Az oroszok hatszáz irányított bombával támadták Ukrajnát

Az orosz csapatok több mint hatszáz irányított légibombával mértek csapást Ukrajnára július 29. és augusztus 3. között – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közösségi oldalain, egyúttal ismét arra kérte országa szövetségeseit, hogy engedjék meg a tőlük származó fegyverek használatát az orosz hátországban.

„Az orosz katonai repülőgépeket minden lehetséges eszközzel meg kell semmisíteni támaszpontjukon. Ebből következően az orosz repülőterek elleni csapások teljességgel elfogadhatók. Szükségünk van arra, hogy erről partnereinkkel közös döntést hozzunk, mert ez a biztonságunkat szolgálja” – írta az államfő. Hangsúlyozta, hogy csak így lehet valóban védelmet nyújtani az ukrán lakosságnak. „Közös, határozott döntésekkel meg kell állítani ezt a mindennapos orosz terrort!” – szögezte le Zelenszkij.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) az Ukrajinszka Pravda hírportálnak arról számoltak be, hogy az Oroszország rosztovi régiójában, Morozovszk repülőtere elleni dróntámadásban nemcsak egy légibombaraktárt semmisítettek meg, hanem egy légvédelmi rendszert és repülőgép-felszereléseket is. Az ukrán vezérkar korábban már megerősítette, hogy az SZBU és a katonai hírszerzés egységei hajtották végre a támadásokat az ukrán hadsereggel együttműködve a morozovszki repülőtér, valamint olajraktárak, üzemanyag- és kenőanyag-tárolók ellen három oroszországi régióban: a Belgorodi, a Kurszki és a Rosztovi területen. Az ukrán hírszerzésnél hozzáfűzték, hogy a rosztovi régióban az Atlasz állami kombinát egy üzemanyag- és kenőanyag-raktárát találták el, amely a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben állomásozó orosz erőket látja el üzemanyaggal. A raktárt 15 Obsidian típusú drónról vették célba rakétákkal.

Az SZBU egy másik közleményben arról adott hírt, hogy drónnal megsemmisítettek egy újabb orosz TOSZ-1-es nehézlángszóró-rendszert Zaporizzsja térségében.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy szombatra virradóra Oroszország 29 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelemnek 24 Sahid típusú kamikazedrónt sikerült még a levegőben megsemmisítenie. Ezenfelül az orosz hadsereg két Sz-300-as légvédelmi rakétával csapást mért Donyeck megyére, és két H-31P típusú lokátorromboló rakétát indított el a Fekete-tenger feletti légtérből. A nyugat-ukrajnai Vinnicja megye kormányzói hivatala közölte, hogy egy orosz drón rakétával eltalált egy infrastrukturális létesítményt, de esetleges áldozatokról nem számolt be.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelíti az 582 ezret.

Közlésük szerint az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett négy orosz harckocsit, 56 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 52 drónt.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy reggel Antonyivka településen az orosz hadsereg drónról robbanóeszközt dobott egy egy férfira az utcán, autója közelében, és megsebesítette őt. A településen még egy férfi szenvedett sérüléseket aknarobbanás következtében.

A keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzói hivatala délelőtt közölte, hogy az utóbbi egy napban a régióban életét vesztette egy nő, és 12 további civil megsebesült orosz támadások következtében. Szombat reggel újabb négy támadást hajtottak végre az orosz csapatok, de áldozatokról nem érkezett eddig jelentés.

Az ukrán erők eltalálták és elsüllyesztették a Rosztov-na-Donu orosz tengeralattjárót a Krím félsziget partjánál – közölte szombaton az ukrán vezérkar a Facebookon.

„Az ukrán védelmi erők egy tengeralattjárót és egy ellenséges Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert támadtak meg az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten” – áll a közleményben. A vezérkar hozzátette: a megerősített információk szerint pénteken az ukrán rakétaegységek a haditengerészettel együttműködve súlyosan megrongálták egy Triumf légvédelmi rendszer négy kilövőállását Szevasztopol kikötőjében, és ugyanott sikeresen eltalálták az orosz fekete-tengeri flotta Rosztov-na-Donu tengeralattjáróját, amely a helyszínen elsüllyedt.

A vezérkar rámutatott, hogy a Rosztov-na-Donu egyike azoknak a tengeralattjáróknak, amelyek képesek Kalibr típusú rakétákat indítani. A tengeralattjáró – amelyet 2014. december 26-án helyeztek üzembe – már 2023. szeptember 13-án súlyosan megrongálódott egy ukrán rakétatámadás következtében. Ezután a szevasztopoli kikötőben javították és tesztelték. A tengeralattjáró árát 300 millió dollárra becsülik. „A Rosztov-na-Donu megsemmisítése ismét bizonyítja, hogy a Fekete-tenger ukrán felségvizein nincs biztonságos hely az orosz flotta számára” – fűzte hozzá az ukrán katonai vezetés.

