Trump szerint Biden provokálta ki a háborút

Joe Biden hibás és provokatív retorikája vezetett az orosz–ukrán háborúhoz – így látja Donald Trump. A korábbi amerikai elnök szerint a végső lökést Ukrajna NATO- csatlakozásának emlegetése adta Moszkvának, pedig több mint húsz éve tudni lehet, hogy Oroszország agresszíven válaszol egy ilyen lépésre. Donald Trump szavai egybevágnak a brit euroszkeptikus politikus, Nigel Farage kijelentésével. Ő a minap azt mondta: a Nyugat provokálta ki a háborút az EU és a NATO terjeszkedésével.

„Húsz éve hallom, ha Ukrajna a NATO tagja lesz, az komoly problémát jelent Oroszországnak. Azt hiszem az ukrán tagság felvetése miatt kezdődött ez a háború” – mondta Donald Trump a napokban.

A korábbi amerikai elnök szerint a háború kirobbanását a Fehér Ház provokatív és rossz retorikája okozta, a legnagyobb hibát pedig Joe Biden követte el, amikor kiállt Ukrajna NATO-csatlakozása mellett.

„Ez nagyon provokatív volt, sőt, mostanában még provokatívabbá váltak. Úgy hallom, már rutinszerűen beszélnek arról, hogy Ukrajna belép a NATO-ba. Sőt, most már azt is hallom, hogy Franciaország harcba akar menni. Sok sikert kívánok hozzá” – fogalmazott Donald Trump.

Az, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, nem kérdés – jelentette ki tavaly decemberben Joe Biden amerikai elnök, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Washingtonban. Az amerikai elnök korábban is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a NATO-ban a helye.

Pedig korábban a jelenlegi amerikai elnök is úgy vélekedett, hogy az észak-atlanti szövetség keleti terjeszkedése komoly veszély.

Joe Biden még 1997-ben szenátorként arra figyelmeztetett, hogy a balti államok NATO-csatlakozása ellenséges reakciót válthat ki Oroszországból.

„Ha bármi felborítaná a mérleg egyensúlyát és ellenséges, illetve radikális lépésre kényszerítené Oroszországot, az ez lenne” – szögezte le Joe Biden 1997-ben.

Moszkva folyamatosan figyelmeztetett: nem tűri, hogy a NATO közelebb húzódjon a határaihoz. Vagyis az elmúlt terjeszkedés és az ukrán tagság terve hozzájárulhatott ahhoz, hogy Oroszország kirobbantotta a háborút.

Nigel Farage a napokban beszélt arról, hogy a Nyugat provokálta ki az orosz–ukrán háborút, mert a keleti terjeszkedéssel ürügyet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Ukrajna elleni támadásra.

„Nyilvánvaló volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti terjeszkedése okot ad Putyinnak, hogy azt mondhassa az orosz népnek, hogy megint ellenünk törnek és háborút indítanak” – fogalmazott a brit politikus.

A 2022 óta tartó orosz–ukrán háborúban százezrek haltak meg és milliók menekültek el Ukrajnából. A béke egyre távolabbinak tűnik, az Egyesült Államok mellett a NATO és az Európai Unió is egyre aktívabb szerepet vállal, pénzt és fegyvereket küldve Kijevnek.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint elrettentésül készenlétbe kell helyezni, és meg kell mutatni a szövetség nukleáris arzenálját, miközben egyre több európai állam fogadna amerikai atomfegyvereket is a területén.

Oroszország továbbfejleszti a szárazföldi, vízi és légi nukleáris fegyvereit – közölte Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint ezzel lehet biztosítani a hadászati elrettentést és a világ erőegyensúlyának megőrzését.

„Erősíteni fogjuk a nukleáris potenciálunkat, és növelni fogjuk a fegyveres erőink harci képességeit. Hadrendbe állítjuk a legújabb rendszereinket, amelyek harci képességei fejlődtek és egyedülállónak számítanak. És folytatjuk a fejlesztésüket is” – mondta Vlagyimir Putyin.

Haladéktalanul szükségünk van a nyugati segélycsomagokra, elsősorban az Egyesült Államoktól – mondta Volodimir Zelenszkij az Ukrajinszka Pravdának. Az ukrán elnök szerint teljesülnie kell annak, amiről Joe Biden amerikai elnökkel megállapodtak: szükségük van a légvédelmi rendszerekre, a Patriot rakétákra és az F–16-os vadászgépekre is.

