Az ENSZ 9 munkatársa vett részt az Izrael elleni támadásban

A palesztin menekülteket segítő ENSZ-szervezet (UNRWA) kilenc munkatársának köze lehetett a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael déli része ellen végrehajtott 2023. október 7-i összehangolt támadásához, az érintett személyek munkaviszonyát megszüntetik – jelentette be hétfőn a világszervezet főtitkárának helyettes szóvivője.

„Kilenc ember esetében elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, hogy következtetni lehessen arra, hogy talán közük volt az október 7-i támadáshoz” – hangsúlyozta Farhan Haq a több hónapja zajló belső vizsgálat eredményeit ismertetve.

Újságírói kérdésre válaszolva Haq ugyanakkor elismerte, hogy nem tudták kétséget kizáróan megerősíteni Izrael UNRWA-val szemben támasztott vádjait, a bizonyítékok azonban igazolják a munkaviszony megszüntetését.

A szóvivő egyben megerősítette, hogy mindez azt jelenti, hogy a világszervezet nagy, illetve nagyon nagy valószínűséggel indul ki abból, hogy munkatársai részt vehettek a terrorcselekményekben. Mindazonáltal nem említett részleteket a részvétel jellegét illetően. Hozzátette, hogy tíz további esetben a bizonyítékok nem voltak elegendők a munkaviszony megszüntetéséhez.

Az UNRWA januárban került a sajtófigyelem központjába azzal, hogy Izrael azt állította: az ENSZ-szervezet tizenkét munkatársának köze volt a Gázai övezeti háborút kirobbantó terrortámadáshoz.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök január végén pedig úgy fogalmazott, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet „beszivárgott” az UNRWA soraiba. A felmerült gyanú nyomán belső vizsgálat indult, több adományozó ország pedig ideiglenesen felfüggesztette az UNRWA támogatását.

Sürgős fellépést szorgalmazott hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy elkerüljék az esetleges szélesebb közel-keleti konfliktust, tekintettel az Irán és szövetségesei, valamint Izrael közötti katonai eszkalációval kapcsolatos félelmekre.

„Mélységesen aggódom egy szélesebb konfliktus kockázata miatt a Közel-Keleten, és felszólítok minden felet, valamint a befolyásos államokat, hogy sürgősen lépjenek fel a konfliktus kiszélesedésének megakadályozása érdekében” – hangsúlyozta közleményében Volker Türk.

A főbiztos kijelentette: mindent meg kell tenni a helyzet romlásának megakadályozására,

mert ez még súlyosabb következményekkel járna a polgári lakosok számára. Türk abszolút elsődleges feladatnak nevezte az emberi jogok tiszteletben tartását, elsősorban a civilek védelmét.

„Az elmúlt tíz hónapban polgári személyek – főként nők és gyermekek – elviselhetetlen fájdalmakat és szenvedéseket éltek át a bombák és a tűzfegyverek matt” – tette hozzá.

Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és a Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom Izraelt vádolta Iszmail Haníje Hamász-vezető szerdai bejrúti megölésével. Előző nap Izrael magára vállalta Fuad Sukr, a Hezbollah katonai vezetőjének bejrúti likvidálását.

Hezbollah és a húszi jemeni lázadók, akik a Hamásszal és több iraki fegyveres csoporttal alkotják az Irán által „az ellenállás tengelyének” nevezett szövetséget, új frontokat nyitottak Izraellel szemben.

Az izraeli hadsereg (IDF) célzott légicsapásban megölte a Gázai övezetben a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet kormányának gazdasági miniszterét, Abed Alzareit – közölte hétfőn egy katonai szóvivő.

Az IDF szerint Alzareinek fontos szerepe volt a humanitárius segélyek elosztásában és a Gázai övezeti piacok felügyeletében. Emellett ő felelt az üzemanyag és a földgáz elosztásáért, valamint a Hamász katonai akcióihoz szükséges pénzek kiutalásáért. Palesztin jelentések szerint a Dir al-Balah helység elleni izraeli légicsapásban életét vesztette Alzarei anyja is.

Izrael északi határvidékén hétfő délelőtt többször megszólaltak a légoltalmi szirénák,

mert a Hezbollah libanoni síita milícia rakétákkal támadott izraeli célpontokat. Izrael rendszeresen megtorolja a Hezbollah támadásait, és egy libanoni jelentés szerint most egy izraeli támadásban meghalt két ember az ország déli részén lévő Meisz al-Ddzsabalban.

Hétfőn a Gázai övezetből is támadták rakétákkal Izraelt: a légvédelem 15 rakétát észlelt, és az egyik az övezet közelében lévő egyik izraeli településen könnyebben megsebesített egy 37 éves férfit a helyi mentőszolgálat jelentése szerint.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap este összehívta a biztonsági szervek vezetőit, hogy az Irántól és szövetségeseitől érkező fenyegetésekre adandó ellenlépésekről tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Joáv Galant védelmi miniszter, Herci Halevi vezérkari főnök, David Barnea a Moszad, a külföldi hírszerzés főnöke, és Ronen Bar, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat feje.

