Kilátástalannak tűnik az ukrán hadsereg helyzete

Az ukrán hadsereg számára egyre kilátástalanabbnak tűnik a helyzet a harctéren,  eközben a Nyugat már az esetleges béketárgyalásokra készül. Konkrét elképzelések keringenek a diplomaták között, amihez Zelenszkijtől komoly engedményekre lenne szükség, írja a Welt.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat képén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy erődrendszer építkezésén, a Volinyi területen, egy nem megnevezett helyszínen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. július 30-án. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat) Fotó: -

Ukrajna kilátásai az Oroszország elleni védekezésben egyre rosszabbak. Kijev hiánnyal küzd a katonákból és – a Nyugatról érkező szállítmányok ellenére – fegyverekből, valamint lőszerekből is. Volodimir Zelenszkij nem túl fényes helyzetéről közölt cikket a Welt német napilap.

Markus Reisner osztrák ezredes szerint különösen bizonytalan a helyzet Donbászban. Ott Oroszország hét irányból támad, és hamarosan áttörheti Ukrajna utolsó védelmi vonalait. Miközben Kijevre egyre nagyobb katonai nyomás nehezedik, diplomáciai szinten fokozódik a mozgolódás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még abba is beleegyezett, hogy meghívja Moszkvát a novemberre tervezett békekonferenciára. Néhány napja pedig próbaképpen először beszélt az esetleges területátadásokról, amelyekre azonban csak az ukránok beleegyezésével kerülhet sor. Moszkva eközben rendszeresen a nukleáris fegyvereivel fenyegeti a Nyugatot – írja a Welt.

Zelenszkijnek el kell fogadja a realitásokat

Egyes vélemények szerint az oroszok és a Nyugat közti sikeres fogolycsere megnyithatja az utat az ukrajnai háború kapcsán is a tárgyalásokhoz. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ugyanakkor a cserének nincs közvetlen hatása az ukrajnai helyzetre. Azt mondta, nem lát összefüggést a fogvatartottakkal kapcsolatos tárgyalások és a háború befejezésére irányuló esetleges diplomáciai erőfeszítések között.

Ráadásul a választás eredményétől függetlenül az új amerikai kormány a következő évben inkább csökkenti, mint növeli Kijev támogatását. A vezető nyugati diplomaták körében is az a vélemény, hogy az Oroszország által annektált Krím félsziget végleg elveszett, és Zelenszkijnek tartózkodnia kell a teljes területi integritásra vonatkozó maximális követeléseitől – közli a német lap.

Számos jel utal arra – köztük Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter legutóbbi pekingi látogatása –, hogy Zelenszkij már az Oroszországgal folytatott tárgyalások felé halad, és lassan felkészíti az ukránokat is arra.

A Welt cikke megjegyzi azt is, hogy eközben egyre több orosz katona van a harctéren és elismerik, hogy a szankciók nem érték el a céljukat. A büntetőintézkedések ellenére Moszkvának továbbra is sikerül elegendő külföldi alkatrészt importálnia a fegyvergyártáshoz. Az ország pedig már régen átállt a háborús gazdaságra. 

Eljöhet a pillanat, amikor Oroszországnak nukleáris rakétákat kell telepítenie a nyugati akciókra válaszul. Ezt mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 tévécsatornának, amiről a TASSZ orosz hírügynökség tudósított.

 – mondta a tárcavezető-helyettes.

A bejelentés előzménye, hogy a Fehér Ház sajtószolgálata korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok 2026-tól új, nagyobb hatótávolságú fegyverek telepítését kezdi meg Németország területén. 

Mint arról lapunk is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök erre válaszul figyelmeztette Washingtont, hogy Moszkva leállítja a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére vonatkozó egyoldalú moratórium végrehajtását, ha az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétái megjelennek Németországban.

Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.

Az orosz csapatok több mint hatszáz irányított légibombával mértek csapást Ukrajnára július 29. és augusztus 3. között – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közösségi oldalain, egyúttal ismét arra kérte országa szövetségeseit, hogy engedjék meg a tőlük származó fegyverek használatát az orosz hátországban.

„Az orosz katonai repülőgépeket minden lehetséges eszközzel meg kell semmisíteni támaszpontjukon. Ebből következően az orosz repülőterek elleni csapások teljességgel elfogadhatók. Szükségünk van arra, hogy erről partnereinkkel közös döntést hozzunk, mert ez a biztonságunkat szolgálja” – írta az államfő. Hangsúlyozta, hogy csak így lehet valóban védelmet nyújtani az ukrán lakosságnak. „Közös, határozott döntésekkel meg kell állítani ezt a mindennapos orosz terrort!” – szögezte le Zelenszkij.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) az Ukrajinszka Pravda hírportálnak arról számoltak be, hogy az Oroszország rosztovi régiójában, Morozovszk repülőtere elleni dróntámadásban nemcsak egy légibombaraktárt semmisítettek meg, hanem egy légvédelmi rendszert és repülőgép-felszereléseket is. Az ukrán vezérkar korábban már megerősítette, hogy az SZBU és a katonai hírszerzés egységei hajtották végre a támadásokat az ukrán hadsereggel együttműködve a morozovszki repülőtér, valamint olajraktárak, üzemanyag- és kenőanyag-tárolók ellen három oroszországi régióban: a Belgorodi, a Kurszki és a Rosztovi területen. Az ukrán hírszerzésnél hozzáfűzték, hogy a rosztovi régióban az Atlasz állami kombinát egy üzemanyag- és kenőanyag-raktárát találták el, amely a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben állomásozó orosz erőket látja el üzemanyaggal. A raktárt 15 Obsidian típusú drónról vették célba rakétákkal.

Az SZBU egy másik közleményben arról adott hírt, hogy drónnal megsemmisítettek egy újabb orosz TOSZ-1-es nehézlángszóró-rendszert Zaporizzsja térségében.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy szombatra virradóra Oroszország 29 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelemnek 24 Sahid típusú kamikazedrónt sikerült még a levegőben megsemmisítenie. Ezenfelül az orosz hadsereg két Sz-300-as légvédelmi rakétával csapást mért Donyeck megyére, és két H-31P típusú lokátorromboló rakétát indított el a Fekete-tenger feletti légtérből. A nyugat-ukrajnai Vinnicja megye kormányzói hivatala közölte, hogy egy orosz drón rakétával eltalált egy infrastrukturális létesítményt, de esetleges áldozatokról nem számolt be.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelíti az 582 ezret.

Közlésük szerint az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett négy orosz harckocsit, 56 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 52 drónt.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy reggel Antonyivka településen az orosz hadsereg drónról robbanóeszközt dobott egy egy férfira az utcán, autója közelében, és megsebesítette őt. A településen még egy férfi szenvedett sérüléseket aknarobbanás következtében.

A keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzói hivatala délelőtt közölte, hogy az utóbbi egy napban a régióban életét vesztette egy nő, és 12 további civil megsebesült orosz támadások következtében. Szombat reggel újabb négy támadást hajtottak végre az orosz csapatok, de áldozatokról nem érkezett eddig jelentés.