Putyin hibázott, amikor megszállt egy szuverén nemzetet, az Európai Unió pedig hibázott, amikor kelet felé terjeszkedett – véli Nigel Farage brit konzervatív politikus.

Nigel Farage szerint Brüsszel és a NATO is megakadályozhatta volna az orosz–ukrán háború kitörését, a brit konzervatív politikus már 2014-ben is figyelmeztette az Európai Parlamentet.

Nigel Farage brit konzervatív politikus nagyinterjút adott a BBC brit közmédiának, amelyben megnevezte az orosz–ukrán háború kirobbanásáért felelős erőket – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

A Reform UK párt vezére azt mondta, hogy természetesen Vlagyimir Putyin orosz elnök hibája az, hogy Európában most háború dúl.

Kiemelte ugyanakkor, hogy

a Nyugat volt az, amely kiprovokálta az orosz inváziót.

Szerinte az Európai Unió és a NATO bővítése okot adott arra, hogy Putyin azt mondja az orosz népnek, hogy a Nyugat eljön értük.

Farage az interjúban felidézte, hogy

már 2014-ben is figyelmeztette Brüsszelt az Európai Parlamentben: ki fog törni az orosz–ukrán háború.

Ezt az érvelését a közösségi oldalán is megerősítette.

„Egyike vagyok azon keveseknek, akik következetesen és őszintén nyilatkoznak az orosz–ukrán háborúról.

Putyin hibázott, amikor megszállt egy szuverén nemzetet, az Európai Unió pedig hibázott, amikor kelet felé terjeszkedett.

Minél előbb felismerjük ezt, annál közelebb kerülünk a háború befejezéséhez és a béke megteremtéséhez” – írta Farage.

Nigel Farage az interjút követően éles bírálatok egész sorát kapta. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Putyin kezére játszik ezekkel a kijelentésekkel.

Háború- és migrációpárti, gazdaságellenes koalíció jött létre Brüsszelben Manfred Weber vezetésével - jelentette ki a miniszterelnök  a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Berlinből nyilatkozva.

Orbán Viktor Magyarország számára kulcskérdésnek nevezte, hogy a világgazdaság nyitottnak maradjon. Magyarország nem tud a mostani életszínvonalon élni, ha csak a tízmillió magyar gazdasági piacára számíthat – fogalmazott, hangsúlyozva, tragikus volna a világ többi részétől való elzárkózás.

Kiemelte: a nyitott világgazdaság akarásában Németország is a szövetségesünk, hiszen ők is termelő ország, és el kell adnia a termékeit a világban.

Orbán Viktor a Mercedest hozta fel a két ország közötti gazdasági kapcsolat példájaként, jelezve, hogy a járműgyártó 3800-4200 új munkahelyet hoz létre Kecskeméten, hét lakat alatt tartott új modellek és a hozzájuk szükséges alkatrészek gyártására.

Hangsúlyozta: átalakuláson megy keresztül a német ipar, a kérdés az, hogy ebben a technológiai váltásban van-e, lesz-e helye a magyaroknak, és a válasz az, hogy lesz, hiszen a németek ezeket a fejlesztéseket tekintélyes részben Magyarországon hajtják végre, sok ezer új munkahelyet hozva létre, részt véve a mérnök- és a szakmunkásképzésben.

Ezt kell megerősítenem először is a kancellárral – közölte a magyar kormányfő a német partnerével a nap folyamán tartandó megbeszélésről.

Kijelentette: a mindenkori német kancellárral a német-magyar gazdasági együttműködésre rá kell ütni a kóserpecsétet. Elsődleges cél garantálni a magyar részvételt a német gazdasági fejlődésben – mondta.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a német kancellár szövetségese, hiszen mindkét állam érdeke a nyitott világgazdaság, akárcsak az, hogy Európában visszaszorítsák azokat az erőket, amelyek ennek az ellenkezőjét akarják.

Hozzátette: Németországban a II. világháború óta elképzelhetetlen, súlyos militarizálódás zajlik.

A koalíció második programja migrációpárti, ők a Soros-terv végrehajtói – jelentette ki, hozzátéve, Soros György már 2015-ben megírta, hogy minden évben be kell hozni egymillió migránst Európába, és ennek finanszírozásához ő szívesen ad kölcsönt az európaiaknak.

