Az afgán menekültek Németországból hazajárnak nyaralni

Német utazási irodák segítenek abban, hogy afgán menedékkérők illegálisan hazautazhassanak, majd vissza Németországba. Hetente több száz afgán utazik haza Törökországon és Iránon keresztül Hamburgból indulva – mondta a német RTL csatorna Extra című riportműsorának az egyik utazási iroda alkalmazottja, amelyre a V4NA nemzetközi hírügynökség hívta fel a figyelmet.

A közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg olyan tartalmak, amelyek szerint a Németországban élő afgánok rendszeresen elmennek nyaralni régi hazájukba, és az ottani élményeikről posztolnak képeket – annak ellenére, hogy azzal az ürüggyel élnek a német adófizetők pénzén, hogy nincsenek biztonságban Afganisztánban. Tavaly mintegy négyszázezer afgán állampolgárságú ember élt Németországban, közülük mintegy hatvanezernek van úgynevezett kék útlevele. Ezeket a speciális úti okmányokat a Németországban elismert „menedékjoggal rendelkező személyek” vagy „menekültek” számára állítják ki a származási ország útlevelének helyettesítésére. Az útlevelekben szerepel, hogy birtokosuk nem jogosult beutazni abba az országba, ahonnan elmenekült. Vannak olyan afgánok is, akik német tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de afgán útlevelükkel utaznak.

A német hatóságok megtévesztése érdekében a vízumokat nem ragasztják be az útlevelekbe, mint általában, hanem csupán egy papírlapot helyeznek bele. Így a hatóságok pecsétje nem a kék útlevélbe kerül, hanem csak a papírlapra, amelyet még időben, a Németországba való visszaút előtt el lehet dobni. A tényleges célország, Afganisztán, így a Németországba történő újbóli belépéskor rejtve marad. A legtöbb esetben a német hatóságok erről nem is tudnak.

Arra a kérdésre, hogy a szövetségi belügyminisztériumnak van-e tudomása a hazautazásról, Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter az RTL-nek kifejtette: 

Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetség (CDU/CSU) bel- és jogpolitikai frakciójának alelnöke élesen bírálta a belügyi tárca nemtörődömségét, és úgy látja, hogy ez annak a jele, hogy a belügyminisztériumnak egyáltalán nem érdeke az adatok rögzítése, sőt egyáltalán nem foglalkozik a problémával.

Heiko Teggatz, a Szövetségi Rendőrszakszervezet elnöke szintén élesen bírálja a belügyminisztert:

Teggatz azt is megjegyezte, hogy ezek után jogosan merül fel a kérdés, miszerint a repülőtereken hogyan ellenőriznek mindent és mindenkit, és hogyan garantálják az emberek biztonságát Németországban?

Az adófizetők tartják el az álmenekülteket

Németországban a szociáldemokrata–zöld–liberális kormány alatt robbanásszerűen nőnek a jóléti kiadások: a 2022-es 36,6 milliárd euróhoz képest 2023-ban rekordösszegű, 42,6 milliárd eurós úgynevezett állampolgári támogatást kapnak a kedvezményezettek. 2023-ban egyébként az arra jogosultak mintegy 47,3 százaléka nem német állampolgárságú külföldi volt, ami négy százalékponttal több, mint 2022-ben. 

Most Németország legnagyobb gazdasági szövetsége, a DHK azzal vádolja a balliberális kormányt, hogy szándékosan olyan problémákat okoz, amelyek aláássák Németország költségvetési erejét és súlyosbítják a munkanélküliséget.

Az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt közleményben reagált az adatokra.

– olvasható a közleményben.

Hét embert sebesített meg egy késes támadó egy berlini migránsközpontban – jelentette be szerdán a helyi rendőrség.

A migránsok számára fenntartott közös szálláshely, ahol a késlés történt Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A támadást egy férfi követte el kedden este a német főváros Marzahn kerületében. 

A mentők és sürgősségi orvosok vágás és szúrás okozta sérülések miatt látták el az áldozatokat a helyszínen, majd kórházba szállították őket. A sérülések egyike sem volt életveszélyes.

– mondta el a rendőrség szóvivője.

A sérülést szenvedett biztonsági őr és a látogató német állampolgárok, az öt további sérült pedig Moldovából származik a hatóságok közlése szerint.
Bár a nyilvántartások szerint csökkent Németországban az úgynevezett „Gefährderek”, vagyis iszlamista fenyegetést jelentő személyek száma, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) még a saját számainak sem hisz. A tíz évvel ezelőtt kialakult szabályozáshoz és besorolási kategóriákhoz képest ugyanis jelentősen megváltozott a helyzet.

Az iszlamista fenyegetést jelentő személyek listájára akkor kerül fel valaki, ha a hatóságok úgy vélik, hogy képes súlyos politikai indíttatású cselekmények, köztük terrortámadások elkövetésére, a hatóságoknak pedig bizonyos tényekkel kell rendelkezniük, amelyek indokolják ezt a besorolást. A BKA szóvivője arról számolt be, hogy jelenleg 472 személyt soroltak be a vallási indíttatású fenyegetés kategóriájába. Közülük 96 személyt német börtönökben tartanak fogva, 168-an külföldön, 208-an pedig Németországban szabadlábon vannak. 2023-ban 483 iszlamista terroristát regisztráltak.

A szóvivő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Hamász Izral elleni október 7-i támadása óta Németországban továbbra is fokozott érzelmekre és mozgósításra lehet számítani, elsősorban a palesztinbarát spektrum részéről. Ez pedig nemcsak az olyan terrorszervezetekre vonatkozik, mint az Iszlám Állam (ISIS) vagy az al-Kaida, hanem magánszemélyekre is. Számukra az izraeli és gázai fejlemények szubjektíven érzékelhető bátorítást jelenthetnek egy támadásra. A rendkívül kiszámíthatatlan veszélyt ma elsősorban a főként az interneten radikalizálódott egyéni elkövetők jelentik. Vagyis függetlenül attól, hogy a statisztikailag rögzített számok csökkennek, a veszély továbbra is igen nagy, és nehezebben is kiszámítható.