Nehéz tél vár az ukránokra, az erőművek romokban

Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

„Energia, energia, energia. Soha nem láttam még ilyen egyetértést. Tényleg aggódnak emiatt a kérdés miatt” – mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője az ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után.

Grandi megjegyezte, hogy az egyszerű emberek – különösen a kelet-ukrajnai metropoliszban, Harkivban – már attól tartanak, hogy télen fűtés nélkül maradnak.

Amire szükség van, az a „támogatás fenntartása” – tette hozzá Grandi.

Az UNHCR az elmúlt két-három hónapban az ukrajnai menekültek számának enyhe növekedését tapasztalta, különösen az ukrán erőművek elleni pusztító orosz rakétatámadások után.

„Az emberek aggódnak amiatt, hogy áram nélkül kell szembenézniük a téllel, vagy akár ezzel a nagyon meleg évszakkal” – mondta Grandi.

Véleménye szerint az áramválságot, és nem feltétlenül a katonai támadásokat tekintették a fő oknak a külföldön menedéket kereső ukránok.

Az orosz rakéta- és dróntámadások március óta több mint kilenc gigawattnyi erőművi kapacitást semmisítettek meg. Ennek következtében május óta országszerte órákig tartó áramkimaradások vannak.

Az ENSZ azonban nem elhanyagolható számú visszatérőt is megfigyelt Ukrajnába.

„A becslések szerint 2022 februárjától egymillió ember tért vissza legalább három hónapra az országba” – mondta Grandi, aki szerint ezek nem olyan emberek voltak, akik egy gyors hazautazásra indultak, hogy megnézzék a házukat.

Mindazonáltal mintegy 6,5 millió ukrán, vagyis a lakosság egyhetede maradt az országon kívül.

Filippo Grandi szervezetének becslése szerint a visszatérési hajlandóság továbbra is magas, az Európában tartózkodó ukrán menekültek mintegy 60-70 százaléka vissza akar térni hazájába.

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Jurjivka települést, és hatból öt frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt hét folyamán Ukrajnában, miközben 82 ellenrohamot vertek vissza – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca beszámolója szerint az orosz hadsereg július 13-a és 19-e között 11 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán légibázisokra, a hadiipart támogató energetikai létesítményekre, valamint légvédelmi és elektronikai hadviselési berendezéseire. Ukrán alakulatok állomáshelyeit, fegyvert és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényeket és lőszerraktárakat is értek csapások.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek az elmúlt héten több mint 13 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. Tizenkilenc ukrán katona megadta magát.

A minisztérium az ebben az időszakban megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 66 lőszerraktárt, a rádióelektronikai harc 31 állomását, három MiG-29-es repülőgépet

– ezzel 630-ra nőtt a háború kezdete óta az ukrán fél által elveszített repülőgépek száma –, tíz harckocsit, 36 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 44 rakétáját, továbbá 305 drónt – közülük 94-et Oroszország nyugati régióinak légterében – és tíz személyzet nélküli hajót.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A luhanszki régióban lévő Kreminnában egy kazettás lövedékekkel végrehajtott csapás következtében hat civil megsebesült, majd a megismételt csapásban a város rendőrfőnöke is, aki helyszínelni szállt ki.

A „Donyecki Népköztársaság” hatóságai közölték a TASZSZ hírügynökséggel, hogy Toreck (Dzserszinszk) városnak a visszavonult ukrán erők által elhagyott részén a pincékben több tucatnyi meggyilkolt civil holttestére bukkantak.

Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.

Az orosz igazságügyi minisztérium pénteken külföldi ügynöknek nyilvánította Jurij Svecet, az egykori szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) volt hírszerzőjét, aki a tárca szerint ellenezte az Ukrajna elleni háborút, rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről.

Ugyanezt a minősítést kapta Jevgenyij Kiszin zongoraművész, aki pénzt gyűjtött az ukrán hadsereg támogatására, Dmitrij Cibirjov, Alekszej Navalnij néhai ellenzéki politikus volt szaratovi koordinátora, és Grigorij Mihnov-Vajtenko szentpétervári lelkész is.

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a luhanszki régióban lévő Rozivka és a Harkiv megyei Piscsane Nizsne települést, és hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben 15 rohamot és ellenrohamot vertek vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz erők Rozivka és Piscsane Nizsne „felszabadításával” egy több mint 30 kilométer széles fontszakaszon nyomultak előre. Állítása szerint ezzel az oszkoli víztározóhoz szoríthatják az ukrán erőket, amelyek parancsnokságának így választania kell a jobbpart feladása és a bekerítés között.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1900 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között négy tábori lőszerraktárt, az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer két indítóállását és egy AN/MPQ-65-ös radarállomását, egy harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, két amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 74 drónt, közülük 27-et Oroszország nyugati régióinak légterében.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyében a Dnyeper bal partjára mért ukrán csapások következtében egy civil életét vesztette és legkevesebb négy megsebesült.

