Marics Peti
Létrehozva: 2024.08.19.
Az afgán menekültek Németországból hazajárnak nyaralni
A németek becsukják a szemüket.
Német utazási irodák segítenek abban, hogy afgán menedékkérők illegálisan hazautazhassanak, majd vissza Németországba. Hetente több száz afgán utazik haza Törökországon és Iránon keresztül Hamburgból indulva – mondta a német RTL csatorna Extra című riportműsorának az egyik utazási iroda alkalmazottja, amelyre a V4NA nemzetközi hírügynökség hívta fel a figyelmet.
A közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg olyan tartalmak, amelyek szerint a Németországban élő afgánok rendszeresen elmennek nyaralni régi hazájukba, és az ottani élményeikről posztolnak képeket – annak ellenére, hogy azzal az ürüggyel élnek a német adófizetők pénzén, hogy nincsenek biztonságban Afganisztánban. Tavaly mintegy négyszázezer afgán állampolgárságú ember élt Németországban, közülük mintegy hatvanezernek van úgynevezett kék útlevele. Ezeket a speciális úti okmányokat a Németországban elismert „menedékjoggal rendelkező személyek” vagy „menekültek” számára állítják ki a származási ország útlevelének helyettesítésére. Az útlevelekben szerepel, hogy birtokosuk nem jogosult beutazni abba az országba, ahonnan elmenekült. Vannak olyan afgánok is, akik német tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de afgán útlevelükkel utaznak.
Csakhogy az utazási irodák és maguk az utazók az iráni hatóságok segítségével egy trükköt alkalmaznak: az úgynevezett kettős beutazású vízumok lehetővé teszik az afganisztáni utazást iráni átszállással. A német hatóságoknak – például a német repülőtéren történő ki- és belépéskor – Iránt jelölik meg tényleges célországként. Az útiterv ekkor például a következő: Hamburg–Teherán– Kabul–Teherán–Hamburg.
A német hatóságok megtévesztése érdekében a vízumokat nem ragasztják be az útlevelekbe, mint általában, hanem csupán egy papírlapot helyeznek bele. Így a hatóságok pecsétje nem a kék útlevélbe kerül, hanem csak a papírlapra, amelyet még időben, a Németországba való visszaút előtt el lehet dobni. A tényleges célország, Afganisztán, így a Németországba történő újbóli belépéskor rejtve marad. A legtöbb esetben a német hatóságok erről nem is tudnak.
Arra a kérdésre, hogy a szövetségi belügyminisztériumnak van-e tudomása a hazautazásról, Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter az RTL-nek kifejtette:
Nem a mi feladatunk, hanem a helyi bevándorlási hatóságoké, hogy ezt megakadályozzák.
Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetség (CDU/CSU) bel- és jogpolitikai frakciójának alelnöke élesen bírálta a belügyi tárca nemtörődömségét, és úgy látja, hogy ez annak a jele, hogy a belügyminisztériumnak egyáltalán nem érdeke az adatok rögzítése, sőt egyáltalán nem foglalkozik a problémával.
Heiko Teggatz, a Szövetségi Rendőrszakszervezet elnöke szintén élesen bírálja a belügyminisztert:
Érthetetlen számomra, hogy egy olyan vízum, amelyet nem pecsételnek az útlevélben, csak egy eldobható papírra nyomtatnak, hogyan lehet egyáltalán érvényes.
Teggatz azt is megjegyezte, hogy ezek után jogosan merül fel a kérdés, miszerint a repülőtereken hogyan ellenőriznek mindent és mindenkit, és hogyan garantálják az emberek biztonságát Németországban?
Az adófizetők tartják el az álmenekülteket
Németországban a szociáldemokrata–zöld–liberális kormány alatt robbanásszerűen nőnek a jóléti kiadások: a 2022-es 36,6 milliárd euróhoz képest 2023-ban rekordösszegű, 42,6 milliárd eurós úgynevezett állampolgári támogatást kapnak a kedvezményezettek. 2023-ban egyébként az arra jogosultak mintegy 47,3 százaléka nem német állampolgárságú külföldi volt, ami négy százalékponttal több, mint 2022-ben.
