Putyin egy gazdasági szakembert állít a hadügy élére

Andrej Belouszov lenne a legalkalmasabb személy arra, hogy az orosz hadsereg gazdasági szükségleteivel kapcsolatos problémákkal foglalkozzon – mondta a Kreml szóvivője vasárnap újságíróknak. Korábban Vlagyimir Putyin elnök a volt első miniszterelnök-helyettest nevezte meg jelöltként a védelmi miniszteri posztra.zhirek.hu.

A közgazdász végzettségű Belouszov régóta dolgozik az orosz kormánynak különböző minőségben, de korábban csak polgári ügyekkel foglalkozott. Oroszország gazdaságfejlesztési minisztere volt 2012 és 2013 között, majd 2013 és 2020 között az elnök gazdasági tanácsadójaként dolgozott, mielőtt átvette az első miniszterelnök-helyettesi posztot, amelyet május 7-ig töltött be.

Amikor a védelmi minisztérium élére történő, látszólag szokatlannak tűnő választásról kérdezték, Peszkov azt válaszolta, hogy „a harctéren most azok dominálnak, akik nyitottabbak az újításokra, és [készek] azokat a lehető leggyorsabban bevezetni”. A Kreml szóvivője azt is elmondta, hogy az orosz katonai költségvetés gyors növekedése miatt „nagyon fontos, hogy a [hadsereg] gazdaságát integráljuk a nemzetgazdaságba”.

Peszkov szerint az orosz katonai költségvetés az ukrajnai konfliktus kezdete óta a nemzeti GDP 3 százalékáról 6,7 százalékára nőtt. Ez nem „kritikus” az orosz gazdaság számára, de a helyzet mégis kezd hasonlítani a késői szovjet korszakra, amikor a Szovjetunió katonai kiadásai a GDP 7,4%-át tették ki – tette hozzá. Egy ilyen helyzet még mindig „rendkívül fontos”, és megfelelő választ követel a hatóságoktól – tette hozzá a Kreml szóvivője.

Belouszov nem csak egy „civil személy” – állította Peszkov, hozzátéve, hogy „meglehetősen sikeresnek bizonyult a gazdaságfejlesztési minisztérium vezetésében”, majd „hosszú ideig” az elnök gazdasági tanácsadójaként dolgozott.

Korábban az Orosz Föderációs Tanács nyilvánosságra hozta Putyinnak azt a javaslatát, hogy a jelenlegi megbízott védelmi minisztert, Szergej Sojgut váltsa le Belouszovval. A szenátorok a tervek szerint május 13-án és 14-én vizsgálják meg az elnök által előterjesztett jelölteket. Sojgut vasárnap elnöki rendelettel nevezték ki az orosz Biztonsági Tanács titkárává.

Peszkov a kinevezést kommentálva elmondta, hogy a volt védelmi miniszter a védelmi ipari bizottság helyettes vezetőjeként fog tevékenykedni. Sojgu jól ismeri a területet, mivel már részt vett az orosz védelmi ipar munkájában, és „jól ismeri az egyes konkrét vállalatoktól megkövetelt termelési arányokat” – tette hozzá.

Peszkov újságíróknak vasárnap kijelentette, hogy Putyin azért javasolta egy civil jelölését a védelmi miniszteri posztra, mert „ma a harctéren az győz, aki nyitottabb az innovációra, aki nyitottabb ezek lehető leggyorsabb alkalmazására”.

A szóvivő rámutatott, hogy a védelmi tárca várományosa korábban sikerrel vezette az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumot és volt az elnök gazdasági tanácsadója is. Peszkov azt mondta, Belouszov kinevezése a védelmi minisztérium élére azzal függ össze, hogy „a biztonsági blokk gazdaságát integrálni kell az ország gazdaságába”. Hozzátette, hogy a katonai tárca költségvetése megközelíti a nyolcvanas évek szintjét, ami „nem kritikus, de (…) rendkívül fontos”.

Peszkov kijelentette, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök megtartja posztját és úgy fogalmazott, hogy Belouszov kinevezése „semmiképpen sem változtatja meg a jelenlegi koordinátarendszert” a „katonai komponensben”. Sojgu a biztonsági tanács titkáraként felügyelni fogja a külfölddel folytatott hadiipari együttműködést koordináló szolgálatot (FSzVTSz), amely védelmi tárcától átkerült az elnöki hivatal alá. A szóvivő szerint emellett a volt védelmi miniszter „az elnök helyettese” lehet a hadiipari bizottságban.

A külügyminisztérium élére Putyin ismét Szergej Lavrovot, a belügyminisztériuméra Vlagyimir Kolokolcevet, az igazságügyi tárcáéra pedig Konsztantyin Csujcsenkót jelölte. Megtarthatja tisztségét Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Dmitrij Kocsnyev, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda, Alekszandr Linyec, az Elnöki Különleges Programok Főigazgatóságának vezetője.

Putyin Borisz Kovalcsuk kinevezését javasolta a Számviteli Kamara élére. A pozíció 2022 novemberében, Alekszej Kudrin távozásával megüresedett.

A „különleges hadművelet” részvevőinek támogatása marad az új orosz kormány legfontosabb feladata – jelentette ki Mihail Misusztyin miniszterelnök pénteken az orosz parlament plenáris ülésén.

A kormányfői posztra Misusztyint Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette be ismét a parlament alsóházához, amely ezt pénteken 375 szavazattal támogatásáról biztosította. 57 képviselő – az előzetes bejelentés alapján a kommunista frakció – tartózkodott, ellenszavazat nem volt. Az új miniszterelnök kinevezését az államfő ezt követően aláírta.