Ukrán dróntámadást érte a dél-oroszországi Rosztovi terület Kamenszkij kerületét szombatra virradóra, aminek következtében üzemanyagtartályok kaptak lángra – közölte Vlagyimir Szavin, a járási közigazgatás vezetője.

A tisztségviselő a Telegram üzenetküldő csatornán azt írta, hogy „hat drón csapott le a területre. A katasztrófavédelmi szervek oltják a tüzet. Sérültek nincsenek”. A tűz és következményeinek felszámolásában több mint 90 ember és 33 egység vesz részt, a közeli települést nem fenyegeti veszély.

A közigazgatás vezetője arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak nyugodtak, és amennyiben pilóta nélküli repülőgép roncsait észlelik, ne közelítsék meg őket, és hívják a 112-es segélyhívószámot.

A legközelebbi települések lakóinak azt tanácsolják, hogy lehetőség szerint maradjanak a házakban, a redőnyöket és a nyílászárókat nedves ruhával zárják le. A szabadban kívánatos a nedvesített maszkok, törölközők, gézkötések használata, hogy megakadályozzák az égéstermékek légutakba való bejutását. A szarvasmarhákat zárt karámokban kell tartani.

Az orosz védelmi minisztérium korábban azt írta, az elmúlt éjszaka folyamán a szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek 36 drónt fogtak el és semmisítettek meg a Rosztovi területen. Nyolc másikat a Kurszki területen, kilencet a Belgorodi, 17-et az Oreli, míg kettőt a Rjazanyi terület felett. Továbbá egy-egy drónt a Voronyezsi régió, az Azovi-tenger és a Krasznodari terület felett.

Az ukrán hadsereg szombaton közölte, hogy megtámadta az oroszországi Morozovszk repülőterét, továbbá csapást mért olajraktárakra és üzemanyagtárolókra három oroszországi régióban.

A hadsereg szerint a repülőtér elleni támadás egy lőszerraktárt ért, ahol az orosz erők egyebek mellett irányított légibombákat tárolnak.

A Belgorod, Kurszk és Rosztov régiókban lévő olajraktárak, üzemanyag- és kenőanyag-tárolók elleni támadás a jelentés szerint két olajtartályban okozott tüzet.

A következő, második nemzetközi ukrajnai békekonferenciát a „Globális Dél” egyik országában fogják megtartani, hogy kifejezze a „világ egységét” az orosz invázióval szemben – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában.

Az interjúban, amely csütörtökön jelent meg, és amelyből a The Kyiv Independent című angol nyelvű hírportál pénteken idézett részleteket, az elnöki hivatal vezetője kijelentette: a legfontosabb várakozás a találkozóval kapcsolatosan az, hogy teremtse meg a főbb előfeltételeket az ellenségeskedések leállításához.

„Meg kell állítanunk ezt a háborút, és igazságos békét kell kötnünk” – tette hozzá Jermak.

A tanácskozás időpontját még nem határozták meg, de ukrán kormányilletékesek elmondták, hogy a második ukrajnai békekonferenciát a 2024 novemberében esedékes elnökválasztás előtt szeretnék összehívni.

A tanácskozás helyét szintén nem közölték.

Az Ukrajna által kezdeményezett első nemzetközi békekonferenciát júniusban tartották meg Svájcban, 87 ország és nemzetközi szervezet részvételével. A tanácskozáson, amelyen számos országot állam- vagy kormányfő képviselt, közös közleményt fogadtak el.

A közlemény egyebek mellett felszólította Oroszországot, hogy helyezze vissza Ukrajna teljeskörű ellenőrzése alá a zaporizzsjai atomerőművet, biztosítsa a zavartalan élelmiszergyártást és szállítást Ukrajnában, biztosítson maradéktalan hozzáférést fekete-tengeri és az Azovi-tengeri ukrán kikötőkhöz, engedje szabadon az ukrán hadifoglyokat és szállítson vissza Ukrajnába minden elhurcolt gyermeket. A nyilatkozatot egyebek mellett India, Örményország, Szaúd-Arábia, Líbia, Indonézia, Bahrein, Kolumbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Thaiföld, Mexikó és az Egyesült Államok nem írta alá.

Annak ellenére, hogy Oroszország nem kapott meghívót az első tanácskozásra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 31-én kijelentette: ahhoz, hogy a második békekonferenciának legyen esélye a sikerre, Oroszországnak részt kell vennie rajta.

„Úgy vélem – akárcsak a legtöbb ország – a novemberi második békecsúcstalálkozón Oroszország képviselőinek is jelen kell lenniük, különben nem fogunk megvalósítható eredményeket elérni” – mondta Zelenszkij. „Ha az egész világ azt szeretné, hogy ők is üljenek le a tárgyalóasztalhoz, akkor ezt mi nem ellenezhetjük” – tette hozzá.

Oroszország korábban már közölte, hogy nem vesz részt egy második békecsúcson.