Késlekedő ukrajnai fegyverszállításokra panaszkodik a NATO

Fel kell számolni az Ukrajnának szánt segítségnyújtás hiányosságait és a katonai eszközök átadásának késedelmeit, azoknak ugyanis következményeik vannak a harctereken – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve azt mondta, a tagállamok között továbbra is széles egyetértés van abban, hogy a szövetségnek katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának.

Sürgősen, kiszámítható módon további biztonsági rendszerek, fegyverkészletek, légvédelmi eszközök és lőszerek átadására van szükség, valamint egy pénzügyi csomaggal kiegészített erősebb keretrendszerrel kell biztosítani a kiszámíthatóságot Ukrajnának – szögezte le.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy számos ország különböző formában biztosított és továbbra is biztosít katonai eszközöket Ukrajnának. Magyarország a kezdetektől fogva világossá tette, hogy nem tesz így, ugyanakkor nem gátolja meg a többi tagállamot abban, hogy tervet készítsenek elő a biztonsági segítségnyújtásra, a katonai kiképzés nyújtására, valamint egy kiszámítható pénzügyi felajánlás keretrendszerének létrehozására.

Stoltenberg közölte: mostani találkozójukon a tagállamok védelmi miniszterei megvitatják, hogy a szövetség miként tud olyan keretrendszert létrehozni a hosszú távú támogatás érdekében, amelynek révén biztonsági segítséget és képzést nyújtana Ukrajna számára a kiszámítható pénzügyi támogatást mellett. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy erről a júliusban tervezett washingtoni NATO-csúcstalálkozón részt vevő tagállami vezetők megegyezésre jutnak majd.

Arról is tájékoztatott, hogy a brüsszeli tanácskozás témái között szerepel még a védelmi ipar megerősítésének kérdése, az orosz szabotázsakciókkal szembeni fellépés lehetőségeinek áttekintése, valamint egy szigorúbb szabályozás lehetőségeinek áttekintése az orosz hírszerzési tevékenyéggel kapcsolatban.

Litvánia páncélozott szállító harcjárműveket szállít Ukrajnának.

A vilniusi kormány szerdán 14 darab M113 típusú amerikai lánctalpas páncélozott szállító harcjármű átadásáról döntött Ukrajna számára. Az M113-asokat már a héten leszállítják.

A litván védelmi minisztérium közlése szerint a harcjárművek az ukrán hadsereg aknamentesítési képességeit fogják tudni növelni.

Az orosz erők elakadtak a kelet-ukrajnai Harkiv megyében Vovcsanszknál, annak ellenére, hogy folyamatosan más irányokból érkező alegységekkel töltik fel csapataikat – írta a közösségi oldalain szerdán Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

A katonai vezető közölte, hogy több egymást követő napon látogatást tett a keleti front legforróbb pontjait védő katonai egységeknél. Elmondása szerint az ellenség továbbra is aktív, változó intenzitású támadóműveleteket hajt végre gyakorlatilag a teljes fronton, fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove települések környékére összpontosítva. Ott koncentrálta az orosz hadsereg a legtöbb rohamegységét – jegyezte meg Szirszkij.

„Ezekben az irányokban több hónapja ádáz harcok dúlnak, s ez idő alatt katonáink bátran visszatartották az ellenség előrenyomulását”

– emelte ki. Kifejtette, hogy a harcok folytatódnak Donyeck megyében Csasziv Jar, Kliscsijivka és a Bahmut melletti Kalinyivka térségében.

„Az ellenség megpróbálja elfoglalni ezeket a településeket, hogy kiterjessze előrenyomulásuk földrajzi területét Kramatorszk és Szlovjanszk városok irányába” – magyarázta. Közölte, hogy az orosz csapatok sikertelen rohamműveletet hajtottak végre a luhanszki régióban lévő Bilohorivka ellen. Hozzátette, hogy az oroszok két irányból nyomulnak Szeverszk felé, de minden alkalommal visszaverik őket az ukrán erők. „Az adott körülmények között nagyon fontos számunkra, hogy megtartsuk vonalainkat és állásainkat, megakadályozzuk a védelem áttörését, és lehetőség szerint megsemmisítsük az ellenséges erőket és felszerelésüket. Előnyt kell elérnünk az ellenséggel szemben, csökkentenünk kell a veszteségeket, és ami a legfontosabb, változtatnunk kell a defenzív és a támadó pszichológián” – vélekedett a főparancsnok.

Ennek érdekében tájékoztatása szerint a katonai vezetés a kiképzés minőségének javítására összpontosít, amelynek során elsősorban az ellenséges drónok elleni küzdelmet és védekezést, a harctéri előrenyomulást, az elektronikus harci felszerelések használatát és a sebesültek kimentését gyakorolják. „Csak a technológiai előnyök és a képzett csapatok biztosítják a sikerünket a csatatéren” – szögezte le Szirszkij.

