Két újabb települést foglaltak el az oroszok

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a luhanszki régióban lévő Rozivka és a Harkiv megyei Piscsane Nizsne települést, és hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben 15 rohamot és ellenrohamot vertek vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz erők Rozivka és Piscsane Nizsne „felszabadításával” egy több mint 30 kilométer széles fontszakaszon nyomultak előre. Állítása szerint ezzel az oszkoli víztározóhoz szoríthatják az ukrán erőket, amelyek parancsnokságának így választania kell a jobbpart feladása és a bekerítés között.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1900 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között négy tábori lőszerraktárt, az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer két indítóállását és egy AN/MPQ-65-ös radarállomását, egy harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, két amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 74 drónt, közülük 27-et Oroszország nyugati régióinak légterében.

A  helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyében a Dnyeper bal partjára mért ukrán csapások következtében egy civil életét vesztette és legkevesebb négy megsebesült.

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Jurjivka települést, és hatból öt frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt hét folyamán Ukrajnában, miközben 82 ellenrohamot vertek vissza – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca beszámolója szerint az orosz hadsereg július 13-a és 19-e között 11 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán légibázisokra, a hadiipart támogató energetikai létesítményekre, valamint légvédelmi és elektronikai hadviselési berendezéseire. Ukrán alakulatok állomáshelyeit, fegyvert és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényeket és lőszerraktárakat is értek csapások.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek az elmúlt héten több mint 13 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. Tizenkilenc ukrán katona megadta magát.

A minisztérium az ebben az időszakban megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 66 lőszerraktárt, a rádióelektronikai harc 31 állomását, három MiG-29-es repülőgépet

– ezzel 630-ra nőtt a háború kezdete óta az ukrán fél által elveszített repülőgépek száma –, tíz harckocsit, 36 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 44 rakétáját, továbbá 305 drónt – közülük 94-et Oroszország nyugati régióinak légterében – és tíz személyzet nélküli hajót.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A luhanszki régióban lévő Kreminnában egy kazettás lövedékekkel végrehajtott csapás következtében hat civil megsebesült, majd a megismételt csapásban a város rendőrfőnöke is, aki helyszínelni szállt ki.

A „Donyecki Népköztársaság” hatóságai közölték a TASZSZ hírügynökséggel, hogy Toreck (Dzserszinszk) városnak a visszavonult ukrán erők által elhagyott részén a pincékben több tucatnyi meggyilkolt civil holttestére bukkantak.

Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.

Az orosz igazságügyi minisztérium pénteken külföldi ügynöknek nyilvánította Jurij Svecet, az egykori szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) volt hírszerzőjét, aki a tárca szerint ellenezte az Ukrajna elleni háborút, rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről.

Ugyanezt a minősítést kapta Jevgenyij Kiszin zongoraművész, aki pénzt gyűjtött az ukrán hadsereg támogatására, Dmitrij Cibirjov, Alekszej Navalnij néhai ellenzéki politikus volt szaratovi koordinátora, és Grigorij Mihnov-Vajtenko szentpétervári lelkész is.

Az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldását kérte Londontól pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij, aki részt vett és felszólalt a munkáspárti brit kormány pénteki ülésén, kijelentette: az ukrán fegyveres erőknek nagy hatótávolságú eszközökre van szükségük, mivel ha az ukrán-orosz határövezetnél távolabbi helyszínekre – például orosz légitámaszpontokra – is csapást tudnak mérni, azzal az ukrajnai hadszíntéri pozíciókat és az ukrán városokat is meg tudják védeni az orosz bombáktól.

Az ukrán államfő, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnök mellett ült a kabinetasztalnál, elmondta, hogy Oroszország havonta átlagosan 3500 precíziós vezérlésű bombát vet be Ukrajna ellen. Nem lehet mindegyiket lelőni, e bombák hordozóit azonban maradéktalanul meg lehet semmisíteni – fogalmazott Zelenszkij a Downing Streeten tartott kabinetülésen.

Azt kérte, hogy a brit kormány ennek érdekében vegye rá partnereit az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldására, mert Moszkvát ezzel lehet rákényszeríteni arra, hogy békés megoldásra törekedjen.

Az ukrán államfő ugyanezt a kérést fogalmazta meg az Európai Politikai Közösség (EPC) előző nap tartott angliai csúcstalálkozóján is.

Zelenszkij az Oxfordshire megyei Blenheim-kastélyban – Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnök egykori otthonában – tartott rendezvényen elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök több tízezer embert áldozott fel, de nem ért el jelentős eredményeket, és ez köszönhető a nyugati partnereknek is, akik enyhítették az általuk szállított fegyverek bevethetőségének területi korlátozásait.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez nem járt a háború eszkalációjával, sőt éppen ellenkezőleg, megakadályozta, hogy Putyin kiterjessze a konfliktust.

Zelenszkij az EPC-találkozón is azzal érvelt, hogy minél kevesebb a nyugati fegyverek bevetéséhez szabott korlátozás, Oroszország annál inkább törekszik majd a békére.

John Healey brit védelmi miniszter és Jonathan Reynolds, az üzleti ügyek minisztere péntek este a brit kormány által jelentős diplomáciai események megrendezésére használt londoni Lancaster House-ban fogadta Zelenszkijt, abból az alkalomból, hogy több brit védelmi ipari óriáscég kibővített ipari szerződést írt alá Ukrajnával.

A találkozón jelen volt a UK Export Finance kormányzati exportfinanszírozási ügynökség, valamint a legnagyobb védelmi ipari vállalatok közül a BAE Systems, a Thales UK, az MBDA, a KBR és a Babcock.

Healey a rendezvényen bejelentette: a nagy-britanniai parlamenti választások után két hete megalakult munkáspárti kormány évente 3 milliárd font (csaknem 1400 milliárd forint) értékű támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.

Rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartsa Ukrajna támogatását, ami a saját biztonsága szempontjából is érdekében áll - közölte az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg – aki az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozóján vett részt az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban – a Donald Trump esetleges újraválasztásával kapcsolatos kérdésre válaszolva az interjúban fontosnak nevezte, hogy „ebben az esetben a NATO európai tagországai és Kanada is nyújthatnának nagyobb támogatást, amit Észak-Amerika és Európa közös erőfeszítésével kellene megvalósítani”.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy „ha Oroszország nyerné meg a háborút, az nemcsak Ukrajna számára jelentene tragédiát, hanem az egész világot is sebezhetőbbé és veszélyesebbé tenné”; hozzátéve, hogy „Ukrajna szuverenitása és függetlensége csak akkor tartható fenn, ha az eddiginél is több támogatást kap”.

Arra felvetésre reagálva, amely szerint a hatalomba visszatérő Trump leállítaná Ukrajna támogatását és akár egy nap leforgása alatt is megpróbálná rendezni a konfliktust, Jens Stoltenberg azt mondta: „az orosz elnököt Ukrajna további támogatásán keresztül kell meggyőzni arról, hogy mégsem nyerheti meg a háborút a csatamezőn; és ha ez sikerül, akkor kell majd leülni a tárgyalóasztalhoz”.