Az egész világ aggódva figyeli a közel-keleti háborút

Az egész világot és köztük minket is növekvő aggodalommal töltenek el a közel-keleti fejlemények" - írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán hétfőn.

A külgazdasági és külügyminiszter közölte: ma telefonon egyeztetett Jiszráel Kac izraeli és Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszterrel. A megbeszélések 

- írta.

- hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a nemzetközi közösségnek most minden erejével arra kellene koncentrálnia, hogy "meg tudjuk előzni az eszkalációt."

Szijjártó Péter rögzítette, Magyarország álláspontja egyértelmű: 

Eközben sorra szólítanak fel az országok Libanon elhagyására.

Sürgős fellépést szorgalmazott hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy elkerüljék az esetleges szélesebb közel-keleti konfliktust, tekintettel az Irán és szövetségesei, valamint Izrael közötti katonai eszkalációval kapcsolatos félelmekre.

„Mélységesen aggódom egy szélesebb konfliktus kockázata miatt a Közel-Keleten, és felszólítok minden felet, valamint a befolyásos államokat, hogy sürgősen lépjenek fel a konfliktus kiszélesedésének megakadályozása érdekében” – hangsúlyozta közleményében Volker Türk.

A főbiztos kijelentette: mindent meg kell tenni a helyzet romlásának megakadályozására,

mert ez még súlyosabb következményekkel járna a polgári lakosok számára. Türk abszolút elsődleges feladatnak nevezte az emberi jogok tiszteletben tartását, elsősorban a civilek védelmét.

„Az elmúlt tíz hónapban polgári személyek – főként nők és gyermekek – elviselhetetlen fájdalmakat és szenvedéseket éltek át a bombák és a tűzfegyverek matt” – tette hozzá.

Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és a Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom Izraelt vádolta Iszmail Haníje Hamász-vezető szerdai bejrúti megölésével. Előző nap Izrael magára vállalta Fuad Sukr, a Hezbollah katonai vezetőjének bejrúti likvidálását.

Hezbollah és a húszi jemeni lázadók, akik a Hamásszal és több iraki fegyveres csoporttal alkotják az Irán által „az ellenállás tengelyének” nevezett szövetséget, új frontokat nyitottak Izraellel szemben.

Csak a háború folytatása teszi lehetővé számunkra, hogy közelebb kerüljünk céljainkhoz – közölte  esti tévébeszédében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu kijelentette, hogy Izrael a létéért küzd, és ebben most jelentős csapást mért az iráni tengely három fő pontjára, a Hamászra, a jemeni húszikra és a libanoni síita Hezbollahra.

A kormányfő ismertette, hogy a Bejrútban Izrael által rakétacsapással megölt Fuad Sukr milyen szerepet töltött be a Hezbollahnál, gratulált az izraeli hadseregnek a három fronton elért sikerért, és kijelentette:

„embert próbáló napok előtt állunk, de fel vagyunk készülve minden eshetőségre”.

Emlékeztetett arra, hogy már tavaly októberben, a háború kezdetén megjósolta, hogy sokáig fog tartani, és most bejelentette, hogy továbbra sem adja fel a háború folytatását a rá nehezedő nyomás ellenére, nem hallgat az erre felszólító hangokra mindaddig, amíg Izrael el nem éri háborús céljait.

„Együtt győzni fogunk” – ismételte meg végül az Izraelben hirdetett jelszót. A hadsereg az elmúlt nap két izraeli akciója – Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni, és Fuad Sukr Hezbollah-vezető bejrúti megölése – után teljes készültségben áll a várható válaszlépések előtt.

Joáv Galant védelmi miniszter kijelentette, hogy „nem akarnak semmilyen háborút, de készen állnak minden fejleményre”.

A hadsereg polgári védelmi parancsnoksága nem adott ki semmilyen újabb utasítást a lakosság számára.

A biztonságpolitikai kabinet ülésén nem tartottak szavazást és nem fogadtak el döntéseket. A megbeszélésen megállapították, hogy jelentős válaszra számítanak az elmúlt nap két művelete után, amelyek a túszalkuról folytatott egyezkedést hetekre, sőt hónapokra is visszavethetik, befagyaszthatják. Izrael megvárja a Hezbollah és Irán válaszát, és a továbbiakban aszerint hoz döntéseket.