Az ukrán erők visszavonultak a Donyeck megyei Urozsajne településről – hozta nyilvánosságra csütörtökön Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője.

A tiszt közlése szerint az orosz hadsereg a földdel tette egyenlővé a falut, és megsemmisítette az ukrán hadsereg ottani állásait. Az emberéletek megóvása érdekében a parancsnokság a visszavonulás mellett döntött, és távolabbi állásokba vonták vissza az ottani ukrán csapatokat – tette hozzá. A szóvivő szavai szerint az orosz hadsereg nem törődik saját emberveszteségével. „Valamiféle győzelmek elérése érdekében az elpusztított településeken és falvakban az ellenség naponta jelentős veszteségeket szenved el. Az eredmény egy elpusztult település, körülötte pedig egy rakás orosz katona teteme, akik már soha nem térnek haza családjukhoz” – fogalmazott Volosin. Hozzátette, hogy az ukrán hadsereg ebben az irányban ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Dmitro Lihovij, a délkeleti (Tavria) hadműveleti-stratégiai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy Herszon megyében az ukrán védelmi erők a vezérkar által meghatározott állásokban vannak a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján. „A legfontosabb üzenetünk a következő: az ukrán védelmi erők továbbra is harci küldetéseket hajtanak végre a Dnyeper bal partján, beleértve Krinki település környékét is. Az ukrán csapatok főbb állásai azonban ebben a faluban teljesen megsemmisültek az intenzív, kombinált és hosszan tartó ellenséges tűz következtében. Maga a falu kőhalommá változott, az ellenséges lövedékek teljesen elpusztították. Ez már nem lakott terület, hanem egy olyan hely, ahol gyakorlatilag lehetetlen védekezni. Az ukrán védők azonban továbbra is bizonyos állásokban és hídfőkön jelen vannak a folyó bal partján, ahol megsemmisítik a behatoló ellenséges csapatokat, és jelentős veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek” – ismertette a helyzetet a szóvivő.

Vadim Szuharevszkij, az ukrán „drónhadsereg” parancsnoka egy tévéinterjúban kijelentette, hogy Ukrajna nem marad el Oroszország mögött a drónok számát tekintve, sőt, akár már meg is előzte azt. „Az idei év első felében már hatszor több drónt szállítottunk a csapatoknak, mint az elmúlt év egészében. Több mint 165 különböző típusú drónunk van, amelyeket a csatatéren tesztelünk és használunk” – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán erők „egyértelműen jobban” választják ki a bevetésekhez a pilóta nélküli eszközöket, és „jobban manővereznek velük”, mint az oroszok.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők éjszaka csapást mértek a régióban lévő Kupjanszk város környékére, aminek következtében egy helyi lakos meghalt, további kettő pedig megsebesült.

Délután a Donyeck megyei ügyészség arról adott hírt, hogy az orosz erők különböző fegyverekkel hajtottak végre támadásokat a régió több települése ellen, aminek következtében öt helyi lakos vesztette életét, három pedig megsebesült.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte a Telegramon, hogy az éj folyamán az ukrán légvédelem megsemmisítette mind a 16 orosz kamikaze drónt, amellyel Oroszország Ukrajnát támadta, és még két irányított rakétát is lelőttek.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 144 összecsapás volt a fronton, és a Donyeck megyei Torecknél a legforróbb a helyzet. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 564 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 54 tüzérségi fegyvert és ötven drónt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták, hogy tengeri és légi drónjaik az ukrán haditengerészettel együttműködve csapást mértek az orosz parti őrség bázisára a krími Donuzlav-tónál. Az ukrán drónok eltalálták és működésképtelenné tették a bázis irányító központját, megsemmisítettek egy lőszer- és felszerelésraktárt, egy elektromos alállomást, és ellenséges lőállásokat is. A biztonsági szolgálatnál hozzáfűzték, hogy szerda este az orosz haditengerészet erői hadgyakorlatokat akartak tartani a Donuzlav-tavon, de „az ukrán drónoknak köszönhetően ezek a gyakorlatok kudarcba fulladtak”.

A Jevropejszka Pravda hírportál az észt közszolgálati műsorszolgáltatóra hivatkozva arról számolt be, hogy a tallinni gyermekkórház segélyalapja 60 ezer euró összegű céladományt gyűjtött össze észt állampolgárok önkéntes adományaiból az orosz rakétacsapás sújtotta kijevi gyermekkórház, az Ohmatdit helyreállítására.