Német tábornok: Csak a tűzszünet mentheti meg Ukrajnát, minden más elképzelés vágyálom

Hatból öt frontszakaszon előre nyomult az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben 13 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett kilenc lőszerraktárt, nyolc páncélozott harcjárművet – köztük egy német Marder gyalogsági harcjárművet és egy-egy amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet és MaxxPro páncélozott harcjárművet -, két lengyel Krab önjáró löveget, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, cseh Vampire és amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 33 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást, de az éjjel Jaroszlavl és Vlagyimir megye légterében is lőttek le pilóta nélküli repülőszerkezetet.

A donyecki régióban lévő Horlivkában súlyosan megsebesült az orosz NTV tévécsatorna két munkatársa, Alekszej Ivlijev tudósító és Valerij Kozsin operatőr, valamint a kísérőtisztjük. A két újságíró műtéten esett át és kómában van. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szándékosnak nevezte a tévések elleni támadást, és kifogásolta, hogy sem az UNESCO, sem az EBESZ nem tiltakozott az ukrán félnél a történtek miatt.

Herszon megyében egy 78 éves asszony életét vesztette, hárman pedig megsebesültek ukrán tüzérségi tűz következtében. Nova Kahovka környékén mintegy négyezren maradtak áram nélkül. Donyeckben négy tűzoltó szenvedett sérüléseket.

Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy

szerda este maga mért csapást egy lakóházra Krivij Rih városban, hogy a médiában újabb „tragédiát” kerekítsen a történtekből. Lebegyev szerint a csapás helyszíne környékén nincsenek katonai célpontok, amelyeket az orosz hadsereg támadni szokott, és az ukrán hatóságok sem találták meg a házba becsapódott „állítólagos orosz rakéta” maradványait.

Az is állította, hogy az incidenst követően az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lezárta a környéket, és a mentősökkel titoktartási nyilatkozatot íratott alá.

Az ukrán hatóságok szerint a Krivij Rih-i tragédiának kilenc halálos és 32 sebesült civil áldozata volt.

Az ukrán hadsereg pénteken közölte, hogy erői 14 rakétából hetet lelőttek, és elpusztították mind a 17 drónt, amelyeket Oroszország indított az ország nyugati részén az éjszaka folyamán végrehajtott támadások során.

Az orosz erők kritikus infrastruktúrát és katonai objektumokat vettek célba a támadás során – közölte Illja Jevlas, a légierő szóvivője az állami televízióban. Elmondta: Zaporizzsja megyét három Iszkander-M ballisztikus rakétával támadták, míg egy Kinzsal típusú hiperszonikus rakéta Hmelnickij megye felé tartott, ahol azonban nem ért célba.

Hmelnyickij megye kormányzója szerint

az ukrán hadsereg 11 légi célpontot semmisített meg a régió felett. Az egyik támadás során tűz keletkezett a települési infrastruktúrában, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Zaporizzsja kormányzója elmondta, hogy egy rakéta nyílt területen csapódott be, ahonnan sem károkról, sem áldozatokról nem érkezett jelentés. Dnyipropetrovszk megye kormányzójának közlése szerint abban a térségben sem hallgattak a fegyverek: a légierő öt drónt semmisített meg e terület felett.

A Reuters brit hírügynökség egy szemtanúra hivatkozva azt írta, hogy pénteken robbanás hangja hallatszott a főváros, Kijev melletti térségben, ahol légiriadót rendeltek el. A Szuszpilne közszolgálati műsorszolgáltató szintén helyi lakosokat idézett, akik szerint robbanásokat hallottak a nyugati Hmelnyickij régióban.

Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.

Putyin szerint minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.

„Természetesen teljes mértékben biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú polgárok jogait, szabadságát és érdekeit”

– hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.

„Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat” – mondta az orosz elnök.

„Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére”

– tette hozzá.

Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.

„Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is” – mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.

Hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.

„Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában”

– hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.

Putyin kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.

„Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút”

– fogalmazott Putyin.

„Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától” – mondta az orosz elnök.

Úgy vélekedett, hogy idővel a BRICS az egyik legfontosabb szabályozó intézménnyé válik. Közölte, hogy Oroszország növekvő érdeklődést lát a tömörülés iránt, és elősegíti az új tagállamok zökkenőmentes felvételét.
 

Egyes NATO-tagállamok közvetlenül a helyszínen szeretnék támogatni Ukrajnát. De ez a harmadik világháborúhoz vezetne - mondta Ralph D. Thiele ezredes, a NATO Védelmi Főiskola korábbi vezérkari főnöke, a Bundeswehr Vezetői Akadémia oktatási igazgatója a Focusnak adott interjúban. Vannak, akik azt fontolgatják, hogy saját katonai erőit vetik be Ukrajnában logisztikai támogatásra, katonai kiképzésre és a légvédelem biztosítására – foglalta össze  Thiele a nyugati javaslatok lényegét.

Ez látszólag a problémák egész skáláját oldaná meg az ukránok számára. A frontvonal mögötti nyugati logisztikai létesítményeken a fegyverrendszereket és a járműveket gyorsan meg lehetne javítani, és ismét bevetni. A katonák kiképzése a front közelében szintén időt takarítana meg, és katonai vészhelyzetekben elérhető közelségben biztosítaná az ukránok személyi tartalékait. A nyugati légvédelem Lengyelországból nyújtana támogatást az ukrán hátországnak a fegyverek gyártására, tartalékok képzésére, a nyugati fegyver- és lőszerszállítmányok érkeztetésére.

Belépés a harmadik világháborúba

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az erre a célra bevetett nyugati katonai egységek az ukrán fegyveres erők kulcsfeladatait látják el – mondja az ezredes. Az Ukrajnába érkező katonák pedig belátható időn belül orosz támadások célpontjává válnak – állítja. A felsorolt lépések a háborúban való nyugati részvétel kezdete lenne egy olyan háborúban, amelyet a német lakosság többsége nem akar – mondja Thiele. 

A légi sebezhetőség tovább romlik

A légvédelem példája is mutatja, milyen nehéz Ukrajna helyzete – folytatja az ezredes. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna teljes lefedettségéhez 25 Patriot rendszerre van szükség, ami körülbelül nyolcszorosa a jelenlegi ukrán arzenálnak, és több mint kétszerese annak, amit az amerikai Patriot gyártó, a Raytheon egy teljes év alatt képes előállítani. Valójában Ukrajnának jelenleg csak három Patriot-százada van, amelyek közül az egyiket nemrégiben orosz légicsapás ért.

A Patriot rendszer nem csodaszer

Míg az amerikai ipar belátható időn belül nem tudja nagy mennyiségben legyártani a drága Patriot elfogó rakétákat, Oroszország folyamatosan Shahed drónokat, Iskander vagy Kinchal rakétákat gyárt, és repülőgépeit az olcsón korszerűsített szovjet korszak siklóbombáival szereli fel. Még az európai szövetségesek sem tudják csökkenteni az ukránok légvédelmi hátrányát. 
Korábban már kiderült az Ukrajnába szállított Leopard és Abrams tankok sebezhetősége a csatatéren, a Patriot rendszerek sem jelentenek csodaszert Ukrajna problémáinak kezelésére. Vagyis ennek a konfliktusnak Ukrajna számára pozitív kimenetele katonai segítséggel nem lehetséges. Az USA közvetlen katonai beavatkozása pedig nukleáris konfrontációt kockáztat Oroszországgal – állítja Thiele.
Mit lehet tenni? Fordulópontra lenne szükség a fegyveriparban, de a Nyugatnak ehhez időre van szüksége. Tekintettel a bizonytalan ukrajnai katonai helyzetre, egyre sürgetőbbé válik a tűzszünet Ukrajna számára. Minden más alternatíva csupán vágyálom – összegzi véleményét Thiele.