Most a NATO-t fenyegeti Oroszország

Oroszország óva inti az Egyesült Államokat és a NATO-t attól, hogy olyan lépéseket tegyen, amelyek aláássák Oroszország biztonságát – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Maria Zaharova hangsúlyozta, hogy „a nukleáris kockázatok szintje drámaian megemelkedett a Nyugat romboló politikája következtében, amely tele van az atomhatalmak közötti közvetlen katonai konfrontációval” – számolt be a TASZSZ, az orosz hírügynökség.

Egyértelmű jelzéseket küldünk az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, figyelmeztetve őket az Oroszország biztonságát veszélyeztető politikájuk katasztrofális következményeire

– jelentette ki.

Zaharova úgy véli, hogy a nukleáris kockázatok szintje drámaian megemelkedett a Nyugat pusztító politikája következtében, „amely tele van az atomhatalmak közötti közvetlen katonai konfrontációval” – mondta Zaharova, hozzátéve, hogy

Oroszország soha nem hagy fel a nukleáris elrettentés céljából tett erőfeszítéseivel.

Ezen túlmenően Oroszország rendszeresen felülvizsgálja doktrínáit, hogy felmérje azok relevanciáját a jelenlegi fenyegetésekkel szemben – jegyezte meg Zaharova.

Így az oroszországi nukleáris elrettentés megbízhatósága és hatékonysága a megfelelő szinten biztosított

Úgy véli, mindezt nem szabad kétségbe vonni.

Oroszország már nem először figyelmeztet, korábban Szergej Lavrov az ország külügyminisztere jelezte, hogy kitörhet a nukleáris háború. Lavrov úgy vélte, hogy

Ukrajna fegyverekkel való ellátása a nukleáris hatalmak közvetlen összecsapásához vezethet.

Lavrov azt követően nyilatkozott az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverekkel kapcsolatban, hogy hétfőn az Egyesült Államok újabb, kétszázmillió dollár értékű biztonsági segélyt jelentett be. A támogatás egyebek mellett légvédelmi lőszereket, tüzérségi lőszereket és aknamentesítő berendezéseket tartalmaz. Washington továbbá kiegészítő költségvetésen is dolgozik Kijev számára – írta meg a Magyar Nemzet a Reuters alapján.

A tárcavezető szerint az ukrajnai háborúban nagy felelőssége van a Nyugatnak, mely Oroszország gyengítését tűzte ki célul, ám mindez temérdek emberi áldozattal jár.

Beszédében rámutatott, Washington és Kijev továbbra is elutasítja a béketárgyalásokat. „Az Egyesült Államok által vezetett NATO nem áll készen arra, hogy feladja Oroszország megfékezésére irányuló geopolitikai projektjét” – fűzte hozzá Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint történelmi időket élünk, amikor egy igazságosabb és fenntarthatóbb világrend van kialakulóban.

Hivatalosan is bejelentették az eddigi legnagyobb amerikai fegyvertámogatást Ukrajnának. A 6 milliárd dollár értékű csomag egyebek mellett légvédelmi rakétákat, nagy mennyiségű tüzérségi lőszert, légi bombákat és drónokat tartalmaz. Lapértesülés szerint Washington azt is engedélyezte, hogy a korábban, titokban leszállított nagy hatótávolságú rakétákat a Krím-félsziget ellen is bevessék az ukránok. A lépés tovább növeli a háború kiszélesedésének veszélyét, miközben egy amerikai elemzés szerint az amerikai-orosz párbeszéd megszokott csatornáinak hiányában drámaian csökkent a konfliktusok megelőzésének esélye.

„Örömmel jelentek be egy újabb, 6 milliárd dolláros kötelezettségvállalást az ukrajnai biztonsági segítségnyújtási kezdeményezésen keresztül. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy új katonai eszközöket szerezzünk be Ukrajna számára az amerikai ipartól” – így jelentette be pénteken Lloyd Austin az amerikai védelmi miniszter, hogy Washington minden korábbinál nagyobb összegű fegyvercsomag szállítását hagyta jóvá Kijev számára.

A most bejelentett, légvédelmi rakétákból, tüzérségi lőszerből és más fegyverekből álló segély már a második részlete annak a csaknem 61 milliárd dolláros katonai támogatásnak, amelyet a kongresszusi szavazás után Joe Biden a hét elején szentesített aláírásával. Közben

az amerikai kormány már elismerte, hogy még márciusban száznál is több nagy hatótávolságú rakétát szállított titokban Ukrajnába.

A New York Times Pentagon-beli forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy a katonai vezetés engedélyezte az ATACMS rendszer bevetését a Krím-félsziget ellen is. A lépéssel Washington Németországot is arra akarja rábírni, hogy szállítson Ukrajnának az 500 kilométernél is nagyobb hatótávolságú Taurus cirkálórakétáiból.

Ezt Berlin eddig a háborús konfliktus kiszélesedésétől tartva elutasította, különösen, amióta az orosz hírszerzés lehallgatott egy beszélgetést, amelyen

német parancsnokok a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd felrobbantásáról tárgyaltak.

A nyugati szövetségesek között azonban sokan kiállnak Ukrajna katonai támogatásának fokozása mellett. A NATO főtitkára nemrég azt mondta, hogy a tagállamoknak saját készleteiket is feláldozva fokozniuk kell a fegyverszállítást.
A háborús feszültséget még tovább élezte a lengyel elnök, aki egy a hét elején megjelent lapinterjúban azt mondta: országa

kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO meg akarja erősíteni keleti szárnyának védelmét.

