kulcsár edina
"Kifejezem "csodálatomat".
Robert Fico szlovák miniszterelnök 2024. április 11-én. (Fotó: Sergii Harchenko / NurPhoto / NurPhoto az AFP-n keresztül) Fotó: NurPhoto via AFP
A szlovák miniszterelnök először állt a nyilvánosság elé a májusban ellene elkövetett támadás után. Robert Fico a Cirill és Metód napi állami ünnepségen jelent meg. Beszédében csodálatát fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök iránt, aki békemissziója részeként Kijevbe és Moszkvába látogatott, hangsúlyozva az ukrajnai konfliktus békés megoldásának fontosságát.
Szeretném kifejezni csodálatomat Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek azért, hogy nem habozott elmenni Kijevbe és Moszkvába is. Ha az egészségem engedte volna, nagyon szívesen csatlakoztam volna hozzá a béketárgyalásokon. Ismétlem, békekezdeményezésekből sosem elég
– jelentette ki a szlovák kormányfő.
Fico beszédében kiemelte: mindannyiunknak el kell gondolkodnia azon, hogy mi történik ma Szlovákiában és Európában. Mint fogalmazott, kritizálják őket azért, mert világos álláspontot képviselnek az ukrajnai háború békés megoldásának szükségességéről.
Mindannyian gondolkodjunk el rajta, hogy mit fogunk tenni? Hogy az Isten szerelmére, ne ismétlődjön meg május 15-e, hogy ne fokozódjon a feszültség az ukrajnai háború miatt
– tette hozzá.
Fico szerint lehet egy módja annak, hogy megtaláljuk a tisztességes politikai versenykörnyezetet a korrekt együttműködéshez, ahol az erők összefogására is szükség van.
A béke, ahogy már sokszor elhangzott, nem minden. De béke nélkül a minden semmit sem ér
– fűzte hozzá a politikus, aki szerint hacsak nem teszünk valamit az előttünk álló napokban és hónapokban az Ukrajnában kialakuló helyzet kicsúszhat a kezünkből, és irányíthatatlan háború lehet belőle.
Robert Fico beszédében elmondta azt is, hogy gátat kell építeni az értelmetlen progresszív és liberális ideológiák ellen, amelyek olyanok, mint a rák.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, májusban egy háborúpárti nézeteket valló merénylő támadta meg a szlovák kormányfőt. Juraj Cintula állítása szerint nem megölni, kizárólag megsebesíteni szerette volna Ficót. A minap terrortámadásnak minősítették a szlovák miniszterelnök elleni merényletet – közölte az ország főügyésze.
Helyesen cselekszik a magyar miniszterelnök – mondta Nicolas Sarkozy a Mandinernek Orbán Viktor moszkvai útjáról. A volt francia elnök kiemelte: a békéhez vezető út első lépése, hogy helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat, az orosz–ukrán háborúnak ugyanis nincs katonai megoldása. Közben Josep Borrell uniós külügyi főképviselő azt közölte, hogy Orbán Viktor nem az EU-t képviseli a tárgyaláson. Megszólalt a NATO-főtitkár is. Jens Stoltenberg azt mondta: a magyar miniszterelnök tájékoztatta a szövetséget moszkvai látogatásáról.
Az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2022 februárjában járt legutóbb Orbán Viktor Moszkvában. Akkor mintegy öt órán keresztül tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Szóba került a gázszállítás, a paksi bővítés, valamint az orosz–ukrán konfliktus is.
A magyar miniszterelnök azóta nem utazott Oroszországba, az orosz elnökkel azonban találkozott. Tavaly ősszel ugyanis mindketten részt vettek az Egy övezet, egy út fórumon Pekingben, ahol tárgyaltak is egymással – hangzott el az M1 Híradójában.
A mostani találkozó 2009 óta a 14. volt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. A magyar kormányfő mindössze néhány nappal azután érkezett meg Moszkvába, hogy Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. A mostani, újabb békemisszióra Európa-szerte kiemelten figyeltek. A brüsszeli politikusok láthatóan nem örültek a látogatásnak.
Orbán Viktor miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az Európai Tanácstól arra, hogy Moszkvába látogasson – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell hozzátette, a magyar miniszterelnök semmilyen formában sem képviseli az EU-t.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pedig közösségi oldalán reagált. Azt írta:
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár más hangot ütött meg. Azt mondta: Orbán Viktor tájékoztatta a katonai szövetséget moszkvai látogatásáról. A főtitkár ugyanakkor emlékeztetett: Magyarország minden NATO-kötelezettségének eleget tesz és számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amely elítéli Oroszország ukrajnai invázióját.
Jens Stoltenberg emlékeztetett, hogy júniusi budapesti látogatásakor a NATO elfogadta Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogatásban, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.