A Hamász és Irán sem akar regionális háborút, de a palesztin szervezet politikai vezetőjének, Iszmáil Haníjének a megölését mint bűncselekményt, nem hagyhatják retorzió nélkül – jelentette ki Kalil al-Hijja, a szervezet gázai helyettes vezetője teheráni sajtótájékoztatóján.

Az iráni külügyminisztérium nem sokkal ez előtt közleményt adott ki arról, hogy Teherán Izrael mellett az Egyesült Államokat is felelősnek tartja a hajnali teheráni rakétacsapásért, amelyben Haníje életét vesztette.

Washington mindig is támogatta az izraeli vezetést, és következetesen helyeselte annak bűntetteit, így nyilvánvalóan szerepet játszott ebben a „brutális terrorcselekményben” is – áll a közleményben. A tárca hozzátette: Iránnak törvényes joga, hogy a megfelelő módon válaszoljon a saját területén elkövetett bűncselekményre.

A tárca azután adta ki közleményét, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette: Washingtonnak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez.

Az amerikai diplomácia vezetője egyúttal ismét tűzszünetet sürgetett, és életbevágóan fontosnak nevezte a Gázai övezeti háború eszkalációjának elkerülését. Hasonlóképpen reagált az incidensre az Európai Unió is, amelynek külügyi szolgálata „maximális önmérsékletre” és az eszkaláció elkerülésére szólított fel minden háborús felet.

A gázai tűzszünet elérése érdekében közvetítőként fellépő Katar és Egyiptom arra figyelmeztetett, hogy a Hamász-vezető megölése veszélyezteti a gázai tűzszünet megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.

„Hogyan lehetne sikeres a közvetítés, ha az egyik fél meggyilkolja a másik fél tárgyalóit?” – tette fel a kérdést Muhammad bin Abdurrahman Asz-Száni katari miniszterelnök és külügyminiszter az X-en.

A sejk a nap folyamán telefonon egyeztetett Blinkennel az eszkaláció elkerülését célzó további diplomáciai lépésekről.

Iszmáil Hanijét, az iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét szerda hajnalban ölték meg Teheránban, néhány órával azután, hogy részt vett az új iráni elnök eskütételi ceremóniáján.

A Hamász közleménye szerint Hánijével „a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben” végeztek. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy „Iszmáil Haníje meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül”.

Az izraeli hadsereg (IDF) célzott légicsapásban megölte a Gázai övezetben a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet kormányának gazdasági miniszterét, Abed Alzareit – közölte hétfőn egy katonai szóvivő.

Az IDF szerint Alzareinek fontos szerepe volt a humanitárius segélyek elosztásában és a Gázai övezeti piacok felügyeletében. Emellett ő felelt az üzemanyag és a földgáz elosztásáért, valamint a Hamász katonai akcióihoz szükséges pénzek kiutalásáért. Palesztin jelentések szerint a Dir al-Balah helység elleni izraeli légicsapásban életét vesztette Alzarei anyja is.

Izrael északi határvidékén hétfő délelőtt többször megszólaltak a légoltalmi szirénák,

mert a Hezbollah libanoni síita milícia rakétákkal támadott izraeli célpontokat. Izrael rendszeresen megtorolja a Hezbollah támadásait, és egy libanoni jelentés szerint most egy izraeli támadásban meghalt két ember az ország déli részén lévő Meisz al-Ddzsabalban.

Hétfőn a Gázai övezetből is támadták rakétákkal Izraelt: a légvédelem 15 rakétát észlelt, és az egyik az övezet közelében lévő egyik izraeli településen könnyebben megsebesített egy 37 éves férfit a helyi mentőszolgálat jelentése szerint.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap este összehívta a biztonsági szervek vezetőit, hogy az Irántól és szövetségeseitől érkező fenyegetésekre adandó ellenlépésekről tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Joáv Galant védelmi miniszter, Herci Halevi vezérkari főnök, David Barnea a Moszad, a külföldi hírszerzés főnöke, és Ronen Bar, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat feje.

Izraelben azt feltételezik, hogy Irán közel-keleti szövetségeseivel, köztük a Hezbollahhal közösen a napokban hasonló támadást indít az ország ellen, mint amilyet már egyszer áprilisban végrehajtott.

Egy várható támadás válasz volna a Fuád Sukr Hezbollah-parancsnok bejrúti, és Iszmáil Haníje Hamász-vezető minapi teheráni megölésére.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentette, hogy országa nem érdekelt a regionális eszkalációban, de hozzátette, hogy Izraelt „meg kell büntetni a további instabilitás megelőzése érdekében”.