Kiadják-e a csehek a hadköteles ukránokat?

Nem megvalósítható a hadköteles ukrán férfiak Ukrajnába való visszaküldését célzó javaslat – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerdán Prágában.

A cseh diplomácia vezetője a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetésére reagált. A jobboldali párt néhány napja azt közölte, hogy a kormánykoalíció legközelebbi ülésén felveti ezt a témát.

Jan Lipavsky, a Kalózpárt képviselője a szerdai kormányülés előtt újságíróknak azt mondta, nem érti, hogyan lehetne egy ilyen javaslatot megvalósítani.

Hangsúlyozta, hogy

„nagyon érzékeny kérdésről van szó”, amelynek fejleményeit a cseh diplomácia nagy figyelemmel követi, és követik azt a vitát is, amely erről a szomszédos országokban is folyik.

Vít Rakusan belügyminiszter, a szintén kormánykoalíciós Polgármesterek és Független Személyiségek (STAN) pártjának elnöke korábban közölte, hogy a kormányzat párbeszédet folytat az ellenzékkel az ukrán menekültek csehországi tartózkodását szabályozó úgynevezett lex Ukrajna szigorításáról. „A hadköteles személyek visszaküldése hazájukba a nemzetközi jog szerint jelenleg nem lehetséges” – mutatott rá a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízióban a belügyminiszter.

A prágai sajtó szerint jelenleg több tízezer hadköteles ukrán férfi él Csehországban. A TOP 09 álláspontja szerint visszaküldésük hazájukba az Ukrajnának nyújtott segítség újabb formája lehetne.

Az észt parlament elfogadta szerdán azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy orosz magánszemélyek befagyasztott vagyonát a háború által Ukrajnának okozott károk megtérítésére fordítsák.

Az észt kormány által benyújtott indítványt 65 parlamenti képviselő támogatta, három ellene szavazott. Hendrik Johannes Terras, az észt parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke a Postimees észt hírportál szerint elmondta, hogy a befagyasztott vagyon felhasználására vonatkozó jogi szabályozás megalkotása összetett feladat, amelyen számos szövetséges ország és nemzetközi szervezet dolgozik, Észtország pedig úttörő szerepet vállalt ebben. „Oroszország agresszor ország, az általa okozott katonai károk megtérítése nem nyomhatja Ukrajna és szövetségesei vállát. Oroszország felelős a károkozásért, és ezt viselnie kell” – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború által okozott károk kompenzálására fordítható a nemzetközi szankciók hatálya alatt már befagyasztott orosz vagyon, amelyet tulajdonosai egyébként sem használhatnak, és nem is rendelkezhetnek felette.

„A ma elfogadott törvénnyel Észtország olyan mechanizmust javasol, amely biztosítja azoknak az embereknek és cégeknek a felelőssé tételét, akik közvetlenül részt vesznek az agresszió végrehajtásában, vagy hozzájárulnak ahhoz” – mondta. A kormány által kezdeményezett törvény hazai mechanizmust hoz létre annak biztosítására, hogy az agresszor állam anyagi felelősséggel tartozzon a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértésével okozott károkért. A törvény lehetővé teszi, hogy a magán- és jogi személyek szankciók alapján befagyasztott vagyonát előlegként használják fel azon veszteségek kompenzálására, amelyekkel Oroszország tartozik Ukrajnának – emelte ki a hírportál.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter üdvözölte a törvény elfogadását, és reményét fejezte ki, hogy az államfő a lehető leghamarabb kihirdeti, és a jogszabály hatályba lép.

„Egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy történelmi precedenst teremtsünk Európában” – írta Kaja Kallas miniszterelnök az X közösségi portálon.

Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés megoldások keresését, amelyeknek mindenkori alapfeltétele az ukránok beleegyezése – vélekedett Petr Pavel cseh államfő az X szociális hálózaton szerdán megjelent bejegyzésében.

A cseh elnök megerősítette korábbi, a Sky News televíziónak adott interjújában kifejtett álláspontját, miszerint ideje lenne leállítani a háborút, és keresni kell a jövőbeni rendezést.

Az interjúban Petr Pavel az ukrajnai helyzet reális szemléletét hangsúlyozta. „Úgy vélem, naivitás lenne azt mondani, hogy Ukrajna rövid időn belül visszaszerezheti megszállt területeit. Oroszország nem mond le csak úgy a megszállt területekről. Le kell állítanunk a háborút és el kell kezdeni a vitát a jövőbeni rendezésről. Ez valamiféle kompromisszum lehet, de nem Ukrajna, Oroszország és a megállapodást garantáló országok egyetértése nélkül” – jelentette ki a cseh államfő a televíziós műsorban.