Emellett a juttatási program adminisztrációs költségei is rekordot döntöttek, egészen pontosan 6,3 milliárd euróba kerültek az államnak, ez mintegy háromszázmillió euróval több, mint 2022-ben volt – derül ki azokból a kormányzati adatokból, amelyeket Rene Springer jobboldali politikus szerzett meg. Ha ezt az adminisztrációs pénzt is hozzáadjuk, akkor a teljes jóléti költség 48,9 milliárd eurónak felelt meg. A Bild című német napilap megjegyzi, hogy ez a szám 14,8 százalékkal magasabb, mint 2023-ban, 18,4 százalékkal magasabb, mint 2020-ban, és 23 százalékkal magasabb, mint 2015-ben.
Most Németország legnagyobb gazdasági szövetsége, a DHK azzal vádolja a balliberális kormányt, hogy szándékosan olyan problémákat okoz, amelyek aláássák Németország költségvetési erejét és súlyosbítják a munkanélküliséget.
Az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt közleményben reagált az adatokra.
Melyik ország engedi meg a világon, hogy így kizsákmányolják? A segélyben részesülők aránya 2010-hez képest több mint kétszeresére nőtt (19,6 százalék). És itt csak azokról az emberekről van szó, akik nem rendelkeznek német állampolgársággal. A migrációs hátterű német állampolgárok még nem is szerepelnek ebben a 47,3 százalékban
– olvasható a közleményben.
Hét embert sebesített meg egy késes támadó egy berlini migránsközpontban – jelentette be szerdán a helyi rendőrség.
A migránsok számára fenntartott közös szálláshely, ahol a késlés történt Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
A támadást egy férfi követte el kedden este a német főváros Marzahn kerületében.
A sérültek között volt egy 15 éves gyerek, egy biztonsági őr és a központ egyik látogatója is.
A mentők és sürgősségi orvosok vágás és szúrás okozta sérülések miatt látták el az áldozatokat a helyszínen, majd kórházba szállították őket. A sérülések egyike sem volt életveszélyes.
A támadás elkövetésével gyanúsított 21 éves algériai férfi szintén megsérült. Tettének indítéka egyelőre ismeretlen, a férfit őrizetbe vették
– mondta el a rendőrség szóvivője.
A sérülést szenvedett biztonsági őr és a látogató német állampolgárok, az öt további sérült pedig Moldovából származik a hatóságok közlése szerint.
Bár a nyilvántartások szerint csökkent Németországban az úgynevezett „Gefährderek”, vagyis iszlamista fenyegetést jelentő személyek száma, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) még a saját számainak sem hisz. A tíz évvel ezelőtt kialakult szabályozáshoz és besorolási kategóriákhoz képest ugyanis jelentősen megváltozott a helyzet.
Az iszlamista fenyegetést jelentő személyek listájára akkor kerül fel valaki, ha a hatóságok úgy vélik, hogy képes súlyos politikai indíttatású cselekmények, köztük terrortámadások elkövetésére, a hatóságoknak pedig bizonyos tényekkel kell rendelkezniük, amelyek indokolják ezt a besorolást. A BKA szóvivője arról számolt be, hogy jelenleg 472 személyt soroltak be a vallási indíttatású fenyegetés kategóriájába. Közülük 96 személyt német börtönökben tartanak fogva, 168-an külföldön, 208-an pedig Németországban szabadlábon vannak. 2023-ban 483 iszlamista terroristát regisztráltak.
A szóvivő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Hamász Izral elleni október 7-i támadása óta Németországban továbbra is fokozott érzelmekre és mozgósításra lehet számítani, elsősorban a palesztinbarát spektrum részéről. Ez pedig nemcsak az olyan terrorszervezetekre vonatkozik, mint az Iszlám Állam (ISIS) vagy az al-Kaida, hanem magánszemélyekre is. Számukra az izraeli és gázai fejlemények szubjektíven érzékelhető bátorítást jelenthetnek egy támadásra. A rendkívül kiszámíthatatlan veszélyt ma elsősorban a főként az interneten radikalizálódott egyéni elkövetők jelentik. Vagyis függetlenül attól, hogy a statisztikailag rögzített számok csökkennek, a veszély továbbra is igen nagy, és nehezebben is kiszámítható.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
