Itt vannak a német sorozási tervek

A német védelmi miniszter visszaállítaná a katonai szolgálatra alkalmasak nyilvántartását és kötelezővé tenné egy kérdőív kitöltését, amely a szolgálati hajlandóságról szólna.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) és Boris Pistorius német védelmi miniszter egy németországi gyakorlótéren 2024. június 12-én. Az ukrán katonákat itt képezik ki a Patriot légvédelmi rakétarendszer kezelésére. Zelenszkij az Ukrajna támogatására szervezett nemzetközi újjáépítési konferencián vesz részt Németországban. Forrás: MTI/EPA/DPA pool/Jens Büttner

Boris Pistorius német védelmi miniszter szeretné visszaállítani a katonai szolgálatra alkalmasak nyilvántartását, közölte a Stern német lap. A nyilvántartást tizenhárom évvel ezelőtt függesztették fel a sorkatonasággal együtt, újbóli alkalmazása a kötelező katonai szolgálat új modellje érdekében történne. Emellett az SPD politikusa arra akarja kötelezni a fiatal férfiakat, hogy kérdőívben adjanak tájékoztatást szolgálati hajlandóságukról, képességeikről, illetve ha kiválasztják őket, vegyenek részt egy mustrán.

A bejelentés azután jött, hogy a tárcavezető ismertette az önkéntesség és a kötelezettség keverékére épülő sorozási tervét. Ennek értelmében Németországban minden 18 éves számára bevezethetik a sorkötelezettséget, a férfiakat és nőket egyaránt be lehetne hívni, hogy növeljék a fegyveres erők létszámát. A tervek szerint a fiatal férfiak és nők egy kérdőívet kapnának, amelyen fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk. A férfiaknak kötelező, míg a nőknek önkéntes lenne a kérdőív visszaküldése, a vissza nem küldőket valamilyen módon szankciókkal büntetnék.

A tárcavezető szerint az igazi cél az intézkedésekkel a tartalékosok számának növelése lenne, azonban csak a már kiképzett katonákból növekedhet az állomány. A védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború rávilágított, hogy csak úgy tartható fenn hosszú ellenállás, ha újabb és újabb tartalékosokat tudnak bevetni.

A német szövetségi kormány részletes tervet készített arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború elszabadulna.

Fotó: Anadolu via AFP

A Bild című német bulvárlapban jelent meg először a német szövetségi kormány azon terve, amelyet arra az esetre készített, ha az orosz–ukrán háború tovább eszkalálódna, és világháború robbanna ki – hívta fel a figyelmet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. 

Ezenkívül a pincéket, a föld alatti parkolóházakat és a metróállomásokat bombatámadás esetén óvóhelyként kell használni. A hatóságok pedig fenntartják a jogot az ország egyes részeinek evakuálására, de a családokat nem szabad szétválasztani. Emellett a kórházakat fel kell készíteni arra, hogy nagyszámú beteget tudjanak hosszú időre befogadni.

A német hatóságok fenntartják maguknak a jogot arra is, hogy a vállalatokat arra kötelezzék, hogy kizárólag a katonai szükségletekre termeljenek. Egy világháború kirobbanása esetén az országban visszatérne a kötelező katonai szolgálat, vagyis a lakosok bármikor behívhatók a hadseregbe. A 18 éves és idősebb embereket bizonyos munkákra kötelezhetik, például postahivatalokban, pékségekben vagy idősotthonokban való munkavégzésre.

Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy Berlinnek fel kell készülnie egy esetleges háborúra Oroszországgal 2029-re. A jelenlegi terv egy 1989-es átdolgozott változat.

Magyarország az orosz–ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor elmondta: Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, és emlékeztetett arra, hogy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben.

Hozzátette, Magyarország azon nem túl nagy számú országok közé tartozik, amelyek teljesítik összes vállalt kötelezettségüket: védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát, és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven eléri az ország.

Közölte, Magyarország légtérrendészeti feladatokat is ellát Szlovákia, Szlovénia esetében, és időről időre a Baltikumban is. Hozzátette: Magyarország NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé. Orbán Viktor elmondta, Magyarország ezekkel a vállalásokkal tudja erősíteni a NATO-t és ezeket a vállalásait a jövőben is teljesíteni fogja.

A kormányfő méltatta Jens Stoltenberget, akinek szerinte Magyarországon magas reputációja van, mert főtitkárságának ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.

Az orosz–ukrán háborúról azt mondta, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától és tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények súlya és száma jelentős.

Magyarország minden alkalommal elmondhatta az álláspontját, de azt be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa – fogalmazott.

Elmondta, Magyarország a szerdai tárgyaláson világossá tette, nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértelmezésünkből fakadó észszerű döntésektől, a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kiemelte: Magyarország megkapta Jens Stoltenbergtől a kért garanciákat arra, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet.

Emlékeztetett, a legutóbbi magyarországi EP-választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és béke kérdése volt. A magyar polgárok arra adtak mandátumot, hogy Magyarország a NATO területén kívüli katonai akcióban ne vegyen részt – közölte.

Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára.

Elmondta, Magyarország az orosz–ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából.

Orbán Viktor közölte, a NATO dokumentumai világossá teszik, hogy a szövetség területén kívüli bármilyen akcióban történő részvétel csak önkéntes lehet.

Magyarország a 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, a NATO pedig a főtitkáron keresztül tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki akarja használni azt a mozgásteret, amelyet a szövetség alapszabályai biztosítanak számára – mondta. Hozzátette: mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt, nehéz, de konstruktív tárgyalás volt a főtitkárral, a végén azonban korrekt megállapodás született.

NATO-főtitkár: Elfogadjuk, hogy Magyarország nem vesz részt az Ukrajnának nyújtott támogató műveletekben

A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Budapesten, azután, hogy tárgyalt a magyar miniszterelnökkel.