Magyarország kész közvetíteni Oroszország felé

Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a svájci békekonferencián.

A tárcavezető – minisztériumának közleménye szerint – az ukrajnai háború megoldásáról rendezett tanácskozáson felszólalásában kiemelte: egy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, egy olyan országot, amely már csaknem két és fél éve a háború árnyékában él, így közvetlenül szembesült a háború humanitárius következményeivel. Magyarországra több mint 1,3 millió menekült érkezett Ukrajnából, köztük szétszakított családok, apa, férj nélkül – közölte.

Kifejtette: az országba érkezett ukrán családoknak hozzáférést biztosítanak a magyar egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Jelenleg mintegy 1600 olyan iskola és óvoda van Magyarországon, ahova ukrán menekült családok gyermekei is járnak – tette hozzá.

Kitért rá: pénzügyi támogatást adnak azoknak a magyar munkaadóknak, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak, továbbá több száz ukrán gyermek nyaralását biztosították táborokban, mióta kitört a háború.

Kijelentette: ez Magyarország legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akciója, és addig folytatják, ameddig szükséges.

A miniszter arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati részén mintegy 150 ezres magyar közösség él, ezért Magyarország nagyon is jól tudja, milyen szenvedéseket kellett megtapasztalniuk az ukrán állampolgároknak – köztük kárpátaljai magyaroknak – az elmúlt két és fél évben.

„Tudjuk, közülük hányat küldtek a frontra, tudjuk, hányan haltak meg” – fogalmazott.

Szijjártó Péter kijelentette: „nem akarjuk, hogy még többen haljanak meg ebben a háborúban. Nem akarjuk, hogy még több család szakadjon szét.”

Azt mondta: Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, tárgyalhat Oroszországgal – mutatott rá. Hozzátette: ezért a szerepünk ebben a tekintetben meghatározó lehet.

Kiemelte: annak érdekében, hogy „gyermekeket mentsenek meg, hogy családokat óvjanak meg a szétszakadástól, Magyarország készen áll a szerepvállalásra. „Kérem, ne tekintsék rossz dolognak, hogy nyitva állnak a kommunikációs csatornák – mondta.

A tárcavezető hangsúlyozta: „készen állunk, rendelkezésre állunk, és ha bármilyen üzenetük van e tekintetben, azt szívesen kézbesítjük Moszkvának vagy Szentpétervárnak, vagy ahova csak szeretnék, hogy megmentsük a gyermekeket, a családokat és megelőzzük, hogy még több család szakadjon szét”.

Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencián.

Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. „Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat” – mondta a francia elnök.

Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban. „El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül” – jelentette ki a német kancellár.

„Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Scholz.

Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni” arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára,

hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.

„Olyanok vagyunk mint egy nyugati visszhang-csarnok. Mindannyian egyetértünk, de ez nem elég. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán” – mondta Nehammer. Aláhúzta azt is: különösen fontos szerepet játszhat ebben India, Brazília, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.

Nehammer „az első reménysugárnak” nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen. Kamala Harris amerikai alelnök visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel.

„Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből” – mondta Harris. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója „teljességgel abszurd elképzelésnek” nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne. Újságírók előtt azt a véleményét is kifejtette, hogy Kína valószínűleg Moszkva kérésére maradt távol a konferenciától.

A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója. A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat „első lépése”, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy értékelt a találkozó kezdete előtt, hogy „sikerült esélyt adni a diplomáciának”. A házigazda svájci államfő, Viola Amherd úgy vélte, „szerények a tanácskozás céljai”, leginkább lökést szeretnének adni annak a folyamatnak, amely majd elvezethet egy tartós és igazságos békéhez.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.

Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló országok közül Szaúd-Arábia az, amely a legmagasabb – külügyminiszteri – szinten képviselteti magát a svájci Ukrajna-csúcson. A svájci szervezők azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről. 

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros (558 milliárd forint) segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására a svájci Luzernben tartott nemzetközi békekonferencián.

Harris a találkozó plenáris ülésén tartott beszédében jelentette be a támogatást. Később Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott.

Az alelnöki hivatal közlése szerint az 1,5 milliárd dollárból 500 millió dollár (186 milliárd forint) új energiaügyi támogatásra megy el, míg 324 millió dollárt (120 milliárd forint) a korábban bejelentett forrásokból csoportosítanak át Ukrajna energia-infrastruktúrájának sürgős javítására és egyéb szükségleteire.

„Ezek az erőfeszítések segítenek Ukrajnának reagálni az ukrán energetikai infrastruktúrát ért legutóbbi orosz támadásokra azáltal, hogy támogatják a helyreállítást, javítják Ukrajna ellenálló képességét az energiaellátási zavarokkal szemben, és megteremtik az ukrán energiarendszer javításának és bővítésének alapjait” – olvasható az alelnöki iroda közleményében.

Kamala Harris bejelentett továbbá az amerikai külügyminisztériumtól és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától (USAID) származó több mint 379 millió dollár (141 millió forint) értékű humanitárius segélyt, amelyet a menekültek és a háború által érintett emberek megsegítésére szánnak.

A pénzből ukránok millióinak biztosítanak élelmet, egészségügyi ellátást, szállást, valamint vízellátást, higiéniai és csatornázási szolgáltatásokat.