Magyarország fejlődését támogatják a kínai megállapodások

Peking olyan szintre emelte a magyar–kínai kapcsolatrendszert, melyben csak öt országot tartanak számon.

Hszi Csin-ping kínai elnök távozik Budapestről a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren 2024. május 10-én. Mellette felesége, Peng Li-jüan. Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

Magyarország fejlődési pályáját hosszú távon pozitívan befolyásolják a kínai elnökkel kötött megállapodások – nyilatkozta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A külgazdasági és külügyminiszter a kínai elnök és négyszáz tagú delegációjának háromnapos látogatását négy szempontból is történelmi jelentőségűnek nevezte. Kifejtette: legutóbb húsz évvel ezelőtt járt kínai elnök Magyarországon; ráadásul a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, egy olyan stratégiai partnerségi együttműködési szintre emelték a két ország közti kapcsolatrendszert, amely kategóriában a kínaiak csak öt országot tartanak számon, Európában egyedüliként Magyarországot. Efölött csupán egyetlen kategória létezik számukra, oda az orosz–kínai kapcsolatrendszer tartozik. A tárcavezető kifejtette, a világgazdaság jövőbeni folyamatait leginkább befolyásoló fejlemény az autóipar átállása az elektromos meghajtásra. „Ahol ezen technológiai forradalomhoz kapcsolódó beruházások létrejönnek, ott jönnek létre a jövő munkahelyei, ott lesz megélhetés, ott lesz biztos fizetés, ott lesz gazdasági növekedés, ott lesz gazdasági erő” – fogalmazott.

Hozzátette, a világ jelenleg legsikeresebb elektromos autógyártó és elektromosakkumulátor-gyártó vállalatai közül több kínai, amely vállalatok egy jelentős része úgy döntött, hogy az európai gyártási központjaikat ide hozzák Magyarországra. Példaként említette, hogy a BYD elektromosautó-gyártó vállalat és három kínai elektromosakkumulátor-gyártó Magyarországon épít gyárat.

– jelentette ki.

Szólt arról is, ahhoz hogy egy ország kutatás-fejlesztési központokat tudjon magához vonzani, arra van szükség, hogy a termelésben is „legalább egy kritikus mennyiség mértékéig” jelen tudjon lenni. „Ma Magyarországra az elektromos autóipari forradalomban résztvevő és ott vezető szerepet játszó vállalatok már nem csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési, mérnöki helyszínként is tekintenek” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter elmondta, hogy nukleáris területen kutatás-fejlesztésre, a nukleáris ipar és az egészségtudomány kapcsolódására, környezetvédelmi és újrafelhasználási kérdésekre fognak koncentrálni; nem a paksi erőműre. A paksi erőmű bővítését a Roszatom végzi, ő dönti el, kiket von be a munkába, eddig leginkább francia, német, amerikai cégeket vont be – jegyezte meg.

A féléves uniós magyar elnökségről szólva a tárcavezető közölte, a gazdasági és üzleti döntéshozók „pontosan tudják, hogy a nagy európai vállalati stratégiák nem tudnak sikeresek lenni a kínai beszállítások, a kínai vállalatokkal fenntartott partnerségek nélkül”. A kínai és az európai gazdaság szétválasztására vonatkozó terveket – amelyeket egyes baloldali politikusok emlegetnek – meg kell akadályozni – mondta Szijjártó Péter.

Nem nézi jó szemmel az Egyesült Államok, hogy Magyarország és Szerbia is tovább javította kapcsolatait Kínával – hívta fel a figyelmet a Mandiner, mely csokorba gyűjtötte, milyen nemzetközi reakciók érkeztek Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtöki egyeztetései után.

Orbán Viktor kiszolgálja Hszi Csin-ping kínai elnök azon törekvését, hogy aláássa az amerikai hatalmat, értékeket és jólétet – állítja a Washington Examiner oldalán megjelent véleménycikk. Tom Rogan szerint a hatalmi dinamika nagyon egyoldalú, a „nem túl erős” magyar miniszterelnök mindent alárendel a kínai vezető akaratának. A szerző szerint Magyarország feláldozza a szuverenitását a kommunista aranyért, és kritizálta Orbán Viktort, amiért nem gyakorolt nyomást a kínai elnökre az orosz–ukrán háború békés lezárásának érdekében. Hozzátette:

Nem volt ilyen „elnéző" a magyar–szerb–kínai kapcsolattal Gabriel Escobar, az Egyesült Államok leköszönő nyugat-balkáni megbízottja, aki úgy véli, a Nyugattal fennálló feszültségek fokozása érdekében időzítették mostanra Hszi Csin-ping érkezését, és nem is olyan félreérthető üzenetet küldött.

