Fél éve bővül a magyar kereskedelmi fogyasztás

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júniusában 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, vagyis már hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése, ezzel az idei év január-júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjában mértet – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.

Júniusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,6 százalékos növekedése mellett az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbin belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos növekedést mutattak. Ez azt jelenti, hogy

júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban – írják a közleményben.

Rámutatnak arra is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem bővülése mellett figyelemre méltó az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenének 14 százalékos bővülése is. Hangsúlyozták,

a kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása, amelyet a kormány hatékony intézkedései továbbra is alacsony szinten tartanak.

2024 júniusában az infláció 3,7 százalékot ért el, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, sőt júniusban az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent. A reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása.

A fogyasztói bizalom helyreállását mutatja a turizmus dinamikus növekedése is, mely az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Hozzátették, a következő hónapokban várhatóan folytatódik a kiskereskedelmi forgalom növekedési tendenciája, mivel a jövedelmek emelkedése és a munkaerőpiaci aktivitás fokozódása további pozitív hatást gyakorol a szektorra. A kormány a piaci verseny élénkítése érdekében működteti az árfigyelő rendszert, amely nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon a kiskereskedelmi piac stabilitását erősíti, ezáltal hozzájárulva a hosszútávú gazdasági növekedés fenntartásához – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Tovább erősödik a Szép-kártya népszerűsége, ezt mutatja, hogy 2024 első fél évében több mint 230 milliárd forintra nőtt a feltöltések összértéke, amely így 12 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának eredményét – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A feltöltések összege mellett a kártyabirtokosok és az elfogadóhelyek száma is dinamikus növekedést mutat. A felhasználók száma tavaly júniushoz képest 8 százalékkal, több mint 2,8 millióra nőtt, miközben az elfogadóhelyek száma egy év alatt 137 ezerről közel 147 ezerre bővült – ismertette az NGM.

A Szép-kártya a magyar háztartások fontos fizetőeszközeként a családok zavartalan kikapcsolódását támogatja, miközben a hazai turisztikai és vendéglátóipart is erősíti a kereslet bővítésén és a fogyasztás növelésén keresztül – írták. 2024 első hat hónapjában a kártyabirtokosok összesen közel 202 milliárd forintot használtak fel, ezzel 2019-hez viszonyítva több mint két és félszeresére nőtt a Szép-kártyás fizetések összege – emelte ki a minisztérium elemzése.

2024. június végén mintegy 127 milliárd forint állt rendelkezésre a Szép-kártyákon, amely további potenciális bevételi forrást jelent a hazai turisztikai ágazat számára.

A szeptember óta folyamatosan növekvő reálbérek hatására egyre inkább oldódik a lakosság óvatossági motívuma, ami visszatükröződik a fogyasztás, így a turisztikai fogyasztás növekedésében is. A családok – a Szép-kártyának is köszönhetően – nemcsak a boltokban költenek egyre többet, hanem többet is utaznak – írta az NGM.

A közlemény felidézte, hogy az év első öt hónapjában 13,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, csaknem 9 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest. Mindez összességében pozitívan hat a belföldi keresletre, így a belgazdaság teljesítményére is.

A turizmus a magyar gazdaság stratégiai fontosságú húzóágazata, amely Magyarország GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést. A Szép-kártya jelentősen hozzájárul a belföldi turisztikai fogyasztás dinamikus bővüléséhez, ezen keresztül pedig ahhoz, hogy 2024-ben a kormány újraindítsa a gazdaságot – hangsúlyozta az NGM.

A magyar gazdasági növekedés a kedvezőtlen körülmények ellenére is negyedik az Európai Unióban. Ha esetleg véget érne a háború, az tovább gyorsíthatná a növekedést – írta a Vg.hu szerdán.

Az internetes gazdasági lap felidézte: a magyar gazdaság az idei második negyedévben 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az Európai Unióban adatot közlő országok közül a negyedik helyen található.

A magyar GDP bővülési üteme gyorsabb többek között a német, az osztrák és a svéd növekedésnél is, és meghaladja az eurózóna, valamint az Európai Unió egészének átlagos növekedését.

Hangsúlyozták: az 1,3 százalékos bővülés az uniós átlag csaknem kétszerese, hiszen az Európai Unió összességében csak 0,7 százalékos növekedést ért el az Eurostat adatai szerint. Az eredmény értékét növeli, hogy mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a kedvezőtlen külső körülmények, valamint a háború elhúzódása visszafogja hazánk iparát és a fogyasztói bizalom erősödését.

Tavalyhoz képest az adatot közlő tagországok közül három esetében is csökkent a gazdasági teljesítmény: Írországban 1,4, Lettországban 0,4, míg a Magyarország szempontjából kifejezetten fontos Németországban 0,1 százalékos zsugorodás volt tapasztalható. Ausztriában és Svédországban stagnált a gazdaság.

Magyarország gazdasági felzárkózása az EU átlagához továbbra is folyamatos. Ha az orosz–ukrán háború a közeljövőben véget ér, a magyar GDP bővülése a jelenleginél is dinamikusabb mértékben folytatódhat – írta a Vg.hu.

Idén 1,8-2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre pedig a 3,5 százalékos növekedés mindenképpen elérhető – mondta a pénzügyminiszter szerdán a TV2 Mokka című műsorában.

Varga Mihály szerint „jó hír” európai összevetésben az éves növekedés, Portugáliát és Spanyolországot leszámítva mindenkit megelőzött Magyarország a második negyedéves növekedési adatok alapján.

Hozzátette: az orosz-ukrán háború még mindig rányomja a bélyegét az európai gazdaságokra, ahogy a versenyképességi problémák és a magas energiaárak is hatással vannak rájuk. A német gazdaság gyengélkedése a magyar gazdaságot is lehúzza, a német modell jelentős kihívásokkal küzd, válságban van – jegyezte meg. Remélhetőleg a következő félév már arról fog szólni Németországban is, hogy nulla fölé kerül a gazdaság növekedése, és ez „meg tudja húzni” Európát is.

A jövőt illetően a tárcavezető optimista, mert minden nemzetközi felmérés jelentős növekedést jósol a magyar gazdaságnak. Az év második felében bővülni fog a gazdaság, ugyanakkor meghatározó lesz, hogy mi történik Amerikában.

Varga Mihály közölte: 3,5 százalékos növekedés 2025-ben mindenképpen elérhető, idén 1,8-2-2 százalékos növekedés reális. A növekedést támogatja a reálbérek emelkedése, amely 9 hónapja tart, emellett bővül a fogyasztás is. „Javuló optimizmust lehet feltételezni”, stabilak a növekedési kilátások – fejtette ki.

A hitelminősítőktől május-júniusban befektetésre ajánlott kategóriát kapott Magyarország, a júniusi kormányzati intézkedések segítik a pozitív értékelések fenntartását ősszel is – mondta Varga Mihály.