Az orosz külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó New Yorkban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be az ENSZ-nél akkreditált újságíróknak, hogy Magyarország immáron két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, és annak közvetlenül tapasztalja a negatív következményeit, hazánk ezért békét akar. Úgy vélte, hogy a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott.

„A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték”

– mondta.

„Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie” 

– tette hozzá.

„Azonban ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni” – folytatta. Majd úgy fogalmazott, hogy

„Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az egyeztetésen érintették a kétoldalú együttműködés kérdéseit is, szó volt többek között a paksi bővítésről is, amiről szerdán Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris konszern vezérigazgatójával is tárgyalni fog Isztambulban, mert van egy „érdekes fejlemény”. Emlékeztetett, hogy bár a Roszatom a fővállalkozó, a beruházáson amerikai, német és francia cégek is dolgoznak a projekten, és ez szavai szerint „azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egyszer visszatérhetünk a normalitáshoz a nemzetközi kapcsolatokban”.

„Ha amerikai, francia, német és orosz vállalatok képesek együttműködni egy nukleáris projekten, akkor ez más projektek esetében is lehetséges lehet a jövőben”

– húzta alá.

A miniszter kitért hazánk földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi téren nincs semmi probléma továbbra sem, utóbbi esetében azonban jelenleg a Lukoil nem szállít Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében. Közölte, hogy szó volt még az orosz diákok magyarországi felsőoktatási ösztöndíjairól is, illetve kitűzték a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság következő ülését szeptember 20-ára, amikor üzleti fórumot is fognak tartani egyúttal.

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy továbbra is cél az együttműködés fejlesztése a két ország között a szankciók által nem érintett területeken, ugyanis számos magyar cég sikeres az orosz piacon, például a mezőgazdasági, az élelmiszeripari vagy a gyógyszeripari szektorban.

Elfogadhatatlan, hogy egy országot azért bélyegezzenek meg a transzatlanti közösségben, mert a béke érdekében folytat tárgyalásokat és a diplomáciai csatornák nyitva tartása mellett érvel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) jelenlegi orosz elnöksége ülést hívott össze a globális biztonsági helyzetről, amelyen ő maga is fel fog szólalni az immár mintegy két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában élő Magyarország képviseletében. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban emberek ezrei halnak meg, a pusztulás veszélye fenyeget, viszont a konfliktusnak hosszú távú kockázata a világ ismételt blokkosodása is, a hidegháborús korszak visszatérése, márpedig ezen hazánk egyszer már rajtavesztett, és nem akar újra ilyen helyzetbe kerülni. „Én lassan tíz éve vagyok külügyminiszter, és ez alatt a tíz év alatt én számos olyan EU-s tanácskozáson vettem részt, ahol arról tárgyaltunk, hogy a világ különböző pontjain, általában Európától távol háború, fegyveres konfliktus zajlik, és akkor”

„mindig az Európai Unió, az európai kollégák, a brüsszeli bürokraták, a külügyi főképviselő ilyen nagyképűen, lenézően mondták, hogy azonnal fel kell szólítani mindenkit a békére és arra, hogy tegye le a fegyvert, azonnal fel kell szólítani mindenkit arra, hogy békés megoldást találjon a háborús konfliktusra”

– mondta.

Majd rámutatott, hogy ezzel szemben most, az ukrajnai háború esetében az EU, az európai bürokraták és vezetők „homlokegyenest mást mondanak”, mint korábban a messzebb zajló konfliktusok kapcsán. Szijjártó Péter kijelentette: „Nemcsak arról van szó, hogy nem akarják, hogy béketárgyalások legyenek, nemcsak arról, hogy folyamatosan tüzelik a konfliktust, és nemcsak arról, hogy az eszkalációt most már nem tartják veszélynek, hanem arról is, hogyha valaki a békéről beszél és a tárgyalásokat szorgalmazza, akkor azonnal megbélyegzik: ‘Putyin bábja, az oroszok kémje, a Kreml propagandistája, trójai faló, stb’” Sérelmezte továbbá, hogy kétségbe vonják a diplomáciai csatornák használatának a legitimitását, ami szavai szerint ugyancsak elfogadhatatlan.

„Elfogadhatatlan, hogy a XXI. században valakit azért bélyegezzenek meg Európában, Amerikában és a transzatlanti közösségben, mert az az adott ország a diplomáciai csatornák nyitva tartása mellett érvel, (…) mert egy ország mondjuk diplomáciai tárgyalásokat folytat a béke érdekében”

– fogalmazott. Illetve arra is kitért, hogy az utóbbi évek tanúsították, hogy Európa nagyon rossz úton jár e tekintetben, a vezetők gyakorlatilag lemondtak az önálló stratégia lehetőségéről az ukrajnai háború ügyében, és az amerikai stratégiát másolják, tekintet nélkül minden saját szempontra. A miniszter leszögezte, hogy ezért jutott mára a kontinens oda, hogy a háborús veszély árnyékában kell élnie, ugyanis az eszkalációs kockázat rendkívül magas.

„Itt lenne az idő arra, hogy Európa a saját útját járja az ukrajnai háború kapcsán (…) És itt lenne az idő arra, hogy Európának békestratégiája legyen, mert a háború Európában zajlik, európai emberek halnak meg, egy európai ország áll a teljes leromboltság küszöbén, és itt most megálljt kell parancsolni ennek az őrületnek”

– figyelmeztetett.

Érintette annak a veszélyét is, hogy ha minden marad a régiben, akkor a háború teljesen kikerül minden kontroll alól, és az eszkaláció veszélye drámai magasságba szökik. Végül pedig kiemelte, hogy az

ENSZ-t épp azért hozták létre, hogy mindenki tudjon tárgyalni egymással, adott esetben még az ellenségek is.

„Ennek fényében az európai törekvések, hogy megtiltsák egyes európai országoknak, hogy beszéljenek oroszokkal, belaruszokkal, kínaiakkal az ENSZ égisze alatt, egész egyszerűen elfogadhatatlanok” – húzta alá. „Vissza kell térni Európának a józan ész talajára, vissza kell térni a diplomáciai megoldások útjára, vissza kell adni a legitimitást a diplomáciai csatornák használatának, újra kell nyitni a diplomáciai csatornákat Oroszországgal, párhuzamosan azzal, hogy az ukránokkal is folyamatosan kell beszélni, mivel csakis ez lehet megoldás a háborúra” – összegzett.