlettebb ország lesz. Mivel a blokkosodás lezárja a kapcsolatokat, Orbán Balázs szerint Magyarországnak minden területen és számos irányba kapcsolatokat kell építenie saját nemzeti céljai elérése érdekében – mondta.

Schiffer András úgy vélekedett:

a magyaroknak nincs bajuk a nyugati civilizációval, mert az szerinte az antikvitást, a keresztény kultúrát jelenti.

Ezzel szemben véleménye szerint minderre valóban veszélyt jelent az Európára erőltetett amerikanizáció, amely ellen érdemes szót emelni.

A modernizáció kapcsán felhívta a figyelmet: „nem vezet jóra, hogy a tudomány és a technika fétise előtt hajbókolunk”, szerinte ezért harcolni kell a „modernizációs dühvel szemben”. A korábbi LMP-s politikus kritikával illette a digitális állampolgárság témakörét is, attól tartva, hogy a későbbiekben az aktuális kormányok kötelezővé tehetik azt, így az emberek adatai akár rossz kezekbe is kerülhetnek.

Orbán Balázs szerint

a modernizáció és a modernizmus különválasztandó, utóbbi támadása el is fogadható számára, mert „megtagadja azt, ami korábban volt”, akár Istent vagy a természetet.

A modernizáció ezzel szemben arról szól szerinte, hogy folyamatos legyen a fejlődés, az emberek életminőségének javulása. Magyarország ezért szerinte nem teheti meg, hogy nemet mond a legfejlettebb nyugati technológiákra.

A szuverenitás kapcsán Schiffer András úgy vélte: Magyarországon az első számú szuverenitási kérdés, hogy vannak-e versenyképes temelőkapacitásai. Mivel szerinte a rendszerváltás idején ezek jó részétől megfosztották az országot, máig szenved a magyar gazdaság, és az ország kiszolgáltatottá vált a globális ellátóláncoknak.

Tihany, 2024. augusztus 23.
Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő (b) és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke  (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Orbán Balázs erre válaszul beszámolt arról, hogy a magyar kormány 2010 után az emberek túlnyomó részét foglalkoztató magyar tulajdonú kisvállalkozásokat folyamatosan támogatta, a közepes méretűeket segített exportképességük növelése érdekében, míg a nagyvállalatokat globális piacon való terjeszkedésben támogatta, s mind az élelmiszerellátás, mind az energiaellátás területén fejlődést ért el.

Schiffer András szerint sokkal nagyobb szükség van az energiafüggetlenség fokozására, míg a külföldi nagybefektetők viszonylatában az a félő, hogy a globális nagytőke döntései miatt a nagy magyarországi gyárakat kiszolgáló KKV-szektor károkat szenved a jövőben.

Orbán Balázs utóbbival kapcsolatban kijelentette: a magyar gazdaság jelenleg Európában a komplexitási összehasonlításban az első között van, ezért gyorsan és jól tud reagálni a világgazdaságban bekövetkező változásokra, a megújuló energiaforrások arányát tekintve pedig az élmezőnyben van EU-s viszonylatban.