Merénylet Teheránban, megölték a Hamász vezetőjét

Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét órákkal azután gyilkolták meg, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján. a Hamász Izraelt vádolja

Hanije hajnali két óra körül vesztette életét, néhány órával azután, hogy egy izraeli vadászgép Libanonban, Bejrút szívében megölte a Hezbollah műveleti központjának vezetőjét.
Hanije hajnali két óra körül vesztette életét, néhány órával azután, hogy egy izraeli vadászgép Libanonban, Bejrút szívében megölte a Hezbollah műveleti központjának vezetőjét. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Hanijét egyik biztonsági őrével együtt ölték meg.

A Hamász közleménye szerint Hanijét egy izraeli támadás ölte meg. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy "Iszmail Hanije meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül".
"A Hamász-vezető iráni meggyilkolása súlyos eszkalációt jelent, amely nem éri el céljait. Nyílt háborút vívunk Jeruzsálem felszabadításáért, és készek vagyunk különféle árakat fizetni érte. A Hamász egy intézmény és egy ideológia, mely független bármely vezetőjétől" - tette hozzá.

A Hamász közleménye szerint Hanijét "a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben" ölték meg. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy "kinyomozzuk Hanije halálát, és később közöljük a vizsgálat eredményét".
A szervezet 62 éves vezetőjét először 2017-ben választották meg a Hamász politikai irányítójának a leköszönő Háled Mesaal helyére, majd 2021 augusztusában újabb négy évre meghosszabbították hivatalában.

Haníje a Gázai övezet északi részén fekvő Sati menekülttáborban született, halász apja egy Askelon melletti palesztin faluból menekült Gázába Izrael megalakulása, 1948 körül. Fiatal korában Izraelben dolgozott, hogy segítsen eltartani családját, s az 1980-as években tagja volt a Gázai Iszlám Egyetem hallgatói tanácsának.

Az izraeli hatóságok először 1989-ben ítélték el három évre, majd Libanonba deportálták, ahonnan egy évvel később visszatért a Gázai övezetbe, és az Iszlám Egyetem adminisztratív igazgatója lett. A Hamász akkori vezetője, Ahmed Jaszin sejknek 1997-es, izraeli börtönből szabadulása után Hanijét nevezték ki irodavezetőnek.
2003-ban könnyebben megsebesült egy izraeli merényletkísérletben, amikor Jeruzsálem megpróbálta felszámolni a Hamász gázai vezérkarát. Haníjét jelölték 2005-ben a Hamász parlamenti listájának élére a palesztin választásokon, s egy évvel később győzelemre vezette a terrorszervezetet a rivális palesztin Fatah párt felett, és a Palesztin Hatóság miniszterelnökévé választották.

Túlélte a Fatah ellene elkövetett merényletkísérletét 2006-ban, majd 2007-ben a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász úgy döntött, hogy meneszti a miniszterelnöki posztról, de a Hamász nem volt hajlandó elfogadni ezt. Hanije továbbra is irányította a Gázai övezetet, de Ciszjordániát nem, ahol a Fatah vette át az igazgatást.

2017-ben Jahíje Szinuárt választották a Hamász gázai vezetőjévé, és Hanije Dohába, Katar fővárosába költözött, a szervezet politikai irányítója lett. Egy hónappal az október 7-i mészárlás után dédunokája és egyik unokája is meghalt izraeli támadásban a Gázai övezetben. Áprilisban három gyermeke és három unokája, júniusban nővére vesztette életét izraeli támadásban a Sati menekülttáborban.

A szervezet politikai vezetőjeként Hanije feladatköre elsősorban szimbolikus volt. A szakértők szerint a tényleges hatalom a Hamász Gázai övezetben tartózkodó katonai vezetőinek, Jahíje Szinuárnak és Mohammed Deifnek a kezében van.  "A Hamász-vezető iráni meggyilkolása súlyos eszkalációt jelent, amely nem éri el céljait. Nyílt háborút vívunk Jeruzsálem felszabadításáért, és készek vagyunk különféle árakat fizetni érte. A Hamász egy intézmény és egy ideológia, mely független bármely vezetőjétől" - tette hozzá.   

Az izraeli légierő Libanonban több helyszínen, kiterjedt légicsapásokkal felelt a Hezbollah libanoni síita szélsőséges szervezet szombati, tizenkét halálos áldozatot követelő rakétatámadására – jelentette a katonai rádió vasárnap reggel.

Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap a Hezbollah több célpontjára csapott le, az ország keleti részén fekvő Baalbek településtől nyugatra, Libanon mélyén is, nem csak az izraeli határ szomszédságában, Dél-Libanonban – jelentette az IDF szóvivője.

A kitűzött célpontok között fegyverraktárak és a terrorista infrastruktúra építményei szerepeltek Csabriha, Bordzs el-Csmali, el-Bika, Kfarkela, Rab-el-Talatín, Hiam és Tair Harfa térségében.

Az éjszakai rakétatámadások azonban még nem a Herci Halevy vezérkari főnök megígérte súlyos válaszlépést jelentik, annak meghatározásával megvárják az egyesült államokbeli látogatásáról visszatérő Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, majd a vezetésével összeülő biztonságpolitikai kabinet döntéseit.

Szombaton kora este egy Libanonból kilőtt rakéta csapódott be a Golán-fennsíkon fekvő Madzsdel Samsz nevű drúz falu közepén elhelyezkedő futballpályára, amely megölt tizenkét, tíz és húsz év közötti gyermeket és tizenévest, és megsebesítette a helyi ifjúsági meccs további harmincnyolc résztvevőjét, játékosokat és nézőket.

Az IDF szakértői megállapították, hogy a támadást Falak 1-es, legalább ötven kilogramm robbanóanyagot hordozó, iráni gyártmányú rakétával hajtották végre, amely Libanonban csak a Hezbollah birtokában van.

Tizenegy gyermek meghalt, mintegy harmincan pedig megsebesültek, amikor szombaton rakétatalálat ért egy futballpályát az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon – közölte a Magen David Amon (MDA) izraeli országos mentőszolgálat.

Előzőleg az izraeli 13. Csatorna még kilenc ember haláláról számolt be.

Az izraeli mentőszolgálat korábban azt közölte, hogy kilenc ember életveszélyesen megsebesült, amikor egy Libanonból kilőtt rakéta becsapódott Madzsdel Samsz drúz falu futballpályájába. Mintegy harmincan megsebesültek, hatuknak súlyos az állapota.

Ez a legsúlyosabb Izrael elleni támadás október 7. óta – közölte David Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.

Izraeli katonai vezetők a Hezbollahnak tulajdonították a támadást, amelynek igen hatékony rakétái vannak.

A libanoni síita fegyveres mozgalom tagadta, hogy megtámadta volna Madzsdel Samszot, ugyanakkor hét másik, Észak-Izrael elleni támadást magára vállalt.

Előzőleg szombaton egy izraeli légicsapásban négy fegyveres halt meg a dél-libanoni Kfarkilában. Libanoni biztonsági vezetők szerint az áldozatok különböző fegyveres csoportok tagjai voltak, legalább egyikük az Irán támogatását élvező síita Hezbollahé.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy a harci gépe egy, a Hezbollahhoz tartozó katonai létesítményt vett célba, miután látta egy fegyveres sejt tagjait belépni az épületbe.

Az Egyesült Államokban tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő utasítást adott a látogatás lerövidítésére és a lehető legrövidebb időn belüli visszatérésre – közölte a miniszterelnök hivatala.

A miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael nem fogja válasz nélkül hagyni a támadást, és a Hezbollah „minden korábbinál nagy árat fog fizetni” a Golán-fennsík elleni támadásért.

A tragédia után Joav Gallant védelmi miniszter tanácskozást tartott a hadsereg vezérkari főnökével, Herzi Halevi altábornaggyal és más magas rangú katonai vezetőkkel.

Jichák Hercog izraeli elnök elítélte a támadást, és bírálta, hogy „a Hezbollah terroristái gyermekeket gyilkoltak meg kegyetlenül, akiknek mindössze annyi volt a bűnük, hogy elmentek futballozni”.

„Semmi kétség, hogy a Hezbollah átlépte a tiltott vonalat” – figyelmeztetett az izraeli 12. Csatorna televíziónak adott interjúban Izrael Katz külügyminiszter.

A libanoni kormány elítélt minden, polgári személyek elleni támadást, és felszólította a feleket az ellenségeskedések beszüntetésére minden fronton.

„A civilek elleni támadás a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése, és ellentmond az emberiesség elveinek” – szögezte le közleményében a bejrúti kormány az NNA libanoni állami hírügynökség szerint.