A világ kilenc nagy atomhatalma ismét versenybe kezdett

A világ kilenc atomhatalma folyamatosan növeli a nukleáris fegyverarzenáljukra fordított kiadásokat, amelyekre csak 2018 óta 387 milliárd dollárt költöttek. A tömegpusztító fegyvereket ellenző, valamint a globális konfliktusokat elemző szervezetek szerint az atomfegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban. A Defense Post cikkét a hirado.hu ismertette.

Az elmúlt öt évben mintegy harmadával növelték az atomfegyver-arzenálra fordított kiadásaikat a világ atomhatalmai. A világ kilenc, atomfegyverrel rendelkező állama csak a tavalyi évben 91 milliárd dollárt költött a nukleáris arzenáljaik modernizálására – olvasható a The Defense Post globális biztonságpolitikával foglalkozó portál hasábjain.

Mint írták, az atomfegyverek betiltásáért küzdő civil szervezet, az ICAN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) hétfőn kiadott jelentése, valamint a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) korábbi jelzései alapján is kijelenthető: az atomarzenállal rendelkező országok „drámaian növelik a kiadásaikat”, aminek egyik oka a meglévő nukleáris fegyverzet modernizálása, a másik pedig, hogy új fegyvereket is bevezetnek.

A jelenségről szólva az ICAN vezetője, Melissa Parke úgy fogalmazott: „Azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy nukleáris fegyverkezési verseny zajlik.”

Ezt a kijelentést erősíti a SIPRI jelentése is, ami szerint „a nukleáris fegyverek a hidegháború óta nem játszottak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban.”

Rémisztő mennyiség

Noha a SIPRI tanulmánya azt is megállapította, hogy a világon lévő összes (becsült számú – a szerk.) 12 512 nukleáris robbanófej száma az év elején 12 121-re csökkent, azonban továbbra is 9585 nukleáris töltetet tartanak készleten potenciális felhasználásra.

Emellett 2100 ballisztikus rakétát tartanak „magas műveleti készültségi állapotban”, amelyek jelentős többségét az Egyesül Államok és Oroszország birtokolja. Vélhetőleg azonban Kína is rendelkezik „néhány hasonló, magas készenléti szinten tartott robbanófejjel.”

Megugró kiadások

Az ICAN jelentéséből kiderül, hogy csak a tavalyi évben 10,8 milliárd dollárral nőttek a nukleáris fegyverekre fordított kiadások világszerte. Ennek a növekedésnek a 80 százalékát pedig az Egyesült Államok költötte el. Az atomfegyverekre világszerte fordított 2023-as évi 91 milliárd dollárból az USA 51,5 milliárdot költött. „Többet, mint az összes többi nukleáris fegyverrel rendelkező ország együttesen” – fogalmazott a jelentés.

Amerikát követte atomfegyverkezési kiadásokban Kína 11,8 milliárd dollárral, majd Oroszország 8,3 milliárddal, Nagy-Britannia pedig 8,1 milliárd dollárral. A jelentés megjegyezte, hogy a britek már a második egymást követő évben növelték ezen kiadásaikat, ami 17 százalékos emelkedést jelent.

Mindenki fegyverkezik

Az ICAN jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a világ többi atomhatalma is követi a tendenciát. Mint írták, az első, 2018-as jelentéshez képest a tavalyi évre már 33 százalékkal ugrottak meg az atomfegyverekre fordított kiadások.

Az atomhatalmak 2018 óta pedig összesen 387 milliárd dollárt költöttek tömegpusztítót fegyverekre.

A civil szervezet vezetője szerint ez a túlköltekezés a közpénzek elherdálásával egyenlő. Melissa Parke arra is rámutatott, hogy a 2018 óta atomfegyverekre költött 387 milliárd dollár több mint az az összeg, amellyel a Világélelmezési Program becslése alapján az egész világon megszüntethető lenne az éhezés.

