Egy nap 120 millió euróba kerül Ukrajnának

A háború minden napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül Ukrajnának – közölte Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában.

Elmondta, hogy a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni.

A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.

A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is.

Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban.

Mintegy 200 millió dollár új katonai támogatást ad Ukrajnának az amerikai készletekből az Egyesült Államok – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója hétfőn.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen az ukrajnai háború közelmúltbeli fejleményeire reagálva azt mondta, hogy az új fegyverszállítások megerősítették az ukrán védelmi erőket, miközben az oroszok csak súlyos emberveszteségek árán voltak képesek csekély előrelépést elérni. Kirby egyben megerősítette, hogy az amerikai kormányzat folytatja Ukrajna támogatását.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs tanácsadója elmondta azt is, hogy a Hezbollah Izrael ellen végrehajtott hétvégi támadása nyomán tárgyalások zajlanak a feszültség enyhítéséről, amelynek célja az eszkaláció megelőzése.

John Kirby úgy fogalmazott, lát teret a diplomáciai megoldásra.

Izraelnek joga van önmaga megvédésére, de ez nem jelenti azt, hogy ennek jelentősebb eszkalációt kell eredményeznie – tette hozzá. Kérdésre válaszolva világossá tette, hogy az Egyesült Államok Észak-Izrael részének tekinti a Golán-fennsíkot.

A Hezbollah akciójával kapcsolatban Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője vasárnap közleményt adott ki. Közölte: az Egyesült Államok diplomáciai megoldáson dolgozik, hogy az Izraelt és Libanont elválasztó demarkációs vonal mentén élők biztonsága garantálható legyen és a határ mindkét oldalán lakók visszatérhessenek otthonaikba.

A venezuelai elnökválasztás eseményeivel kapcsolatban, az amerikai szankciós lépésekkel összefüggésben, John Kirby azt mondta, hogy az Egyesült Államok nyomon követi a fejleményeket, de csak a választás eredményeinek ismeretében foglal állást a lehetséges következményekről.

Az orosz csapatok bejelentették, hogy lassú előrenyomulásuk során elfoglaltak egy újabb falut Donyeck megyében. Az orosz védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint Vovcse falu került orosz ellenőrzés alá.

Előző nap két másik szomszédos település, Prohresz és Jevhenyikva, szombaton pedig Lozuvatszke falu elfoglalását adták hírül. A térségben a 2023 nyári ukrán ellenoffenzíva kudarca és Avgyijivka 2024. februári eleste óta az orosz hadsereg folytatja a területek elfoglalását.

Donyeck megyében az orosz hadsereg továbbra is támadja a Bahmut közelében fekvő Csasziv Jart.

Az Ukrajnában harcoló Ahmat orosz különleges alakulat parancsnoka, Apti Alaugyinov vezérőrnagy az orosz állami televízió Egyes Csatonáján közölte, hogy az ukránok teljes egészében elveszítették a Szlovjanszk város agglomerációjában fekvő Kramatorszk térségében az első erősítési vonalukat, így az orosz erők már több irányban is manőverezhetnek.

Hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán az orosz fegyveres erők Ukrajnában, miközben 14 rohamot és ellenrohamot visszavertek – közölte  az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között három lőszerraktárt, egy P-18-as légi célfelderítő és -követő radarállomást, egy német Leopard harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két lengyel Krab önjáró, valamint öt amerikai M777-es, egy M198-as és három brit FH-40-es vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 163 drónt, közülük nyolcvanat Oroszország légterében.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a régióban az ellenőrzése alatt álló településeken tüzet nyit a civilekre, ha Oroszország területére próbálnak meg elmenekülni. Pusilin szerint egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor egész családokat lőnek le.

Mint mondta, a régió hatóságai fő erőfeszítéseiket most a menekültek megsegítésére összpontosítják. Minden olyan esetet kivizsgálnak, amikor ukrán akció miatt civilek halnak meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Usztyinka községben egy kamikazedrón megölt egy, a földeken dolgozó traktorost, a feleségét pedig súlyos sérüléssel szállították kórházba. Donyeckben polgári létesítményeket ért csapások következtében egy nő életét vesztette, és további öt ember megsebesült. A „Donyecki Népköztársaság” ombudsmanja szerint július 15-e és 21-e között kilenc civil halt meg a régióban ukrán csapások következtében, további 35 ember, köztük két gyermek, megsebesült.

A Krasznodari területen lévő Tuapszéban dróntámadás következtében hétfőn ötven négyzetméteren tűz keletkezett egy olajfinomító területén. A lángokat elfojtották, személyi sérülés nem történt. Az oltásban 91 ember vett részt, 31 műszaki eszközzel.

A Tatár Köztársaság Legfelsőbb Bírósága hétfőn hat és fél évi szabadságvesztésre ítélte Alszu Kurmasevát, az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió tatár-baskír szolgálatának szerkesztőjét. A testület szerint – a tavaly novemberben megjelent könyvében – rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről.

Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

„Energia, energia, energia. Soha nem láttam még ilyen egyetértést. Tényleg aggódnak emiatt a kérdés miatt” – mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője az ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után.

Grandi megjegyezte, hogy az egyszerű emberek – különösen a kelet-ukrajnai metropoliszban, Harkivban – már attól tartanak, hogy télen fűtés nélkül maradnak.

Amire szükség van, az a „támogatás fenntartása” – tette hozzá Grandi.

Az UNHCR az elmúlt két-három hónapban az ukrajnai menekültek számának enyhe növekedését tapasztalta, különösen az ukrán erőművek elleni pusztító orosz rakétatámadások után.

„Az emberek aggódnak amiatt, hogy áram nélkül kell szembenézniük a téllel, vagy akár ezzel a nagyon meleg évszakkal” – mondta Grandi.

Véleménye szerint az áramválságot, és nem feltétlenül a katonai támadásokat tekintették a fő oknak a külföldön menedéket kereső ukránok.

Az orosz rakéta- és dróntámadások március óta több mint kilenc gigawattnyi erőművi kapacitást semmisítettek meg. Ennek következtében május óta országszerte órákig tartó áramkimaradások vannak.

Az ENSZ azonban nem elhanyagolható számú visszatérőt is megfigyelt Ukrajnába.

„A becslések szerint 2022 februárjától egymillió ember tért vissza legalább három hónapra az országba” – mondta Grandi, aki szerint ezek nem olyan emberek voltak, akik egy gyors hazautazásra indultak, hogy megnézzék a házukat.

Mindazonáltal mintegy 6,5 millió ukrán, vagyis a lakosság egyhetede maradt az országon kívül.

Filippo Grandi szervezetének becslése szerint a visszatérési hajlandóság továbbra is magas, az Európában tartózkodó ukrán menekültek mintegy 60-70 százaléka vissza akar térni hazájába.