kulcsár edina
Milyen békecsúcs az ahová az egyik felet nem hívják?
Dmitri Medvegyev volt orosz elnök Fotó: Sergei KARPUKHIN / SPUTNIK / AFP
„Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az államfő mit mondott vagy mire utalt óvatosan a beszédében” – írta bevezetőjében Dimitri Medvegyev volt orosz elnök Telegram-csatornáján, utalva Vlagyimir Putyin békeajánlatára.
Medvegyev szerint először is azt kell leszögezni, hogy
Oroszország többször felajánlotta Washingtonnak, Európának és a NATO-nak, hogy csírájában elfojtja az ukrán válságot, és megakadályozza a nagyszabású tragédiát. Válaszul csak cinikus manipuláció és nyílt megtévesztés volt.
Min írta, „először 2014-ben történt ilyen, akkor az amerikai elnök által személyesen adott ígéret a kijevi neonáci erők ámokfutásainak és provokációinak megállítására államcsínyben csúcsosodott ki. Ennek eredménye a Krím Oroszországhoz való visszatéréséről szóló népszavazás lett”.
Másodszorra a megtévesztés a minszki megállapodásokba öltözött, amelyekből egy undorító hamisítás lett, amelyet csak a kijevi hatóságok felfegyverzésére főztek ki. Ezt a nyugati aláírók is elismerték
– fogalmazott az orosz Biztonsági Tanács elnöke, majd úgy folytatta, hogy
ez a Biztonsági Tanács megalakulása után történt, amikor a kijevi rezsim kénytelen volt felmondani az általa Isztambulban parafált semlegességi szerződést. Ez egyes amerikai tisztviselők és a brit csodabogár Johnson bunkó nyomásának, valamint az uralkodó ukrán klikk állatias gyávaságának eredménye volt, amely félt egy újabb Majdantól
– foglalta össze a volt orosz elnök.
Egyébként a Vlagyimir Putyin által említett külföldi vezető, aki 2022 márciusában Moszkvába látogatott, nem más volt, mint Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, aki Moszkva után Kijevbe utazott, és kompromisszumos békét javasolt az akkori vitatott területek sorsának meghatározásával.
„Egyszerűen elküldték, a Kreml ügynökének nevezve őt. Hivatalos idióták, akik elutasították a számukra jobb feltételekkel történő lehetséges béke ajánlatát”
– tette zárójelbe a volt elnök.
Volodimir Zelenszkij többször kifejtette, hogy számára csak olyan békeajánlat lehet elfogadható, amiben minden területről lemond Oroszország.
Most a helyzet egészen más. Az összes új terület alkotmányosan Oroszország része lett. És ez örökre szól. Lehetségesek további tárgyalások? Igen, lehetségesek. Pontosan ezt mondta ma államfőnk, aki új elképzelést fogalmazott meg a konfliktus lezárására, de csak a helyszíni realitások figyelembevételével, az isztambuli szerződés és az Orosz Föderáció alkotmányának jelenlegi változata alapján
– írta Medvegyev.
Medvegyev szerint „nyilvánvaló, hogy az események a Bandera-rezsim számára katasztrofális forgatókönyv szerint alakulnak. Ez csak rosszabb lesz, ezt elnökünk egyenesen meg is mondta, meghatározva a lehetséges tárgyalások alapját”.
A kompromisszumra rendelkezésre álló tér úgy zsugorodik, mint egy foszlós bőr, a haldokló ország zsugorodó területével együtt. És nincs messze a nap, amikor már csak egy keskeny sáv maradhat belőle. Oroszországnak még hosszú éveken át meg kell védenie magát. Innen ered egyébként az egészségügyi zóna ötlete, amelyet Vlagyimir Putyin terjesztett elő. Ez a zóna magában foglalhatná egész Ukrajnát, egészen a lengyel határig, mert onnan jön a folyamatos fenyegetés. És aztán mi lesz? Az elnök nem mondta ki közvetlenül, de nyilvánvaló, hogy ezek a területek, ha az ott élők úgy akarják, Oroszország részévé válhatnak
– tette hozzá Dimitri Medvegyev.
Ahogy arról már lapunk is többször beszámolt, a svájci csúcsra Oroszországot nem hívták meg.
A holnap kezdődő »halálraítéltek csúcstalálkozója« teljes fiaskóval fog végződni. Hiszen az értelmetlen »tárgyalások« Oroszország távollétében a kijevi bohóc halva született formulája szerint csak újabb statisztákat toboroznak, akik részt vesznek egy ostoba színdarabban, hogy Kijev nagyképűjét teljes jogú államfőként legalizálják. De mindenki, még az ellenfeleink számára is világos, hogy ő csak egy szánalmas bitorló, aki reszket a félelemtől és a kábítószer-elvonástól. Az ukrán alkotmány Putyin általi szisztematikus értelmezése nagyon egyszerű következtetésre vezet: az elnök jogkörei nem bővíthetők ki az alkotmány értelmében, azok a parlament vezetőjére szállnak át
– fogalmazta meg a negyedik pontjában Medvegyev.
Május 20-án lejárt Volodimir Zelenszkij megbízatása, de már korábban kijelentette, hogy a háborúra való tekintettel nem írnak ki új választást, és az elnöki mandátuma ezzel meghosszabbodik.
Zelenszkij most már senki, és a neve semmit sem jelent. Nincs mögötte hatalom, és az ő parancsait senki sem hajthatja végre. És az összes általa kinevezett személynek, akit hatalma lejárta után kinevez, egyáltalán nincs joga döntéseket hozni. Ezek a személyek illegitimek, és a döntéseik törvénytelenek. Ezért minden ukrán katona bűncselekményt követ el, amikor a törvénytelen hatalom által kinevezett tisztviselők törvénytelen utasításait hajtja végre. Így a bitorló, aki magához ragadta a hatalmat az országban, Ukrajna minden lakosát túszul ejtette. És mindennap katonákat küld a halálba, anélkül, hogy erre bármilyen joga lenne. Várja az ítéletet vagy a csőcselék általi mészárlást, és Ukrajna adja meg magát
– zárta gondolatait Medvegyev.
Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.
Putyin szerint minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.
– hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.
„Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat” – mondta az orosz elnök.
– tette hozzá.
Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.
„Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is” – mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.
Hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.
– hangoztatta Putyin.
Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.
Putyin kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.
Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.
– fogalmazott Putyin.
„Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától” – mondta az orosz elnök.
Úgy vélekedett, hogy idővel a BRICS az egyik legfontosabb szabályozó intézménnyé válik. Közölte, hogy Oroszország növekvő érdeklődést lát a tömörülés iránt, és elősegíti az új tagállamok zökkenőmentes felvételét.