Lakosságcsere zajlik Európában, a fehér, keresztény, európai ember fogy, a migránsok száma emelkedik, a muszlim közösséghez tartozók száma radikálisan nő

– figyelmeztetett.

A koalíció a versenyképesség kérdésében – tehát, hogy hogyan lehet megerősíteni az ipart, több munkahelyet, magasabb fizetéseket és jobb életet biztosítani az embereknek –, az adóemelés oldalán áll, tehát nem piacbarát, ami nem jó az európai gazdaságnak – mondta. Háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre – összegzett.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az EPP a hagyományos, mérsékelt, konzervatív és kereszténydemokrácia képviselete helyett mindig elviszi a szavazóit balra, ezért nem jobboldali, hanem baloldali többség jön létre Európában.

Az európai parlamenti választást értékelve kifejtette, az utóbbi időben

a néppárt választásról választásra ugyan begyűjti a mérsékelt, jobboldali szavazók támogatását, de ahelyett, hogy jobbra kötne koalíciót, elmegy, és bal oldalra köt, azaz ellopja, eltolja jobbról balra a szavazókat.

Ez a dicstelen szerep az, amit az Európai Néppárt játszik, és ezért hiába tolódtak el a közvéleményben az erőviszonyok a jobboldal javára, ezt nem lehet direktben érvényesíteni most Brüsszelben – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, indirekt lépésekkel, vagyis szövetségek és megállapodások megkötésével azonban egyre erősebb lesz a jobboldal.

Felidézte, komoly dilemmával küzdenek két-három választás óta a jobboldali érzelmű európai emberek, mert tekintélyes részük nem akar az erőteljes, egyre erősödő, többek között a magyar, olasz, francia pártokat magában foglaló jobboldalra szavazni, a mérsékeltebb, a hagyományos kereszténydemokráciát preferáló jobboldali szavazók pedig inkább az EPP-nek szavaznak bizalmat.

Rámutatott, miután az európai választások nemzeti alapon zajlottak, a nem jobboldali kormányok szinte minden európai országban meggyengültek vagy megrendültek. Példaként említette a belgiumi vagy a francia választási eredményeket.

A jobbra tolódás létezik, azonban az egészből azért nem lett hatalmi váltás is, mert az EPP mindig elviszi a szavazóit balra, ezért nem jobboldali, hanem baloldali többség jön létre Európában – hangoztatta.

A nyugat ezt lehetőségnek tekintette arra, hogy

meggyengítse, majd legyőzze Oroszországot, a Magyarország által is képviselt álláspont helyett, miszerint ebben a helyzetben a konfliktus elszigetelése és a háborús hatás csökkentése lenne az elsődleges feladat

– fogalmazott, megjegyezve, a nyugat az ukrán katonákon keresztül, rengeteg áldozat árán szeretné legyőzni az oroszokat.

A kérdés arról szól, hogy Ukrajna tagja lesz-e a NATO-nak vagy nem, azaz például a fekete-tengeri Szevasztopol kikötőjében NATO-zászló lesz vagy orosz zászló lesz – mondta, megjegyezve, az oroszok nem akarnak egy olyan, a NATO által a legmodernebb fegyverzettel ellátott hadsereggel rendelkező ország mellett élni, mint Ukrajna.

Reménytelennek nevezte azt, hogy a háborút a nyugat nyerje meg, mert ennek szavai szerint iszonyatos ára van, ami egyszerűen nem éri meg. Sok százezer orosz és ukrán halt meg eddig, és fel fog nőni lassan egymillió olyan gyermek Európa keleti végében, akinek nincs vagy a háborús sérülések miatt lerokkant édesapja van – hangsúlyozta.

Hozzátette, lesz egy olyan nemzedék, amely kilátástalan helyzetben lesz, mert az ígért újjáépítés ellenére az emberek életszínvonala hosszú évekig fog elmaradni az európai életszínvonaltól.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy korábban a nagy politikai kérdésekben népszavazásokat tartottak Magyarországon. A migráció ellen érvelve „megtámasztom a hátamat” egy migrációról szóló népszavazással – fogalmazott, hozzátéve: hasonló a helyzet a hagyományos családmodell védelme ügyében is.