„Szerdára virradó éjjel az ukrán védelmi erők ismét megtámadták azokat az orosz légvédelmi rakétarendszereket, amelyeket az oroszok az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten telepítettek”

– írta az ukrán vezérkar a közösségi oldalain. A jelentés szerint ezúttal csoportos rakétacsapást mértek egy orosz Sz-300-as légvédelmi rakétaosztályra a szevasztopoli Belbek repülőtéren, valamint két Sz-400-as légvédelmi rakétaosztályra Szevasztopol közelében. A csapások következtében az Sz-300-as és az Sz-400-as rendszerek két radarja megsemmisült. A harmadik radarral kapcsolatos információkat még tisztázzák. Emellett további lőszerrobbanásokat rögzítettek mindhárom területen.

A vezérkar szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 522 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 46 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 19 drónt.

A Harkiv megyei kormányzói hivatal azt közölte ma a Telegramon, hogy reggel Uragan rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet az orosz erők Kurilivka falura, a támadásban két helyi lakos sebesült meg. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat pedig arról adott hírt, hogy az éjszaka az orosz csapatok csapást mértek egy tűzoltóállomásra a harkivi régióbeli Lipci faluban. A támadás következtében tűz ütött ki, de a bent lévő tűzoltók közül senki sem sérült meg.

Oroszország rakétacsapást mért szerdán a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városra, az eddigi adatok szerint nyolc ember vesztette életét, és legalább 21-en sérültek meg – közölte az ukrán elnök és a belügyminiszter.

„Az orosz terror minden nap és minden órában azt bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet. A modern légvédelmi rendszerek képesek maximális védelmet nyújtani az embereknek, városainknak és katonai állásainknak, és a lehető legnagyobb szükségünk van rájuk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij a Facebookon.

Krivij Rih Zelenszkij szülővárosa, az orosz erők 2022 februárja óta több csapást is mértek a településre. Az államfő közzétette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat által készített videofelvételt, amelyen rombadőlt házak, kigyulladt autók és mentést végzők láthatók, akik hordágyon hoznak ki a romok közül egy áldozatot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délután az ukrán légierő egy „gyors célpont” közeledését jelentette Krivij Rih felé. A helyi hatóságok nem sokkal utána arról adtak hírt, hogy légicsapás érte a várost, de részleteket nem közöltek. Később Ihor Klimenko belügyminiszter arról tájékoztatott a Telegramon, hogy nyolc ember meghalt, és legalább 21 ember megsérült, köztük két gyerek, további négy embert pedig eltűntként tartanak számon. Az orosz erők rakétatámadása a város egyik lakóövezetét érte – tette hozzá a miniszter.

Az ukrajnai és az izraeli-palesztin háború, a migráció, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia is kiemelt témaként szerepel a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján, amely a dél-olaszországi Borgo Egnaziában kezdődött csütörtökön. Az Ukrajnáról szóló délutáni egyeztetésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz.

A szombatig tartó találkozó a G7 ötvenedik csúcsértekezlete, a hetedik, amelyet Olaszországban rendeznek.

Hat fő témakör szerepel a napirenden, ezek közül a mesterséges intelligenciát érintő pénteki szekción – első alkalommal a G7 történetében – a katolikus egyházfő, Ferenc pápa is részt vesz.

Elsőként Rishi Sunak brit miniszterelnök érkezett meg a csúcsot vendégül látó Borgo Egnaziába. A résztvevők között van a házigazda Giorgia Meloni olasz kormányfő mellett Joe Biden amerikai elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár, valamint az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Ursula von der Leyen és Charles Michel, az Európai Tanács szintén idén távozó elnöke.

A több-, valamint kétoldalú megbeszéléseken az európai parlamenti választásokat követő helyzet is napirenden szerepel. Giorgia Meloni értésre adta, hogy az EP-választásokon aratott siker után nemzetközi és európai pozícióját kívánja erősíteni a csúcson.

Vendégként számos afrikai és arab ország is képviselteti magát, jelen van az Afrikai Unió és az Afrikai Befektetési és Fejlesztési Bank elnöke.

Az Egyesült Államok és Ukrajna egyeztetései lezárultak, és a két ország elnöke aláírja a kétoldalú biztonsági megállapodást a G7-ek olaszországi csúcstalálkozójának keretében – erősítette meg a találkozó előtt Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak. Szó van egy 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról is.

António Guterres ENSZ-főtitkár a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban hangoztatta: a béke feltételének számít, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondjon az Ukrajnától elcsatolt területekről. Ami a migrációt illeti, Guterres úgy vélte, bármilyen migrációs döntésnek figyelembe kell vennie a különbséget menekültek és migránsok között.

A csúcstalálkozó helyszínét a lehető legszorosabb biztonsági gyűrű övezi, több mint nyolcezer olasz rendőr, csendőr és más biztonsági ember szolgálatával.

A találkozót Giorgia Meloni sajtótájékoztatója zárja szombaton.