Közben többen egyértelműen kiálltak a magyar miniszterelnök mellett. Sebastian Kurz volt osztrák kancellár a Mandinernek azt mondta:
Helyesen cselekszik a magyar miniszterelnök – ezt pedig Nicolas Sarkozy mondta a Mandinernek. A korábbi francia államfő szerint a békéhez vezető út első lépése, hogy helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat. Úgy fogalmazott: az orosz–ukrán háborúnak nincs katonai megoldása. Békét pusztán diplomáciai tárgyalások útján lehet elérni.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök erőfeszítései lehetőséget kínálnak arra, hogy elindulhassunk a jó irányba – nyilatkozta Sebastian Kurz volt osztrák kancellár a Mandinernek pénteken.
A portál azt írta: a korábbi osztrák kancellár szerint meg kell állítani a vérontást és tárgyalóasztalhoz kell ülni.
Emlékeztettek: Orbán Viktor a hét elején Kijevbe látogatott, hogy egy békejavaslatról egyeztessen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Pénteken pedig Moszkvába utazott, hogy tárgyalást folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A kormányfő ukrajnai és oroszországi békemissziójával kapcsolatban a Mandiner megkereste Sebastian Kurzot, aki 2017-2019, illetve 2020-2021 között volt Ausztria kancellárja.
Válaszában Sebastian Kurz kiemelte, hogy az Ukrajna elleni „agresszív orosz háború hihetetlen szenvedést hozott”. Úgy folytatta:
Álláspontja szerint ezt csak diplomáciai úton és nyílt kommunikáción keresztül lehet elérni. „Orbán Viktor és a magyar elnökség erőfeszítései lehetőséget kínálnak arra, hogy tehessünk egy lépést a jó irányba, de végső soron a harcoló feleknek kell megoldást találniuk” – közölte Sebastian Kurz.
Európának a béke a legfontosabb. A magyar EU-elnökség a következő félévet – az akkor végzendő munkát – békemissziónak tekinti – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtótájékoztatóján pénteken Moszkvában.
A kormányfő elmondta, hogy pénteken 14. alkalommal folytatott megbeszélést Oroszország elnökével. Úgy fogalmazott: a találkozó különös jelentőségét az adta, hogy háborús időben történt, „egy olyan pillanatban, amikor Európának nagy szüksége van a békére”.
„Most viszont két és fél éve a háború árnyékában élünk Európában, és ez rendkívüli nehézséget okoz Európa számára” – tette hozzá.
„Nem érezzük magunkat biztonságban, látjuk a pusztítás és a szenvedés képeit, és ez a háború most már a gazdasági fejlődés megtörésében és versenyképességünk visszaesésében is jelentkezik” – állapította meg.
„Mert a béke nem magától lesz, hanem meg kell teremteni, azért dolgozni kell” – hangsúlyozta, hozzátéve: Európának békére van szüksége.
Ennek módozatait tárgyalta meg a találkozón az orosz elnökkel, azt akarta megtudni, hogy merre van a békéhez vezető legrövidebb út – mondta.
A miniszterelnök közölte: három kérdésben szerette volna hallani az orosz elnök álláspontját. Elsőként arról kérdezte, hogy mit gondol az asztalon lévő béketervekről és a béketárgyalási formátumról. Másodsorban arra volt kíváncsi, hogy mit gondol a tűzszünet és a béketárgyalás viszonyáról, „lehetséges-e hamarabb tűzszünet, mint béketárgyalás?” Kíváncsi volt továbbá az orosz elnök véleményére a háború utáni európai biztonsági rendszerre vonatkozóan – sorolta a magyar kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette:
Kitért arra is, hogy az elmúlt két és fél év során „fogytak és alig maradtak olyanok”, akik mindkét háborúzó féllel tudnak beszélni. Magyarország a nagyon kevesek egyike – mutatott rá, hozzátéve: ezért járt a héten Kijevben és ezért van most Moszkvában.
„Megtapasztaltam, hogy az álláspontok messze vannak egymástól, a háború lezárásához és a béke megteremtéséhez szükséges lépések száma magas, de a dialógus és párbeszéd helyreállítása tekintetében az első fontos lépést ma sikerült megtenni” – mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte: folytatja ezt a munkát.
A magyar miniszterelnök régóta jó kapcsolatot ápol az osztrák konzervatív politikussal – olvasható a cikkben, amelyben felidézték, hogy Sebastian Kurz a korábban a Mandinernek adott interjújában kifejtette: politikai pályafutása során mindig jól együtt tudott működni Magyarországgal.
Hangsúlyozta, hogy jó személyes kapcsolatok fűzik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez és Orbán Viktorhoz is, illetve sok más magyar kormánytaghoz.