Az oroszok szerint: Washington hiába próbál stratégiai vereséget mérni Moszkvára

Kudarcra ítéltetett Joe Biden amerikai elnök kormányzatának azon törekvése, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Primakovi Előadások elnevezésű éves nemzetközi külpolitikai fórumon szerdán Moszkvában.

Lavrov emlékeztetett rá, hogy a múltban kivétel nélkül „tragikus következményekkel járt az adott állam és pártfogói számára”, ha valamely ország katonai és politikai dominanciára törekedett. Szavai szerint Washington továbbra is vakon hisz az amerikai kivételességben.

„Kétségtelen, hogy e hegemónia mindenáron való fenntartásának kurzusa kudarcra van ítélve” – mondta. Még ha az Egyesült Államok a világ egyik központja marad is, az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint „ez nem jelenti azt, hogy ez az Amerika-központú világrend megőrzésének keretei között fog történni”. Úgy vélekedett, hogy az amerikai kormányzó elit nem tanult az elmúlt évek számos külpolitikai és katonai kudarcából.

Nagyon sokatmondónak nevezte Donald Trump volt amerikai elnök kijelentését, miszerint a dollár elvesztette hírnevét a világban. A tárcavezető úgy vélekedett, meg fogják bosszulni magukat azok az amerikai kijelentések, amelyek szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyes határozatait nem kötelező végrehajtani.

Az ukrajnai konfliktusról szólva nevetségesek nevezte azokat a nyugati nyilatkozatokat, amelyek szerint a háború az 1991-es határokhoz való visszatéréssel fog véget érni. Kitért rá, hogy a Nyugat megpróbál rávenni „egyes arab országokat”, hogy tartsanak rendezési konferenciát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű jövőbeni fórumok résztvevőinek maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ Alapokmányát.

Eleve kudarcra ítéltnek nevezte a Biden-kormányzat arra irányuló törekvését, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, és azt a „meglehetősen naiv vágyát” is, hogy egyszerre tartóztassa fel Moszkvát, Pekinget, és Teheránt.

„A jelen szakaszban abszolút prioritás számunkra, hogy megakadályozzuk, hogy a biztonságunkat fenyegető fenyegetések abból az Európából jöjjenek, ahol egyáltalán nem európaiak az urak” – fogalmazott Lavrov.

Megismételte, hogy Oroszország nyitott az Európával folytatott párbeszédre az orosz alkotmányban rögzített területi realitások – az ukrajnai régiók elcsatolásának – elismerése alapján. Szomorúnak nevezte az EU vezetésének „elésztesedését”, vagyis azt, hogy ruszofóbokat jelöltek a csúcsposztokra.

Rámutatott: a multipolaritás jelenlegi korszakának a korábbiaktól eltérő sajátossága a világrendszer globális kiterjedése, valamint a „nem európai, nem nyugati hatalmi és fejlődési központok jelenléte”. Meglátása szerint Oroszország szomszédai Eurázsia nyugati végén „a kialakulóban lévő többpólusú világrend egyik központjává válhatnak, ha észhez térnek, és megértik, hogy a Washington diktálta irányvonal, amelyet követnek, teljesen zsákutcába jutott, és kontraproduktív számukra”.

Mint mondta, a világ most „a széttöredezés időszakán megy keresztül”, és a hangsúly a regionális együttműködésre helyeződik át. A Lavrov által képviselt álláspont szerint Oroszország a hasonlóan gondolkodó országokkal együtt a dekolonizáció folyamatának lezárását szorgalmazza, és egy új stratégiai kezdeményezést mozdít előre, amelynek célja „a fejlődő világ felszabadítása a neokolonializmus modern megnyilvánulásaitól”.

Közölte, hogy Moszkva tervbe vette az Oroszország-India-Kína (RIC) formátum újbóli felélesztését. Azt hangoztatta, hogy Oroszország és Kína az az Egyesült Államok ellenállása ellenére meg fog tenni mindent, ami a fejlődéséhez kell.

A közel-keleti válsággal kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Izrael meghallja „a világ országai túlnyomó többségének hangját” a gázai helyzetről. Megdöbbentőnek minősítette izraeli tisztviselők arra vonatkozó kijelentéseit, miszerint Gázában nincsenek civilek, és ott „három éves kora óta óta mindenki terrorista”.

Figyelmeztetett rá, hogy fennál a veszélye annak, hogy az erőszak átterjed Libanonra. Az orosz külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy Izrael „abszolút pusztító” megközelítést képvisel a közel-keleti konfliktusban.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn bekérette az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, miután Ukrajna amerikai ATACMS rakétákkal támadta a szevasztopoli katonai bázisokat, és ennek során 153-an sérültek meg, 79-en kerültek kórházba, köztük 27 gyermek. Az orosz légvédelem négy rakétát fogott el, az ötödik rakéta robbanófeje a levegőben robbant, és ez okozta a civilek sérüléseit. Négyen haltak meg: két gyermek és két felnőtt. A külügyminisztérium jelezte, hogy az Oroszország ellen hibrid háborút folytató Egyesült Államok valójában a konfliktus részesévé vált, és a történtek nem maradnak következmények nélkül.

Ez a legfrissebb hír azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának amerikai rakéták bevetését orosz katonai bázisok ellen. A háborús eszkaláció részeként Oroszország már korábban bejelentette, hogy hadgyakorlatokat kezd nem stratégiai nukleáris fegyvereivel, majd Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóházának védelmi bizottságának vezetője vasárnap a RIA állami hírügynökség közlése szerint azt mondta, ha a fenyegetések növekednek, akkor módosítható a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó döntéshozatali idő – írja a Reuters.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszország és az Egyesült Államok a világ nukleáris fegyvereinek mintegy 88%-ával rendelkeznek, és mindkét fél modernizálja nukleáris arzenálját.

Vlagyimir Putyin ebben a hónapban kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szüksége nukleáris fegyverek bevetésére, hogy megszerezze a győzelmet Ukrajnában, ami a Kreml eddigi legerősebb jelzése arra vonatkozóan, hogy Európa második világháború óta leghalálosabb konfliktusa nem fajul atomháborúvá, de azt is közölte, hogy nem zárja ki az orosz nukleáris doktrína megváltoztatását. Nyugati értékelések szerint az orosz elit keményvonalasai úgy vélik, hogy Putyinnak gyorsabban kell fellépnie a nukleáris eszkalációval kapcsolatban, és csökkentenie kell a fegyverek bevetésének használati küszöbét.

Az orosz elnök a múlt héten ismét azt mondta, hogy változtatni kell a nukleáris doktrínán, mert Oroszország ellenfelei rendkívül alacsony teljesítményű nukleáris eszközöket fejlesztenek. Moszkva ezzel együtt azt állítja, hogy érdekli a fegyverzetkorlátozás megvitatása az Egyesült Államokkal, de csak az európai biztonságról és Ukrajna jövőjéről szóló szélesebb körű megbeszélés részeként.