Nemzeti felhatalmazás Brüsszelben

Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással az Európai Uniós tagországok vezetőinek hétfői informális csúcstalálkozójára – közölte a Nézőpont Intézet.

Az intézet honlapján is elérhető közleményből kiderül, hogy miközben a magyar kormánypártokat a szavazók 44,82 százaléka támogatta a június 9-i európai parlamenti (EP) választáson, addig az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt ért el.

Szintén jelzésértékű az Európai Tanácsban, hogy a nagy tagállamok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő (30,18 százalék) sem tudta megnyerni hazájában az EP-választást, míg Giorgia Meloni kormánypártja a ciklus közepe felé közeledve is (28,76 százalék) képes volt győzelmet aratni

– ismertették.

Azt írták, az EP-választások után első alkalommal ül össze az Európai Tanács, melynek informális megbeszélésen arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió vezető pozícióiba.

A döntéseket formálisan nagyjából két hét múlva, „megerősített minősített többséggel” kell meghozni, amelyet 8 tagállam, vagy az európai népesség 35 százalékát képviselő kormány- és államfők akadályozhatnak meg – tették hozzá.

Mivel a személyi kérdésekről az országvezetők, s nem az egyes tagállamok polgárai döntenek, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes kormány- és államfők pártjai mekkora támogatást kaptak az európai parlamenti választáson, mekkora a legitimitásuk a soron következő fontos döntésekhez.

A Nézőpont Intézet elemzésében úgy fogalmazott, hogy

„Orbán Viktor Európa-politikája” rendelkezik a második legerősebb demokratikus legitimációval, kevesebb mint fél százalékkal maradva el a kvázi kétpártrendszerben versengő máltai Munkáspárt 45,26 százalékos EP-választási eredményétől.

Ismertetésük szerint a legnagyobb felhatalmazást szerzők között szerepel még Donald Tusk lengyel kormányfő, miután a Polgári Platform (PO) 37,1 százalékos eredményt ért el, igaz, csak kevéssel megelőzve a 36,2 százalékot elérő ellenzéki Jog és Igazságosság pártot (PiS). Szintén az élmezőnyhöz tartozik 31,1 százalékos támogatottsággal a portugál és 30,2 százalékkal a spanyol kormányfő is. Pedro Sanchez spanyol szocialista miniszterelnök eredményét azonban beárnyékolja, hogy nem sikerült megnyernie a spanyol EP-választásokat, s alulmaradt a 34,2 százalékot elért néppárti PP-vel szemben – tették hozzá.

Az intézet elemzése szerint a német-francia tengely gyengülését jelzi, hogy a német és a francia kormánypártok szerepeltek az egyik leggyengébben az összeurópai megmérettetésen. Olaf Scholz német kancellár mindössze 13,9 százalékos eredményt elérő szociáldemokrata pártját 15,9 százalékos eredményével még „a teljes német rezsim által elszigetelt” Alternatíva Németországért párt (AfD) is megelőzte.

Emmanuel Macron francia elnök liberális listája szintén várakozáson alul szerepelt, s 14,6 százalékos eredményével alulmaradt „szuverenista kihívójával”, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével szemben, amely 31,37 százaléknyi szavazatot kapott június 9-én

– hangsúlyozták.

Az országvezetőknek arra is figyelemmel kell lennie, hogy a Bizottság elnökét ők csak jelölik, s jelöltjüket az Európai Parlament abszolút többsége – legalább 361 képviselő – választhatja meg – áll a Nézőpont Intézet közleményében.

Brüsszelben tárgyalnak hétfőn este az uniós tagállamok vezetői. Az állam- és kormányfők találkozójának mindössze egy napirendi pontja van: ki legyen az Európai Bizottság elnöke, és kinek jusson a másik két uniós csúcstisztség, az Európai Tanács elnöki posztja, illetve az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt. Eközben tovább folytatódik a hazánk ellen irányuló brüsszeli politikai nyomásgyakorlás is, hiszen a múlt héten az Európai Unió Bírósága bejelentette a magyar migrációs politikát elmarasztaló ítéletét, melynek értelmében 80 milliárd forint bírságot, valamint további napi 400 millió forintos büntetést szabott ki hazánkra, amiért fenntartja a déli határzárat.