Hangsúlyozta: semmiképpen sem akarjuk, hogy a gyerekeinknek ezekben a kérdésekben más mondja meg, mi a helyes és helytelen. Amikor ezt a vitát vívom, nekitámaszkodom annak a népszavazásnak, ami a gender kérdéséről volt Magyarországon – jelezte.

Elmondása szerint a háborúról nem tartottak népszavazást, de volt európai választás. Azt mondtam az egész kampány során, hogy

ez a háborúról és békéről szól – idézte fel, hozzáfűzve, az emberek világosan elmondták: nem akarják, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban.

Azt mondtam, van egy minimális cél, amit el tudunk érni: az európai szerelvény a háború felé tart, de ha van elég támogatásunk, meg tudom húzni a vészféket, ez a vonat meg fog állni, és mi, magyarok, le fogunk szállni. Ha szerencsésen állnak a csillagok, meggyőzzük a masinisztát, hogy ne csak a magyarok szálljanak le, hanem ne is menjen tovább – emlékeztetett.

Értékelése szerint a minimális célt elértük, sikerült megállapodnia a NATO főtitkárával, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai missziójában sem pénzzel, sem fegyverrel, sem katonával.

A masinisztával is beszéltünk, de azt nem tudtuk meggyőzni, ez egy erős masiniszta, azt csak Donald Trump tudja leszedni onnan – utalt a közelgő amerikai választásra.

Hangsúlyozta azonban:

mi ki fogunk maradni ebből a háborúból, Magyarország a béke szigete marad, mind a közbiztonság, mind a szociális biztonság, mind a háború tekintetében,

hiszen minderről nemcsak a most távozó NATO-főtitkárral, hanem az utódjával is megállapodott.

A háborús nyomás jelen pillanatban nem a NATO-ból jön, hanem innen, Európából, ezt a csatát Brüsszelben kell megvívni – jegyezte meg.

Kiemelte, az EPP-t vezető Manfer Webernek egyetlen, szívéhez igazán közel álló célja van: hogy ártson Magyarországnak.

Mi akadályoztuk meg 2019-ben, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, mert azt mondta, nem akar a magyarok szavazatával a bizottság elnöke lenni – idézte fel, hozzátéve: a magyar szavazatokkal végül megválasztott Ursula von der Leyennel is vannak bajok, de ő egy inas ahhoz képest, amilyen hungarofóbiában szenved Weber úr.

Amíg ő ott van, addig pontosan tudhatjuk, hogy egy magyarellenes vezető van az Európai Néppárt élén

–figyelmeztetett.

Emlékeztetett: amikor 2018-ban a Fidesz nyerte a választást, rá néhány napra Manfed Weber hatékony támogatásával már meg is indították Magyarországgal szemben a 7-es cikkelyes eljárást.

Most ugyanez történt: a békepárt nyert Magyarországon, és a brüsszeli háborúpártiak azonnal egy korábban példátlannak mondható bírságot vágtak a nyakunkba – jegyezte meg, hangsúlyozva: szoros összefüggés van a migrációs bírság és a háború és béke kérdése között.

Jelezte azonban: munkacsoportokat állítottak fel ennek kivédésére, és már látni a megoldásokat, hogy azokkal fizettessük meg ezt a bírságot, akik a migráción és a háborún a legtöbbet keresik. Ezt a weberi támadást is, amelyet most Magyarországgal szemben indítottak, ki fogjuk védeni – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért a migráció problémájára is, Németország példáját felhozva. Ez egy színes, megváltozott, multikulturális világ, amelyben

az ideérkező migránsok már nem vendégek, hanem gyorsított eljárásban állampolgárságot kapva, saját jogon vannak az országban, amely egyre inkább az övék lesz

– fejtette ki.

Felidézte, hogy 2015-ben hozott egy döntést: hacsak a magyar emberek nem követelik, hogy engedjük be a migránsokat, nem fogjuk őket beengedni, mert egyébként Magyarország nem lesz többé magyar ország. A migráció azon kevés témák közé tartozik, amelyben nem lehet helyrehozni a hibát – mutatott rá.

Azt tanácsoltam mindig a magyaroknak, most is azt kérem tőlük, hogy mondjanak nemet a migrációra, álljunk ellen a nyomásnak, őrizzük meg hazánkat a béke szigetének – mondta Orbán Viktor.