A Defense Post cikke emlékeztetett, hogy „a genfi székhelyű ICAN 2017-ben Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló, 2021-ben hatályba lépő szerződés kidolgozásában játszott kulcsszerepéért.”

Kiemelték azonban, hogy noha eddig hetven ország ratifikálta az egyezményt, a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok egyike sincs közöttük.

Jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett éves jelentése szerint.

Az intézet igazgatója, Dan Smith figyelmeztetett, hogy a tendencia – amely vélhetően tovább gyorsul az elkövetkezendő években – aggodalomra ad okot.

A jelentésben rámutattak arra is, hogy 2023-ban intenzívebbé vált a nukleáris robbanófejek fejlesztése, ahogy egyre több ország tette le voksát a nukleáris elrettentés politikája mellett.

„Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban”

– emelte ki Wilfred Wan, az intézet tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős iroda vezetője.

Az intézet adatai szerint a világban januárban fellelhető mintegy 12 ezer nukleáris robbanófej nagy részét katonai raktárakban tárolják, ám a maradékot – körülbelül négyezret, azaz mintegy hatvannal többet, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában – rakétákra és egyéb légi eszközökre szerelték.

A nukleáris fegyverek száma folyamatosan csökken azóta, hogy – a hidegháború lezárásaként – az Egyesült Államok és Oroszország a robbanófejek fokozatos leszerelésében állapodott meg.

A SIPRI adatai szerint

kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, valamint Izrael és Észak-Korea is.

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet felmérése szerint e kilenc állam összesen több mint 91 milliárd dollárt fordított nukleáris arzenálja fejlesztésére 2023-ban, 10,7 milliárddal többet, mint 2022-ben. A legtöbbet, 51,5 milliárd dollárt az Egyesült Államok költött, őt követte Kína 11, 8 milliárddal, majd Oroszország 8,3 milliárddal.

A dán kormány arra bíztatja a lakosságot, hogy az Oroszország által jelentett növekvő nukleáris fenyegetés közepette halmozzanak fel vizet, élelmiszert és gyógyszereket.

Úgy tűnik, a dán kormány egyre inkább készül egy esetleges háborúra, és erre figyelmeztette a lakosságot is.

„Az igazság az, hogy Dániát és szövetségeseit hibrid háború veszélye fenyegeti” – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter szombaton a dániai Allinge városában tartott éves demokráciagyűlésen.

A politikus hozzátette: „Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy

rövid időre áram- vagy vízellátás nélkül maradhatunk, vagy nem leszünk képesek alapvető szükségleti cikkeket vásárolni.”

Az ajánlások szerint a dánoknak az áramkimaradásokra is fel kell készülniük azáltal, hogy elemeket, zseblámpákat és gyertyákat tartanak kéznél, valamint képesek legyenek fűtés nélkül is melegen maradni.

Emellett felhívták a figyelmüket, hogy tárazzanak be otthonra nem romlandó élelmiszereket, amelyek elkészítéséhez nincs szükség tűzhelyre vagy sütőre, személyenként pedig legalább 3 napra elegendő, körülbelül 9 liter palackozott vizet is vegyenek magukhoz.

A 40 év alattiaknak azt tanácsolják, hogy jódtablettát is tartsanak maguknál nukleáris baleset esetére.

Laila Reenberg, a dán katasztrófavédelmi ügynökség vezetője szerint ugyanakkor „nagyon valószínűtlen”, hogy szükség lesz a tablettákra, és felszólította a dánokat, hogy ne essenek pánikba, időben szerezzék be a dolgokat.

Sajtóértesülések szerint más európai országok, köztük Észtország, Lettország, Svédország és az Egyesült Királyság is hasonló készültséget kért a lakosságtól.

Az iránymutatások azután születtek, hogy Dánia a hónap elején megemelte a vállalatok és hatóságok elleni kibertámadások veszélyességi szintjét. A hatóságok szerint Oroszország egyre nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot mutat a hibrid támadások végrehajtására.