Komoly esély van arra, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői már a ma esti informális ülésen megállapodhatnak az uniós csúcstisztségek sorsáról – hangzott el az M1 Híradó című műsorában, hétfőn. A brüsszeli tudósítás szerint ezt a forgatókönyvet valószínűsíti, hogy az Európai Néppárt magabiztos győzelmet aratott az európai parlamenti választáson, de a nemzetközi biztonsági helyzet is sürgető körülményt jelent.

Szintén a gyors döntésre utalhat, hogy a hétvégén tartott G7-csúcs után az EU legnagyobb tagállamainak vezetői olyan nyilatkozatot tettek, ami Ursula von der Leyen újraválasztását valószínűsíti az Európai Bizottság élére.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztásáról az is elhangzott, hogy noha annak személyét az Európai Unió állam- és kormányfői jelölik, azt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Von der Leyen újraválasztásához azonban nincs szükség egyhangú döntésre a tanácsban, hanem elegendő 15 tagállam támogatását megszereznie, illetve az EU népességének 65 százalékát lefedő szavazatra van szükség.

A Híradóban arról is beszámoltak, hogy a másik két csúcstisztségre, az Európai Tanács elnöki tisztjére, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára a szocialisták és a liberálisok delegálhatják az emberüket.

Mint elhangzott, a tanácsi elnöki tisztségre a brüsszeli vélemények szerint António Costa volt portugál kormányfő lehet esélyes. Vele szemben felhozható ellenérv ugyanakkor, hogy egy korrupciós ügy miatt volt kénytelen távozni országa miniszterelnöki posztjáról.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztjára pedig az észt kormányfőt, Kaja Kallast tartják esélyesnek. Vele szemben viszont az a kritika fogalmazódott meg, hogy az EU külpolitikájában kizárólag Ukrajnára koncentrál. Mint elhangzott, jelenleg az sem vehető száz százalékig biztosra, hogy a liberálisok frakciója adja a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő személyét, mivel az európai konzervatívok mandátumszám alapján szorosan a nyomukban vannak. A csúcstisztségek sorsa a jövő héten esedékes EU-csúcson válhat hivatalossá.

Elrettentő büntetés Magyarországnak

Mindeközben arról beszélt az M1-en a Nézőpont Intézet elemzője, Rotyis Bálint, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) politikai testületté változott, miután a múlt héten 80 milliárd forintos bírságot szabott ki hazánkra, amiért „a magyar migrációs szabályozás nem felel meg az uniós jognak”.

A testület azzal nyomatékosította ítéletét, hogy Magyarországnak további napi 400 millió forintot is meg kell fizetnie, és az Európai Bizottság által kért büntetés hetvenszeresét állapította meg.

Az elemző hangsúlyozta, hazánk eddig több mint 750 milliárd forintot fordított az EU határainak védelmére, amivel hazánk nem csak a magyar határt, de a schengeni övezet területét is óvja. Rotyis Bálint szerint az EUB precedenst akar teremteni a többi tagállam számára, hogy ne szálljanak szembe Brüsszel migrációs politikájával. Az elemző arra is emlékeztetett, hogy a magyar emberek 2015 óta folyamatosan elutasítják az illegális migrációt, Magyarország pedig az egyetlen olyan uniós tagállam, amely eleget tesz azon kötelezettségvállalásának, hogy megvédi a sechengeni határokat.

Múlt heti rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a brüsszeli testületek „tele vannak” Soros György embereivel, a tőzsdespekuláns pedig mindent megtesz azért, hogy az EU végrehajtsa azt a tervet, amelynek eredményeképpen Európa egy kevert népességű és kultúrájú területté váljon.