– jelentette ki az Euractiv tudósítása alapján.

Egyértelműen látszik, hogy a nyugati sajtó mindenáron megpróbál valami negatívat keresni Hszi Csin-ping budapesti programjával kapcsolatban, ám úgy tűnik, valahol végre elismerték, hogy örültek volna, ha hozzájuk is ellátogat a kínai elnök.

Ráadásul egyes sajtótermékek úgy igyekeznek közölni narratívájukat az olvasóik felé, hogy „elfelejtik” megemlíteni: Magyarország és Szerbia mellett Franciaországba is ellátogatott a kínai elnök, akit ott is vörös szőnyeggel fogadtak. Az egyik legfontosabb kínai lap mindenesetre szerkesztőségi véleménycikkben üzent a magyaroknak, mondván, a többi EU-tagállamnak is példát mutatnak.

Financial Times

„Hszi Csin-ping kínai elnök Peking egyik legfontosabb stratégiai partnereként üdvözölte Magyarországot, és temérdek elismeréssel szólt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette országról” – kezdte cikkét a brit gazdasági lap. A cikk szerzői szakértőket idéztek azzal kapcsolatban, hogy mivel járhat a magyar–kínai kapcsolatok erősödése.

The New York Times

Az amerikai napilap szerzője, Andrew Higgins úgy fogalmazott cikkében: „Hszi Csin-ping kínai elnök újabb biztonsági zónát talált” – utalva kijelentésével arra, hogy magyar–kínai kapcsolatok különösen fontosak a nemzetközi politika szempontjából. A lapnak Theresa Fallon, egy brüsszeli agytröszt munkatársa beszélt arról, hogy Orbán Viktor tulajdonképpen közelebb hozta Brüsszelt és Pekinget egymáshoz. A szerző egyúttal a kínai elnök Magyar Nemzet hasábjain megjelent véleménycikkére is utalt, melyben Hszi Csin-ping a magyar–kínai kapcsolatokat méltatta. A lap idézte továbbá Kiszelly Zoltán politológust is, aki korábban kiemelte: mindkét fél elkötelezett a családi értékek, a bevándorlásellenesség, valamint a béke támogatása mellett. 

Bloomberg

„A budapesti találkozók Kína gazdasági lábnyomának növelésére helyezik a hangsúlyt” – írta cikkében az amerikai televíziós hálózat a weboldalán. A cikk szerint Hszi Csin-ping látogatására éppen akkor került sor, amikor az Európai Unió és Kína között egyre inkább nőtt a feszültség: a szerző arról írt, hogy több nyugat-európai vezetőnek nem tetszik, hogy olcsó kínai termékek árasztják el a piacot.

Reuters

A nemzetközi hírügynökség kiemelte cikkében: Orbán Viktor alatt Kína fontos kereskedelmi és befektetési partnerévé vált Magyarországnak – ellentétben azokkal az európai országokkal, melyek éppen kevésbé szeretnének függeni a világ második legnagyobb gazdaságától. A szerző felidézte, a miniszterelnök 2010 óta vezeti hazánkat, azóta igyekezett egyre közelebb hozni egymáshoz Kínát és Magyarországot. „A szívélyes politikai kapcsolatok körülbelül egy évtizeddel később befektetésekké váltak” – emelte ki a cikk, hozzátéve: egyre több kínai vállalat jelent meg hazánkban, köztük akkumulátor- és elektromosautó-gyártók.

TASZSZ

Az orosz állami hírügynökség azontúl, hogy közölte a csütörtöki magyar–kínai tárgyalások eredményeit, kiemelte, 

A cikk megemlítette, Peking és Budapest kiterjeszti az együttműködést a nukleáris iparra is. „A nukleáris ipar területén Magyarország komoly nemzetközi tapasztalattal és presztízzsel rendelkezik. Több mint ötven éve vagyunk ebben az iparágban, és jelenleg is Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik” – emelte ki Orbán Viktor a kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában. Hozzátette: az a terv, hogy a következő évtized elejére már hatvan és hetven százalék között lesz Magyarországon a nukleáris energia aránya. A TASZSZ Paks kapcsán egyúttal emlékeztetett: az erőmű újabb blokkjai építés alatt állnak, orosz részvétellel.