„A legfontosabb feladat továbbra is a különleges hadműveletben részt vevő védelmezőink támogatása. Továbbra is biztosítani fogunk számukra mindent, amire szükségük van – a haditechnikát, a fegyvert, a védőeszközöket, az orvosi felszereléskészleteket, katonai felszerelést. Segíteni fogjuk a harcosokat és hozzátartozóikat a szociális kérdések megoldásában” – mondta a felállítandó kabinetje programját ismertetve a miniszterelnök-jelölt, aki egyúttal ügyvezető kormányfő is volt.

„A jövő másik prioritása az új régiók teljes integrációja. Az, hogy ott elérjék a társadalmi-gazdasági fejlődés összoroszországi szintjét. Erre továbbra is különös figyelmet fogunk fordítani” – tette hozzá.

Misusztyin kijelentette, hogy az elkövetkező hat év kormányzati munkája alapjának Putyin elnöknek a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett üzenetét tekinti, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés nagyszabású programja.

Ennek hat területe az orosz gazdaság megerősítése, a technológiai szuverenitás biztosítása, a digitális átalakulás, a népességnövekedés és a gyermekes családok támogatása, a jólét növelése, valamint a régiók és az infrastruktúra kiegyensúlyozott fejlesztése.

Álláspontja szerint a gazdasági növekedés új modelljét kell kialakítani, aminek érdekében tovább kell fejleszteni a kínálati gazdaságot és feltételeket kell teremteni új vállalkozások megnyitásához.

Mint mondta, az ipari termelés volumenét több tucat százalékkal, a nem nyersanyagalapú, nem energetikai termékek exportját legalább kétharmadával, az agráripari termékek kínálatát pedig másfélszeresére kell megnövelni.

Leszögezte, hogy a kormány nem kívánja korlátozni az orosz vállalatok külpiaci működését, a fő hangsúlyt a baráti országokkal való együttműködés kedvező feltételeinek megteremtésére helyezi. Azt ígérte, hogy nem lesznek korlátozások azon külföldi vállalkozók számára sem, akik továbbra is Oroszországban akarnak dolgozni.

A technológiai szuverenitást a kormány a rádióelektronika, a szerszámgépek, az orvosi berendezések és technológia, a mikroléptékű kémia, a pilóta nélküli repülőgéprendszerek, a világűr, az atom, az új energiatechnológiák, az élelmezésbiztonság terén kívánja megteremteni. Misusztyin azt mondta, hogy az ilyen projekteknek köszönhetően hat év alatt másfélszeresére nő majd az orosz saját fejlesztésű csúcstechnológiai termékek és szolgáltatások aránya.

A digitális átalakulásról szólva a biztonság szavatolása előfeltételének nevezte áttörő eredmények elérését a hazai távközlési infrastruktúrában, valamint a saját elektronikus platformok kifejlesztését a kulcsfontosságú ágazatokban és a közigazgatásban.

Közölte, hogy a kormány az adatgazdaság megteremtésére fog összpontosítani és hogy tovább nőnek majd az orosz informatikai megoldásokba történő beruházások, legalább kétszer akkora mértékben, mint amekkora a gazdaság növekedése.

Bejelentette, hogy a kormány elindítja a Család nemzeti projektet, amelynek keretében az évtized végéig meghosszabbítják a népszerűvé vált „anyasági tőke programot”, megkönnyítik az állami szociális támogatás igénylését és további hat évvel meghosszabbítják a családi jelzáloghitel-programot.

Megígérte az óvodai és általános oktatási intézmények korszerűsítését, a férőhelyhiány csökkentését. Teljes körű korszerűsítést irányzott elő az egészségügyi alapellátásban.

A jólét növeléséről szólva azt mondta, hogy még inkább személyre szabottak lesznek az állampolgárokat támogató intézkedések. Ennek a fő eszköze Misusztyin szerint a foglalkoztatás fejlesztése és a bérek növelése lesz. Új, méltó bérezési modell kidolgozását helyezte kilátásba a közszféra alkalmazottjai számára.

Azt mondta, hogy a kormány felül fogja vizsgálni az egyetemekre való felvétel mechanizmusát, hogy a kiképzett diplomások megfeleljenek a vállalatok, a régiók és a gazdaság egésze követelményeinek. Kijelentette, hogy egymillió szakmunkást kell kiképezni, és hogy a Priorityet 2030 program keretében folytatódik a fejlett mérnöki iskolák és a modern egyetemi kampuszok létrehozása.

Misusztyin azt ígérte, hogy a kormány hat évvel meghosszabbítja az alacsonyabb társadalmi-gazdasági fejlettségű régiókra vonatkozó fejlesztési programokat.

A hatóságok kétezer település számára fognak integrált fejlesztési programokat, több mint 200 város számára pedig mestertervet kidolgozni. Az infrastrukturális költségvetési hitelek nagysága évente legalább 250 milliárd rubellel növekszik majd (a rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér).

Bejelentette, hogy a kormány elengedi a régióknak a szövetségi hitelekből keletkezett adósságaik kétharmadát, az így felszabaduló eszközöket további fejlesztésekre kell fordítani.

A lakás- és közüzemi szektor korszerűsítésére 4500 milliárd rubel értékű programot fognak kidolgozni, mely 40 millió orosz számára javítja majd a szolgáltatások minőségét. Misusztyin kijelentette, hogy folytatódik az utak javítása és építése, és hogy legkevesebb 75 repülőteret fognak felújítani a régiókban.