Halálraítéltek csúcstalálkozójáról beszélnek Moszkvában

A „halálraítéltek csúcstalálkozója” kezdődik holnap a szókimondó Medvegyev szerint

Pontokba szedte a volt orosz elnök, hogy miért érdemes megfontolni Vlagyimir Putyin békeajánlatát. És persze most sem fogta vissza magát.

Dmitri Medvegyev volt orosz elnök Fotó: Sergei KARPUKHIN / SPUTNIK / AFP

„Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az államfő mit mondott vagy mire utalt óvatosan a beszédében” – írta bevezetőjében Dimitri Medvegyev volt orosz elnök Telegram-csatornáján, utalva Vlagyimir Putyin békeajánlatára.

A 2014-es megállapodást arra használta Nyugat, hogy időt nyerjen Ukrajna felfegyverzéséhez

Medvegyev szerint először is azt kell leszögezni, hogy 

Min írta, „először 2014-ben történt ilyen, akkor az amerikai elnök által személyesen adott ígéret a kijevi neonáci erők ámokfutásainak és provokációinak megállítására államcsínyben csúcsosodott ki. Ennek eredménye a Krím Oroszországhoz való visszatéréséről szóló népszavazás lett”. 

– fogalmazott az orosz Biztonsági Tanács elnöke, majd úgy folytatta, hogy

– foglalta össze a volt orosz elnök.

Egyébként a Vlagyimir Putyin által említett külföldi vezető, aki 2022 márciusában Moszkvába látogatott, nem más volt, mint Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, aki Moszkva után Kijevbe utazott, és kompromisszumos békét javasolt az akkori vitatott területek sorsának meghatározásával. 

– tette zárójelbe a volt elnök.

Oroszország ragaszkodik a megszerzett új területekhez

Volodimir Zelenszkij többször kifejtette, hogy számára csak olyan békeajánlat lehet elfogadható, amiben minden területről lemond Oroszország.

– írta Medvegyev.

Medvegyev visszatért a többször megrajzolt új térképhez, ahol Oroszország Lengyelországgal határos

Medvegyev szerint „nyilvánvaló, hogy az események a Bandera-rezsim számára katasztrofális forgatókönyv szerint alakulnak. Ez csak rosszabb lesz, ezt elnökünk egyenesen meg is mondta, meghatározva a lehetséges tárgyalások alapját”. 

– tette hozzá Dimitri Medvegyev.

Békecsúcs az egyik háborús fél meghívása nélkül

Ahogy arról már lapunk is többször beszámolt, a svájci csúcsra Oroszországot nem hívták meg. 

– fogalmazta meg a negyedik pontjában Medvegyev.

A régi nótát fújja Medvegyev: Zelenszkij már nem ukrán elnök

Május 20-án lejárt Volodimir Zelenszkij megbízatása, de már korábban kijelentette, hogy a háborúra való tekintettel nem írnak ki új választást, és az elnöki mandátuma ezzel meghosszabbodik. 

– zárta gondolatait Medvegyev.

Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.

Putyin szerint minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.

„Természetesen teljes mértékben biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú polgárok jogait, szabadságát és érdekeit”

– hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.

„Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat” – mondta az orosz elnök.

„Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére”

– tette hozzá.

Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.

„Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is” – mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.

Hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.

„Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában”

– hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.

Putyin kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.

„Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút”

– fogalmazott Putyin.

„Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától” – mondta az orosz elnök.

Úgy vélekedett, hogy idővel a BRICS az egyik legfontosabb szabályozó intézménnyé válik. Közölte, hogy Oroszország növekvő érdeklődést lát a tömörülés iránt, és elősegíti az új tagállamok zökkenőmentes felvételét.