kulcsár edina
Izraeli légicsapások.
Huszonhatan meghaltak Gázavárosban csütörtök hajnalban az izraeli hadsereg (IDF) két légicsapása nyomán, a halottak között gyerekek is vannak - jelentette be a gázai katasztrófavédelem szóvivője.
Mahmúd Besszál azt közölte, a légicsapások lakóépületeket, valamint egy mecsetet és egy iskolát értek, s hozzátette, hogy a halottak között legkevesebb 15 kiskorú is van, öt gyerek az iskolaépületben vesztette életét.
Mindeközben folytatódtak a harcok a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíja környékén és az övezet déli részén, az egyiptomi határnál lévő Rafahban, ahonnan az összecsapások miatt az ENSZ becslései szerint már több mint 800 ezren menekültek el.
Szerdán az egyiptomi tájékoztatási hivatal vezetője, Dia Rasván kilátásba helyezte Egyiptom távolmaradását a további béketárgyalásoktól, miután a CNN amerikai hírtelevízió arról számolt be, hogy az arab ország hírszerzése módosításokat hajtott végre a legutóbbi tűzszüneti ajánlat tervezetén.
A közösségi médiában is megjelent közleményében Rasván leszögezte: Kairó közvetítői szerepének kétségbe vonása csak tovább nehezíti a Gázai övezet és az egész térség helyzetét.
Egyiptom – Katar és az Egyesült Államok mellett – a gázai háború októberi kitörése óta igyekszik közvetíteni a felek között.
Az Egyesült Államok szerint a palesztin államiságot közvetlen tárgyalások útján kell elérni, és nem egyoldalú elismerések révén – reagált az amerikai adminisztráció szerdán arra, hogy Írország, Spanyolország és Norvégia bejelentette a palesztin állam hivatalos elismerését.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője ugyanakkor megerősítette, hogy Joe Biden elkötelezett támogatója a kétállami megoldásnak. Az elnök vasárnap egy nyilvános beszédében az önálló államisággal rendelkező Izrael és Palesztina megteremtésével kapcsolatban úgy fogalmazott, ez az egyedüli megoldás arra, hogy a két nép tagjai békében, biztonságban és méltóságban élhetnek.
A múlt héten John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora újságíróknak tartott tájékoztatóján
Szerdán palesztinpárti tüntetők szakították félbe Antony Blinken kongresszusi meghallgatását, aki a képviselőház költségvetési ügyekért felelős bizottság külügyi albizottsága előtt adott tájékoztatást a külügyi költségvetéssel kapcsolatos tervezetről. A közönség soraiban ülő aktivisták hazugsággal és képmutatással vádolták az adminisztrációt, valamint szabadságot követeltek és a miniszter letartóztatását.
Kedden hasonló meghallgatást tartottak a Kongresszus felsőháza, a szenátus külügyi bizottságában, ahol ugyancsak többször szakították félbe a külügyminisztert a közönség soraiból palesztinpárti tüntetők, akik háborús bűnösnek nevezték Antony Blinkent.
A képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson szerdán közölte, hogy még aznap közvetlenül egyeztet telefonon az izraeli kormányfővel, és arról is beszámolt, hogy múlt pénteken is beszélt már Benjamin Netanjahuval. A republikánus politikus azt is elmondta, hogy már finomításán dolgoznak annak a javaslatnak, amelyet a képviselőház elé terjeszt szavazásra, reagálásként a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére.
Mike Johnson hétfőn jelentette be, hogy szankciós lépések tervezetén dolgoznak a hágai székhelyű nemzetközi jogi fórum ellen. Michael McCaul, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke szerdán azt mondta, hogy Antony Blinken külügyminiszterrel is egyeztetni fog a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni szankciókról szóló törvényhozási lépésekről.
Az izraeli hadsereg (IDF) visszaszerezte további három, a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i támadásában a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz holttestét – jelentette az IDF szóvivője pénteken
Misel Nisenbaum, Chanan Jablonka és Orion Hernandez földi maradványait a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és az IDF közös akciójával szállították ki éjszaka az övezet északi részén fekvő Dzsabalíjából.
A francia-mexikói állampolgárságú, 30 éves Hernandez a múlt héten azonosított s Izraelbe szállított Sani Luk párja volt. A 49 éves Jablonkával együtt az övezet melletti Reimnél rendezett zenei fesztiválról ebbe a kereszteződésbe menekültek, ahol meggyilkolták őket.
A Gázai övezet szomszédságában fekvő Szderotban élő Nisenbaum a gázai hadosztály Reim melletti laktanyájába tartott kocsijával, hogy elhozza unokáját az ott lakó katonatiszt vejétől, amikor a Hamász terroristái megölték.
Mindhármukat a Hamász fogságában lévő, élő túsznak tekintették a legutóbbi napokig. Jelenleg Izraelben százhuszonöt gázai elraboltról van tudomása a hatóságoknak, akik közül harminckilencet bizonyosan halottnak tartanak.
Intenzív harcok folynak szerdán a Gázai övezetben és Ciszjordániában az izraeli hadsereg (IDF) jelentése szerint.
Egyiptomi források szerint Izrael már ellenőrzés alá vette az övezet déli részén Rafahnál az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határövezet mintegy felét. A gázaiak különösen erős bombázásokról is beszámoltak, az izraeli egységek drónok, helikopterek, repülőgépek és tankok tüze mellett haladtak előre.
Az IDF beszámolója szerint
Az izraeli csapatok tovább folytatták a hétfőn megindított razziát Ciszjordánia északi részén, Dzseninben is. Palesztin jelentések szerint hétfő délután óta megszűnt az áramszolgáltatás a helyi menekülttáborban. A palesztin egészségügyi minisztérium nyolc halálos áldozatról számolt be, huszonnégyen megsebesültek, közülük négyen súlyosan.
Az izraeli hadsereg (IDF) kedden közölte, hogy katonai célpontokat támadott a megszállt ciszjordániai Dzsenín városában, amelyben a palesztin egészségügyi minisztérium szerint hét palesztin – köztük egy orvos – vesztette életét, kilencen pedig megsebesültek.
Az IDF tájékoztatása szerint fegyveresek elleni hadműveletet hajtottak végre, és több felfegyverzett palesztint lelőttek. Izraeli áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.
A palesztin egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az izraeliek hét palesztint – köztük egy orvost – öltek meg, kilencen pedig megsebesültek – közölte a WAFA palesztin hírügynökség.
A megölt palesztinok között volt egy sebészorvos is, akit a kórház közelében lőttek le – közölte a dzseníni kormányzati kórház igazgatója.
Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.
Ez a terület lenne együtt a Gázai övezettel a kétállami megoldás szerint a leendő palesztin állam alapja. A nemzetközi közösség nem ismeri el a ciszjordániai telepépítések jogszerűségét, mert Ciszjordániát megszállt területnek tekintik, ahova a nemzetközi jog szerint tilos civil lakosságot telepíteni.