Bukaresti érsek Budapesten: Európa veszélyben van, mert el akarják törölni kereszténységet

Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Perca bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a Szent István-bazilikában kedden.

Aurel Perca homíliájában emlékeztetett: Európa a görög-római humanizmusra és a kereszténységre épül, ma azonban meginogni látszik a keresztény kultúra, amely fejlődést, jólétet hozott, és biztosította az egyén és a társadalom kiteljesedését. „Nagy csaták tanúi vagyunk, amelyeket az egyház és Isten ellen vívnak, mintha Európa keresztény nyomait akarnák eltörölni” – fogalmazott, hozzátéve,

„amíg egyesek Isten és keresztény értékek nélküli Európát akarnak, addig Európa veszélyben van.”

Pedig a kereszténység ma is forrása az emberek közötti egyenlőség és szolidaritás eszméjének, amely nélkül nincs egészségügy, nem létezhet szociális jólét és oktatás; a kereszténységben gyökerezik a jövő nemzedékek legsikeresebb nevelését biztosító fejlődés- és családmodell is – mondta, hozzátéve, nem véletlen, hogy éppen ezt az európai közös nevezőt érik a legnagyobb támadások.

Kapcsolódó tartalom

Szili Katalin: Szent István az egyetemes keresztény értékrend Európáját választotta

„Európa politikai vezetői mintha nem értenék mai világunkat” – mondta a miniszterelnöki főtanácsadó.

A román főpásztor szerint nem könnyű kereszténynek lenni a mai világban, amely nyilvánvalóan elutasítja a keresztény értékeket, amely egyre inkább bezárkózik az önzésébe és a relativizmusba, amely támogatja az eutanáziát és az abortuszt és amely semmissé teszi a nemzeti kultúrák értékeit és gazdagságát. A Krisztus-követést megnehezítő jelenségek között említette a házasság és a család értékeinek megkérdőjelezését, a gender ideológiát, a pénzkultuszt, „az arctalan gazdaság diktatúráját”, a tömegtájékoztatásban és a közösségi médiában terjedő hazugságokat és a legalapvetőbb emberi jogok megsértését. Aurel Perca szerint

ebben a helyzetben Szent István öröksége adhat útmutatást.

Istvántól nemcsak a koronát örököltük, hanem ránk hagyta lelki, szellemi végrendeletét is. Ma Szent Istvánt tisztelve és közbenjárását kérve sziklára és nem homokra kell építenünk életünket és létünket. Ez a sziklára épült ház pedig nem pusztán hitbeli tanítások, törvények és tanácsok gyűjteménye, hanem mindenekelőtt a keresztény élet szilárd tanúságtétele – mondta. A bukaresti érsek homíliája végén magyarul kérte Isten áldását a magyar népre.

A várható rossz idő miatt nem a Szent István-bazilika előtti téren, hanem a bazilikában tartott ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette.
A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott:

Szent István király ünnepe összeköti múltunkat és közös jövőnket.

A jövő pedig azon is múlik, hogy elfogadjuk és megértsük egyéni és közösségi hivatásunkat. Aki hisz abban, hogy az élet, az emberi közösség és a kultúra Isten ajándéka, hogy halálunk után Isten az örök üdvösségre hív bennünket, az felismeri, hogy az új élet elfogadása, a gyermek vállalása nemcsak a család, a közösség, a nemzet jövőjének biztosítéka, hanem a születendő gyermekek számára is mérhetetlen ajándék: az örök élet és az örök boldogság lehetősége. Ha pedig „ilyen nagyszerű hivatásunk van, akkor már most is tisztelettel, megbecsüléssel kell tekintenünk egymásra”. Nagyra kell értékelnünk a többi nép kultúráját és közösségi történetét is, különösen a szomszéd népekét, akikkel közös a sorsunk és gyakran közösek a gondjaink és a lehetőségeink is – fogalmazott a bíboros. A bíboros szólt arról is: Szent István király ünnepe alkalom a hálaadásra és a könyörgésre.

„Hálát adunk, hogy annyi évszázad után közösségként, nemzetként ma is létezik a magyar nép” és azért is, hogy „a történelem útját nem egyedül járjuk, hanem az isteni gondviselés és a Boldogságos Szűz Mária pártfogása kísér minket”.

Erdő Péter elmondta, a katolikus közösség a gondviselés jelének érzi a templomok megújulását, ugyanakkor tudja, hogy a falak csak a külső környezetet jelentik, és a „lelkünknek kell végre megújulnia”. A bíboros közölte, a nemzet első temploma, az esztergomi bazilika felújítás utáni megáldását augusztus 31-én Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár fogja végezni, akinek látogatása kifejezi szoros egységünket a világegyház közösségével.