Izraelben azt feltételezik, hogy Irán közel-keleti szövetségeseivel, köztük a Hezbollahhal közösen a napokban hasonló támadást indít az ország ellen, mint amilyet már egyszer áprilisban végrehajtott.

Egy várható támadás válasz volna a Fuád Sukr Hezbollah-parancsnok bejrúti, és Iszmáil Haníje Hamász-vezető minapi teheráni megölésére.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentette, hogy országa nem érdekelt a regionális eszkalációban, de hozzátette, hogy Izraelt „meg kell büntetni a további instabilitás megelőzése érdekében”.

A közel-keleti helyzet elmérgesedésének megakadályozása végett a feszültség enyhítését szorgalmazták és a lehető legnagyobb önmérsékletre intették az érintett feleket a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei vasárnap online tartott tanácskozásukon.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben a párbeszéd és az önmérséklet útját kell választani.

A külügyminiszterek videókonferenciájuk alkalmával komoly aggodalmukat fejezték ki „a legutóbbi fejlemények miatt, amelyek a válság regionális kiterjedését okozhatják kezdve a Libanonnal”.

A G7-ek külügyminiszterei nyilatkozatban követelték a Gázai övezetre vonatkozó tűzszüneti egyezmény megkötését és a palesztinok lakta térségben szélsőségesek által fogva tartott izraeli túszok elengedését.

A videokonferenciát a G7-ek soros elnökségét ellátó Olaszország hívta össze.

A közel-keleti térségben tovább fokozódott a feszültség, miután célzott műveletben megölték a libanoni Hezbollah fegyveres mozgalom egyik parancsnokát, Fuad Sukrt Bejrútban, illetve Iszmail Haníje Hamász-vezetőt Teheránban. Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és szövetségese, a libanoni Hezbollah Izraelt vádolja a Haníje elleni merénylettel. Sukr megölését Izrael elismerte.

Az iráni Forradalmi Gárda szombaton figyelmeztetett, hogy a teheráni vezetéssel szövetséges közel-keleti milíciák is részt fognak venni az Izrael elleni megtorlásban.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök  óva intette „Irán gonosz tengelyét” attól, hogy megtámadja Izraelt.

„Izrael Állam többfrontos háborút vív Irán gonosz tengelyével” – hangsúlyozta Netanjahu az izraeli kabinet heti ülésének kezdetén hozzátéve, hogy a hadsereg „készen áll minden forgatókönyvre”.

„Ismételten azt mondom ellenségeinknek, hogy válaszolni fogunk és nagy árat fizettetünk bármiféle ellenünk irányuló agresszióért, bármely zugból is érkezzék”

– emelte ki.

A térségben tovább fokozódott a feszültség, miután célzott műveletben megölték a libanoni Hezbollah fegyveres mozgalom egyik parancsnokát, Fuad Sukrt Bejrútban, illetve Iszmail Haníje Hamász-vezetőt Teheránban. Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és szövetségese, a libanoni Hezbollah Izraelt vádolja a Haníje elleni merénylettel. Sukr megölését Izrael elismerte.

Az iráni Forradalmi Gárda szombaton figyelmeztetett, hogy a teheráni vezetéssel szövetséges közel-keleti milíciák is részt fognak venni az Izrael elleni megtorlásban.

A nap folyamán Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter iráni hivatali partnerével, Ali Bagheri Kánival tárgyalt Teheránban a közel-keleti helyzet lehetséges elmérgesedéséről. Legutóbb több mint húsz éve járt magas rangú jordániai tisztségviselő hivatalos látogatáson Iránban.

Szafadi a találkozón hangsúlyozta:

a térségbéli feszültség feloldása csakis a Gázai övezeti háború lezárásával lehetséges.

A jordániai külügyminiszter újfent elítélte Haníje meggyilkolását, mondván, ez újabb lépés az eszkalációban. Egyben nyugalomra intett, hozzátéve, hogy egy regionális háború „mindenki számára pusztító hatással járna”.

Az ammáni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Szafadi azért utazott Teheránba, hogy „megvitassa iráni illetékesekkel a bilaterális, regionális, illetve nemzetközi kérdéseket”, ezen felül, hogy átadja II. Abdalláh jordániai király Maszúd Peszeskján új iráni elnök küldött üzenetét „a regionális helyzetről és a kétoldalú viszonyról”.

Nem sokkal korábban II. Abdalláh Emmanuel Macron fancia elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében felszólított arra, hogy elejét kell venni a „további felfordulásnak” a Közel-Keleten. Az uralkodó hangsúlyozta, hogy „véget kell vetni Izrael egyoldalú akcióinak, amelyek az erőszakot szítják”.