Békeköltségvetés indíthatja újra a magyar gazdaságot

A gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja – állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a második negyedévi GDP-adatokhoz fűzött kommentárjában.

Hozzátette: a kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – ősszel már nem háborús, hanem olyan „békeköltségvetést” tud az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik.

Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Közleményében a miniszter idézte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait, amelyek szerint 2024 második negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez viszonyítva minimális mértékben, 0,2 százalékkal csökkent. Megjegyezte: a magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon, az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (-0,4) és az ír (-1,4) növekedés.

A miniszter úgy értékelt, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.

A nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az „óvatossági motívum” fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont.

A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: az Ukrajnában folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.

A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet – közölte.

Nagy Márton emlékeztetett, hogy az unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben.

Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az Egyesült Államok és Kína protekcionista intézkedései miatt. A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöld átállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend – a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében –, ez most megtörni látszik – állapította meg.

A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is. A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromos járműipar uniós szintű támogatására – közölte.

Varga Mihály: Továbbra is bővül a magyar gazdaság

Továbbra is bővül a magyar gazdaság, a növekedési kilátások bizakodásra adnak okot – mondta a kedden megjelent GDP-adatokra reagálva a pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint a GDP volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest. Varga Mihály szerint a friss adatok annak ellenére is kedvező képet mutatnak, hogy a külső feltételek továbbra sem kedvezőek, hiszen az ipari termelésen túl a magyar kivitel felvevőpiacait, az európai gazdaságokat is visszafogja, hogy az ukrajnai háború még mindig nem zárult le.

Kedvező körülmény ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban a kormány megerősítette az államháztartás egyensúlyát. Idén 1000 milliárd forinttal nőtt a költségvetés mozgástere, így a nehéz külső helyzet ellenére egyre stabilabbak a növekedési kilátások – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az infláció letörésének és a jelentős béremelkedésnek köszönhetően a reálbér-növekedés dinamikus, 10 százalék körüli. A fogyasztás fellendülése azt jelzi, hogy a gazdasági kilátásokat egyre nagyobb bizalom övezi, és az is kedvező jel, hogy az IMF és az Európai Bizottság jövőre az élmezőnybe várja a magyar gazdaság növekedését. A hitelminősítők szintén megerősítették, hogy Magyarország növekedési kilátásai kedvezőek. A kormány folytatja a munkát az egyensúlyi mutatók további javításával, és fenntartható növekedési pályán tartja a gazdaságot

– mondta a pénzügyminiszter.

A magyar gazdaság növekedése továbbra is az európai élmezőnyben jár

A hazai gazdasági növekedés a kedvezőtlen körülmények ellenére is negyedik az Európai Unióban. Ha esetleges véget ér a háború, az tovább gyorsíthatná a növekedést -írja a vg.hu.

A magyar gazdaság az idei második negyedévben 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mellyel az Európai Unióban adatot közlő országok közül a negyedik helyen található – derül ki a statisztikai összesítésből, mi szerint ezzel a magyar GDP bővülési üteme többek között megelőzi Németországot, Ausztriát, Svédországot vagy épp az eurózóna és az Európai Unió egészének növekedését is.

Hazánk gazdasági teljesítménye a maga 1,3 százalékos bővülésével az uniós átlagot kétszeres mértékben múlta felül, hiszen az Európai Unió összességében csak 0,7 százalékos növekedést ért el az Eurostat adatai szerint. Az eredmény értékét növeli, hogy mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy 

A tavalyi évhez képest az adatot közlő tagországok közül három esetében is csökkent a gazdasági teljesítmény, így Írországban 1,4, Lettországban 0,4, míg a hazánk szempontjából kifejezetten fontos Németországban 0,1 százalékos zsugorodás volt tapasztalható. Ausztriában és Svédországban pedig stagnált a gazdaság.

Magyarország gazdasági felzárkózása az EU átlagához továbbra is folyamatos. Ha az orosz-ukrán háború a közeljövőben véget ér, a magyar GDP bővülése a jelenleginél is dinamikusabb mértékben folytatódhat.