Válaszcsapással fenyegetik a franciákat az oroszok

Artem Sztudennyikov, a Külügyminisztérium első európai osztályának igazgatója a RIA Novosztyinak adott interjúban megjegyezte: noha Emmanuel Macron francia elnök „egyre harciasabb retorikája” nem talál széles körű támogatottságot az EU- és NATO-szövetségesek körében, és a franciák többsége is elutasítja, Moszkva nem tehet mást, mint komolyan veszi az ilyen kijelentéseket.

„Az esetleges diplomáciai reakciók mellett, ha egy ilyen forgatókönyv megvalósul, a válaszlépések messze túlmutatnak majd a politikai síkon.

 A francia fél nem egyszer kapott erre közvetlen figyelmeztetést” – mondta.

Mint Sztudennyikov megjegyezte, Franciaország részvétele az ukrajnai ellenségeskedésben nagymértékben növeli a két atomhatalom összecsapásának kockázatát a csatatéren. Ugyanakkor a francia hadsereg „jogos célponttá válik” az orosz hadsereg számára.

A beszélgetőtárs reményét fejezte ki, hogy „ha nem is a józan ész, de legalább az önfenntartás ösztöne” érvényesülni fog Franciaország vezető köreiben.

„Így vagy úgy, de készen állunk az események mindenféle fejlődésére” – zárta szavait Sztudennyikov.

Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek le kellene lőniük az orosz rakétákat

Zelenszkij a New York Timesnak azt is elmondta, hogy a szövetségeseknek lehetővé kellene tenni Kijev számára, hogy közvetlenül csapást mérjen Oroszországra – közölte az Oroszhirek.hu.

Zelenszkij Kijevben beszélt az amerikai lapnak, elnöki mandátumának utolsó napján, amelyet az Oroszországgal fennálló konfliktus miatt általa kihirdetett hadiállapot idejére igyekezett meghosszabbítani.

Az ukrán elnök azt követelte, hogy a NATO-országok lőjék le az orosz rakétákat Ukrajna felett, és azon tűnődött, hogy túlságosan félnek-e provokálni Moszkvát.

Zelenszkij utalt arra, amit az USA és az Egyesült Királyság április közepén tett, amikor Irán drón- és rakétatűzzel vette célba Izraelt. Mind az USA, mind az EU visszautasította, mondván, hogy a két helyzet nem összehasonlítható.

Az ukrán elnök Patriot légvédelmi rendszerekért is könyörgött az interjúban, azt kérve, hogy a washingtoni NATO-csúcstalálkozóig hét darabot kapjon belőlük.

Zelenszkij az ukrán demokráciával kapcsolatos kritikákat is elutasította, tekintettel mind a parlamenti, mind az elnökválasztás határozatlan időre történő elhalasztására, kijelentve, hogy Kijevnek „nem kell senkinek semmit sem bizonyítania a demokráciáról, mert Ukrajna és népe a háborújukkal bizonyítja azt, szavak nélkül, felesleges retorika nélkül”.

Mivel az orosz csapatok a frontvonal mentén végig előrenyomulnak, Zelenszkij és tanácsadói fokozták a követeléseket, hogy mindenből többet kérjenek – különösen Patriot légvédelmi rendszereket és F–16-os vadászgépeket –, de követelték a nyugatiak által biztosított fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldását is, hogy mélyen Oroszországon belül csapást mérhessenek a nyugati fegyverekkel.

Az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeztek fenntartani azt a jogi fikciót, hogy rakétáik csak olyan orosz területeket célozhatnak, amelyeket Ukrajna sajátjának vall – azaz a Krímet, Zaporizzsját, Herszont, a Donyecki és Luganszki köztársaságot –, bár a nyugatiak által szállított fegyverekkel többször is támadták a Belgorodi területet, beleértve a karácsonyi vásáron elkövetett mészárlást is.

Megkezdődött a taktikai nukleáris fegyverek előkészítésére és alkalmazására kiképző hadgyakorlat első szakasza Oroszországban – közölte kedden a védelmi minisztérium.

„Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag fealdolgozó hadgyakorlat első szakasza” – állt a közleményben.

A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.

Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.

A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak:

Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található.

A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.Megkezdődött a taktikai nukleáris fegyverek előkészítésére és alkalmazására kiképző hadgyakorlat első szakasza Oroszországban – közölte kedden a védelmi minisztérium.

„Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag fealdolgozó hadgyakorlat első szakasza” – állt a közleményben.

A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.

Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.

A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak:

Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található.

A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.