Az államfő szavait a baloldali kormány sem utasította el. Sőt, a külügyminiszter csütörtökön elismerte a parlamentben, hogy támogatják az amerikai csapatok és fegyverek jelenlétének fokozását.

„Lengyelország biztonságának alapja továbbra is a transzatlanti szövetség marad, az Egyesült Államok vezető szerepével. Célunk az amerikai szerepvállalás fenntartása és erősítése Európában, a szövetség európai pillérének megerősítésével egyidőben” – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

Előzőleg Emmanuel Macron francia elnök beszélt arról még februárban, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését. Az államfő azóta is többször kijelentette, hogy nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön a háborúban.

A nyugati katonák ukrajnai szerepvállalása azonban óhatatlanul a konfliktus kiszélesedésével jár, mert egy ilyen lépést Moszkva nem hagyhat válasz nélkül – erre figyelmeztettek az orosz kormányzat tagjai.

Szergej Lavrov külügyminiszter azzal vádolta az nukleáris fegyverrel rendelkező Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy

atomháborúba akarják hajszolni a világot.

Az erősödő nyugati szerepvállalás miatt valóban erősödik a háborús fenyegetés – ez szerepel az amerikai Haditengerészeti Elemzések Központja által készített dokumentumban. A Pentagonnak is tanulmányokat készítő szervezet friss elemzése szerint a hagyományos amerikai-orosz kommunikációs csatornák elvesztése súlyosan csökkenti a válság megelőzésének esélyét egy konfliktus esetén.

Apokalipszis következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért – véli Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Hiába figyelmeztetnek egyre többen egy atomháború kockázatára, az Egyesült Államok és több uniós tagállam továbbra is Ukrajna felfegyverzésében látja a megoldást, sőt a NATO is kezd belesodródni a konfliktusba. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: ez a legrosszabb forgatókönyv, mert ez világháborúhoz vezet.

Egymilliárd dolláros katonai segítséget indít útnak Ukrajnába az Egyesült Államok – közölte az amerikai külügyminisztérium. Ez egyebek mellett légvédelmi rakétákat, lövedékeket, lőszereket, páncéltörő eszközöket és járműveket jelent. A közlemény leszögezi, az oroszországi agresszióval szemben ezzel egy erős üzenetet küld az amerikai vezetés. Az amerikai képviselőház még a múlt héten hagyta jóvá az Ukrajnának szánt több mint 60 milliárd dolláros segélyt.

A héten a szenátus is rábólintott a támogatásra, szerdán pedig az amerikai elnök alá is írta a törvényt. Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója azt is megerősítette, hogy korábban

nagy hatótávoságú ATACMS rakétarendszereket is küldtek Ukrajnába.

„A szállítmányt március elején indítottuk el. A rakéták már Ukrajnában vannak” – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója.

Ukrajna katonai támogatása csak meghosszabbítja a háborút, és nem a béke irányába mozdítja el a helyzetet

– a CPAC-en beszélt erről Paul Gosar, amerikai republikánus kongresszusi képviselő az M1-nek. A szenátor korábban úgy fogalmazott: a kongresszusnak nem kellene több pénzt pazarolnia Ukrajnára, hanem Amerika szükségleteire kellene koncentrálnia.

„Úgy gondolom, hogy a Biden-kormányzat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a folyamat folytatódjon. De Ukrajnának így sem lesz esélye győzni” – szögezte le Paul Gosar.

Ukrajna katonai segítéséhez közben egyre többen csatlakoznak. A NATO a légvédelem területén támogatná az országot.

A lengyel elnök pedig a napokban egy lapinterjúban jelezte, hogy országa kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO úgy dönt, hogy ezzel védi meg a keleti szárnyát.

Azt, hogy ezt Lengyelország komolyan gondolja, jól mutatja az is, hogy Radoslaw Sikorski külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában úgy fogalmazott: nem a nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.

Egy ilyen összecsapás azonban szakértők szerint nagyon veszélyes lenne. Így látja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök is, aki csütörtökön kijelentette:

apokalipszis következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be, megtorlásul a nyugati akciókért.

A magyar kormány álláspontja a kezdetektől ugyanaz: el kell kerülni, hogy a háború eszkalálódjon.

Új helyzet van, a NATO arra készül, hogy aktív szereplő legyen a háborúban

– mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely emlékeztetett: az európai uniós tagállamok vezetői is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy csapatokat kell Ukrajna területére küldeni. „Ez a legeslegrosszabb forgatókönyv, mert ez világháborúhoz vezethet. Mindkét oldalon nem csak katonai erők állnak, hanem atomhatalmak” – mutatott rá Gulyás Gergely.

A miniszter azt is elmondta, folyamatosan egyeztetnek a NATO brüsszeli központjával, a magyar kormány azonban továbbra is azt mondja:

mindenképpen ki kell maradni a háborúból.

„Ne felejtsük el, hogy a NATO védelmi szövetség. A NATO-t arra hozták létre, hogy egészen más világpolitikai körülmények között, de hogy az azt alkotó tagállamok bármely tagállam elleni támadást, saját maguk elleni támadásnak tekintik és ebben az esetben közösen nyújtanak védelmet. Ettől idegen az, hogy egy nem NATO tagállamban bármilyen katonai műveletre NATO ernyők alatt sor kerüljön” – magyarázta a miniszterelnökséget vezető miniszter.

Leszögezte, hogy hazánk továbbra sem szállít fegyvereket, nem küld katonákat és nem enged át fegyverszállítmányt a magyar-ukrán határon. A kormány továbbra is békepárti és ezen az sem változtat, ha a NATO szövetségeseink nagy többsége nem az.