Az X-en megjelent bejegyzésében ehhez hozzátette, hogy Ukrajnát a nemzetközi jog alapján minden eszközzel támogatni kell.

„A lőszer és a katonai eszközök szállításának növelése a legitim támogatás része, beleértve a cseh kezdeményezést is”

– mutatott rá a politikus. Úgy látja, hogy Oroszország – ha akarná – azonnal befejezhetné a háborút, de amíg elérhetőnek érzi céljait, tehát a szuverén Ukrajna teljes meghódítását, addig ezt nem fogja megtenni.

Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a konfliktus lezárására irányuló igyekezetet. „Ellenkezőleg, ezeknek párhuzamosan kell haladniuk. Ugyanakkor bármiféle békés rendezés csak Ukrajna egyetértésével és érdekeinek figyelembe vételével jöhet létre” – szögezte le Petr Pavel. A cseh elnök elmondta még, hogy elfogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását a júniusra tervezett békekonferenciára.

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert, sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék) – olvasható a Századvég Európa Projekt kutatásában, amelynek részleteit szerdán ismertette az MTI.

A felmérésben azt írták, hogy az európai politikai térben az elmúlt hónapokban számottevően erősödött a háborús retorika: az Európai Unió, illetve Nyugat-Európa számos vezető politikusának nyilatkozatai – a béketárgyalások előmozdítása helyett – a háborús berendezkedés kialakítására, az európai országok háborús érintettségének vizionálására irányultak, azt sugallva, hogy Ukrajna katonai támogatása elengedhetetlen az uniós tagállamok védelméhez.

Többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig rögzítette, hogy „már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború”. Ezenfelül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett tört lándzsát

– sorolták.

Úgy folytatták, hogy a közvélemény-kutatás tanúsága szerint Európában a harci hajlandósághoz fűződő lakossági attitűdök gyökeresen eltérnek az országhatárokon belüli, illetve az azokon kívüli esetleges fegyveres küzdelem tekintetében.

A felmérés kitért arra, hogy az uniós válaszadók 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, azonban 27 százalékuk erre nem lenne hajlandó.

Ehhez képest az országhatárokon kívül az uniós polgárok alig több mint negyede (27 százaléka) fogna csak fegyvert, míg 54 százalékuk elutasítaná ezt. Másképpen fogalmazva kevesebb mint fele annyi európai harcolna az országa határain túl, mint a saját hazája területén – írták.

Országok szerinti bontásban megállapítható, hogy a hazájuk saját országhatárokon belüli fegyveres védelmére hajlandók aránya minden uniós tagállamban meghaladja azoknak a hányadát, akik ettől elzárkóznak.

Az országhatárokon belüli fegyveres védelem tekintetében magas lakossági hajlandósággal találkozhatunk egyebek mellett Litvániában (74 százalék), Észtországban és Magyarországon (70-70 százalék) – tették hozzá.

A kutatás szerint a saját országa határain kívüli fegyveres harcot pártolók aránya egyetlen uniós tagállamban sem éri el az 50 százalékot, és egyedül Litvániában (46 százalék) haladja meg a lépést ellenzők táborát (28 százalék).

A sorkatonai szolgálat esetleges visszaállítása miatt az európai közbeszéd fókuszába kerülő Németországban mindössze a megkérdezettek 23 százaléka ragadna fegyvert az országhatárokon túl, ezzel szemben 10-ből 6 német (60 százalék) elzárkózna ettől.

Hangsúlyozták továbbá, hogy

a saját országuk határain kívüli katonáskodást leginkább a magyarok (75 százalék), illetve az osztrák és belga válaszadók (66-66 százalék) ellenzik.

A kutatás kitért az európai katonai erők ukrajnai bevetésének kérdésére is: az uniós megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elutasítja, hogy az országa katonákat küldjön Ukrajnába, ugyanakkor 25 százalékuk nem kifogásolná ezt.

Ezenfelül a háborús beavatkozással egyetértők hányada az Európai Unió egyetlen tagállamában sem haladja meg az intervenciót ellenzők táborát; a legnagyobb arányban a magyarok (91 százalék) és a bolgárok (86 százalék) zárkóznak el attól, hogy Kijevet katonák küldésével támogassák – áll a kutatásban.