A szentmise után a szokásos Szent Jobb-körmenet a közelgő vihar miatt elmaradt, helyette az oltárra helyezett Szent Jobb-ereklye előtt imádkoztak a hívek a bíboros vezetésével, amelynek végén Erdő Péter az ereklyével megáldotta a templomban lévő, majd az eseményeket a bazilika előtti téren kivetítőkön követő híveket. A szertartás végén Erdő Péter megköszönte Aurel Perca bukaresti érseknek, hogy homíliájában rámutatott, az alapvető keresztény értékekben „teljes közösségben és testvéri egységben vagyunk”. A hívektől pedig e testvériség és közösség erejének tettekre váltását kérte.

A szentmisén részt vett Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke; Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége; Áder János volt köztársasági elnök és felesége; Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter; Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a diplomáciai testület tagjai és a testvéregyházak képviselői.

Csaknem egy hónapon át fonták Hajdúnánáson azt a díszes aratókoszorút, amelyet  ünnepélyes keretek között helyeztek el a budapesti Szent István-bazilikában.

A Magyarok kenyere a 15 millió búzaszem programnak 2018 óta hagyományos és kiemelt eleme a magyar gazdák összefogását jelképező monumentális aratókoszorú elkészítése.

Az idei koszorú számmisztikájában megjelenik egy utalás Szűz Máriára, az alsó vízszintes körén 17 darab egységes motívum található, ahogy a Szűz Mária rózsafüzér-imádsága is 17 Miatyánkból áll. A 17-es szám szimbolizálja az önfegyelmet, az együttérzést, a felelősséget, a lelki tudatosságot és a bölcsességet egyaránt – hangzott el az ünnepélyes átadáson.

Budapest, 2024. augusztus 15.
Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István Bazilika plébánosa megáldja a Szent István-bazilikában elhelyezett, Hajdúnánáson készült aratókoszorút . (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Hajdúnánás egy olyan város, ahol vigyázunk és megéljük azokat az értékeket, amelyek egészséges és szép jövőt biztosítanak az elkövetkezendő nemzedéknek – hangsúlyozta Nagyné Legény Ildikó, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) gazdasszony tagozatának elnöke, Hajdúnánás alpolgármestere.

A szalmafonás régi mesterség, sokak megélhetését adta Hajdúnánáson. Az aratókoszorú Nagy Sándorné népi tárgyalkotó iparművész keze munkáját dicséri, aki megtervezte és két hónapon át fonta a koszorút a saját maga által megtermelt alapanyagból. Az aratókoszorú szimbolizálja a közösségi erőt és a hitet, amely kell hogy megtartson minket, és a jövőhöz is erőt adjon – hangoztatta Nagyné Legény Ildikó.

„Külön ünnep, hogy itt állhatunk és vallhatjuk meg hitünket és azt, hogy mi nemzetben gondolkodunk. Számunkra a nemzet megtartó ereje, az összefogás ereje, a hitből fakadó erő az a jövő generáció túlélését is jelenti”

– hangsúlyozta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke.

Jakab István szerint a magyar gazdaemberek kiemelten tisztelik a hagyományt, úgy élik mindennapjaikat, hogy Isten áldását kérik a termésre, gyűjtést szerveznek és összeöntik a Kárpát-medence különféle területeiről összehordott gabonát, hogy 15 millió búzaszem őrlésével elkészülhessen a nemzet kenyere. Hozzátette, hogy a nemzeti ünnepen az aratókoszorú Budapesten a körmenetben is látható lesz.

Budapest, 2024. augusztus 15.
A Hajdúnánáson készült aratókoszorú a Szent István-bazilikában 2024. augusztus 15-én. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programnak 2018 óta hagyományos és kiemelt eleme a magyar gazdák összefogását jelképező monumentális aratókoszorú elkészítése. Az ideit egy hónapon át fonták Hajdúnánáson. (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Az aratókoszorút Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa vette át, aki imádságban kérte a Jóisten áldását, majd a könyörgést követően áldást mondott az aratókoszorúra.

Az idei koszorú 210 centiméter széles, 200 centiméter magas és „Isten szeme” fonatok, csengők, spirálok, kettős fonatok, kalászok, kunkorgók, esőcsigák díszítik. A négy vízszintes kunkorgó a négy evangéliumra emlékeztet, Szent István örökségére és a keresztény gyökerekre. A hat függőleges kunkorgó a világ teremtésére utal.