Az izraeli hadsereg újra támadja Gázát

Az izraeli hadsereg ismét támadta a Gázai övezet középső részét, illetve a déli részén fekvő Rafah várost, az elmúlt 24 órában az izraeli légierő számos radikális célpontra mért csapást – áll az izraeli hadsereg (IDF) szombati közleményében.

Az IDF szerint a Gázai övezet középső részén „fegyveres terroristákat semmisítettek meg és terrorista célpontokra mértek csapást, köztük egy rakétaállást is felszámoltak”. Ez utóbbi kapcsán a közleményben az szerepel, hogy előzőleg onnan rakétával támadtak egy izraeli katonai repülőgépet, amelyben azonban nem keletkezett kár.

Az izraeli hadsereg megfogalmazása szerint folytatódnak a célzott hadműveletet a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban és térségében, ahol az elmúlt 24 órában megöltek több fegyveres terroristát.

A Hamász által vezetett kormányzati médiahivatal igazgatója szerint a szombaton a Gázaváros több része ellen indított támadásnak legkevesebb 42 halálos áldozata volt. A Sati menekülttáborban 24 ember vesztette életét, további 18 palesztin pedig a Tuffa negyed elleni támadásban halt meg – mondta el az igazgató.

Az izraeli hadsereg rövid közleményben arról számolt be, hogy az IDF vadászgépei a Hamász gázavárosi katonai infrastruktúrájának két célpontjára csaptak le. A Hamász közleményében nem említett katonai célpontokat, ellenben hangsúlyozta, hogy az izraeli csapások a polgári lakosságot vették célba.

Az izraeli erők ismét támadták pénteken a Gázai övezet déli részében lévő Rafah várost és környékét, a hadsereg közlése szerint legkevesebb 38 fegyverest öltek meg a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet tagjaival vívott közelharcokban.

Helybeliek elmondása szerint az izraeli erők megpróbálják teljesen elfoglalni az Egyiptommal határos Rafahot.

A város május eleje óta áll az izraeli támadások középpontjában. Pénteken izraeli harckocsik nyomultak be a város nyugati és északi részeibe, miután már elfoglalták a település keleti, déli és központi negyedeit.

Az izraeli erők repülőgépekről, harckocsikkal és hajókról is lőtték a város tengerpartját.

A gázai egészségügyi minisztérium később közölte, hogy a Rafahtól nyugatra fekvő humanitárius övezetben legkevesebb 25 ember halt meg, és ötven szenvedett sebesüléseket az izraeli erők támadásaiban. A közlés szerint az izraeli katonák al-Mavaszi negyedben egy menekültek számára létesített sátortáborra is tüzet nyitottak.

Libanon nem válhat „második Gázává” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján az ENSZ főtitkára, kritikával illetve Izrael és a libanoni síita radikális mozgalom, a Hezbollah agresszív nyilatkozatait, amelyek szerinte „beláthatatlan katasztrófát” idézhetnek elő a Közel-Keleten.

António Guterres úgy fogalmazott, hogy „sem a terület lakossága, sem a világ nem engedheti meg magának azt, hogy Libanon egy második Gázává váljon”. Egyúttal mély nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy tovább súlyosbodhat az Izrael és Libanon közötti határszakaszon fennálló, feszült biztonsági helyzet.

Független ENSZ-szakértők óva intették csütörtökön a hadiipari vállalatokat attól, hogy Izraelnek szállítsanak lőszert, illetve fegyvert.

A szakemberek Genfben kiadott nyilatkozatukban figyelmeztettek, hogy az érintett cégek emberi jogi jogsértéseket követhetnek el ezzel. Név szerint több mint harminc céget, illetve befektetőt neveztek meg, köztük a német Rheinmetallt és a ThyssenKruppot.

„Ezek a vállalatok, amelyek fegyvereket, alkatrészeket és lőszereket szállítanak az izraeli hadseregnek, azt kockáztatják, hogy társtettessé válhatnak az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének súlyos eseteiben” – emelték ki a szakértők, egyben emlékeztettek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Izraelhez intézett felszólítására, hogy vessen véget a Rafah ellen indított katonai műveletnek, valamint Karim Khan főügyésznek izraeli kormánytagok ellen kérvényezett elfogatóparancsára.

A szakértők szerint ezért a további fegyverszállításokra az emberi jogokat, illetve a nemzetközi humanitárius jogot sértő izraeli műveletek tudatos támogatásaként lehet tekinteni.

A szakemberek több mint harminc fős csoportját az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa bízta meg különböző emberi jogi kérdéskörök feldolgozására. A szakértők a világszervezettől függetlenül dolgoznak, tevékenységükért nem kapnak fizetést.

A főtitkár szerint ezt „az egymást követő tüzérségi összecsapások, valamint olyan üzenetváltások jellemzik, amelyekből arra lehet következtetni, mintha egy totális háború küszöbén állnánk”.

A helyzet veszélyességét érzékeltetve hozzátette, hogy „egy átgondolatlan gesztus vagy egy téves helyzetértékelés is bármikor olyan mértékben elmérgesítheti a határhelyzetet, hogy az már beláthatatlan következményekkel járhat”.

Az ENSZ-főtitkár a világszervezet New York-i székházában tartott tájékoztatón arról is beszélt, hogy Oroszországnak is tartania kell magát az Észak-Koreára vonatkozó nemzetközi szankciókhoz.

Ezeket a szankciókat a Biztonsági Tanács hagyta jóvá, és mindazon országoknak is be kell tartaniuk, amelyek bármilyen szinten felvették a kapcsolatot Phenjannal – szögezte le azzal összefüggésben, hogy Oroszország kölcsönös védelmi megállapodást kötött Észak-Koreával.

Izraelben szombaton este hetven helyszínen követeltek túszalkut, fegyverszünetet és kormányváltást a tömegtüntetéseken részt vevők.

Tel-Avivban az október 7-i Hamász terrortámadás óta a legnagyobb tüntetésen – melyen a szervezők becslése szerint százötvenezren voltak – beszédet mondott Juvál Diszkin, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat volt főnöke és David Grossman, Izrael legismertebb kortárs írója.

A Sin Betet 2005 és 2011 között vezető Diszkin Benjamin Netanjahut többször is Izrael történelme legrosszabb, bukott miniszterelnökének nevezte, és a választások lehető legkorábbi kiírását követelte.

„Sok hétig elutasítottam a kérést, hogy csatlakozzak a tiltakozásokhoz. Valami mélyen bennem azt súgta, hogy még nem jött el az ideje, hogy talán nem helyes kormányt váltani egy háború alatt, és az egység volt a legfontosabb”

– mondta Diszkin.

Tüntetők követelik a kormánytól a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok azonnali kiszabadítását a Kirja katonai bázisnál, Tel-Avivban, 2024. június 22-én (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

„De mindennap megdöbbent a kormány hasznavehetetlensége, a háború sikertelen irányítása, a teljes győzelem hazugsága, a felelősség teljes kijátszása, a stratégiai kapcsolataink tönkretétele az Egyesült Államokkal, és talán mindenekelőtt az, hogy elmulasztottunk minden lehetőséget, hogy visszahozzuk elrabolt testvéreinket, akik továbbra is a Hamász fogságában sínylődnek Gázában” – hangsúlyozta Diszkin.

Grossman, Izrael legrangosabb Izrael-díjának, és számos nemzetközi elismerésnek birtokosa felszólította az izraelieket, hogy tüntetésekkel töltsék meg az utcákat és harcoljanak hazájukért.

„Van kiért és van miért harcolni. Ilyen ajándékot az élettől soha többé nem kapunk… Itt az ideje, hogy felkeljünk, éljünk, leszünk, vagy nem leszünk népként, emberként élni, vagy nem lenni… Minden egy hajszálon múlik” – olvasta Izrael sorsáért, a nemzethalál lehetősége miatt aggódó sorait a Hamász elleni háború kétszázhatvanadik napján, amikor egyre jobban fenyeget a háború Észak-Izraelben is.

A tüntetésen ezrek ünnepelték az egyik fogságba hurcolt túsz, Naama Levy huszadik születésnapját. A nagygyűlés befejeztével több tüntető gumiabroncsokat égetve elzárta az utat.

Lovas rendőrökkel oszlatták őket, a videók tanúsága szerint a rendőrök a tömegbe lovagoltak, és fellökték a demonstrálókat, a tüntetők pedig megpróbálták megvédeni a földre kerülteket,

köztük az egyik tévécsatornának az eseményről beszámoló riporternőjét. A rendőrség szóvivője később elnézést kért. A rendőrök megtisztították az utat és letartóztattak három tiltakozót.

Izraelben már hónapok óta minden szombat este utcára vonulnak a tüntetők a kormány ellen, amely szerintük sikertelenül vezeti a háborút, és nem tesz eleget a túszalkuért.

A harcok tavaly október 7-én kezdődtek, amikor a Hamász terrorszervezet fegyveresek ezreivel betört a Gázai övezet környékének izraeli településeire, ahol megöltek 1200 és túszul ejtettek 251 embert, akik közül 120-an jelenleg is a Gázai övezetben vannak.