Gyurcsány emberei Karácsony csapatában

Azon kívül, hogy Nemes Gábor időről időre a kormány ellen uszító kommünikéket jegyez, mást „eredményt” nehéz említeni a DK-s politikusnak a BKV igazgatóságában eltöltött éveiből. Nemes időközben a szakszervezetis múltját is elárulta, ugyanis a közlekedési cégnél már a munkáltatók érdekeit tartotta szem előtt, amikor nem emelt kifogást az ellen, hogy a BKV igazgatósága nullaszázalékos béremelést tartalmazó üzleti tervet fogadott el a 2021-es évre.

Forrás: YouTube

A Demokratikus Koalíció konkrét párttagokat is delegált a Karácsony Gergely vezette főváros cégeihez felügyelőbizottsági, igazgatósági pozíciókba. Az egyik ilyen káder Nemes Gábor, aki a Budapesti Közlekedési Zrt. BKV igazgatósági tagságába ülhetett be 2019-ben. Ironikus, hogy Nemes így egy csapásra a munkavállalók érdekképviselőjéből átvedlett a másik oldal, a cégvezetés ágensévé, hiszen korábban hosszú ideig vezetett különböző közlekedési szakszervezeteket. Például egy évtizeden keresztül volt a BKV munkavállalóit is képviselő Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének az elnöke.

Mindenesetre az új szerepébe gyorsan beleélhette magát Nemes Gábor, hiszen a BKV igazgatósága nullaszázalékos béremelést tartalmazó üzleti tervet fogadott el a 2021-es évre. Apológiát vagy tiltakozást nem lehetett akkor hallani Nemes részéről. Érdemes felidézni, hogy még Nemes Gábor szakszervezeti vezetősége idején is felmerült, hogy nem kizárólag a tömegközlekedési dolgozók béremelése érdekében kardoskodott. Amint a Blikk egy saját értesülés alapján 2010 januárjában megírta, nem csak a dolgozók havi 16 ezer forintos fizetéselvonása ellen küzdöttek a BKV szakszervezetei. – Sokkal többet, fejenként havi 400-800 ezer forintot buknak a szakszervezeti vezetők, ha a BKV kerül ki győztesen a bérharcból – írta akkor a portál. Mások mellett Nemes Gábort – aki akkoriban a buszosok érdekvédelmi vezetője volt – is szembesítették ezzel az állítással, ám ő a portálnak tagadta, hogy önös érdekből tiltakozott volna a dolgozókat érintő megvonások ellen. 

Bár a Gyurcsány-pártba történő 2018-as belépését Nemes Gábor úgy kommentálta, hogy „célja a szaktudását és tapasztalatát az eddiginél hatékonyabban érvényesíteni, s hiteles összekötőnek lenni a politika és a munka világa között”, azóta ennek nem sok jelét mutatta, hanem ehelyett gyakorlatilag futószalagon gyártja a kormányellenes kommünikéket. „Nemes Gábor: A kormány csődbe akarja vinni a budapesti tömegközlekedést”, „Nemes Gábor: önmagát buktatta le a fideszes „csinovnyik” prototípusa”, valamint „Nemes Gábor: A Fidesz az orbáni infláció idején is a külföldi érdekeket szolgálja ki a legújabb törvénytervezetében”, hogy csak néhányat említsünk a DK-s politikus honlapján listába szedett, gyűlöletkeltő közlemények közül. 

Bár az agitációban jeleskedő Nemes listás parlamenti mandátumhoz jutott a 2022-es választáson, egyéni körzetben még megméretnie sem sikerült magát. A tavalyi és a 2018-as országgyűlési voksoláson az indulásig sem jutott el, ugyanis mindkét esetben Vajda Zoltán (MSZP) javára kellett végül visszalépnie. Nemes Gábor a 2019-es önkormányzati választáson elindult közös baloldali polgármester-jelöltként a XVI. kerületben, ám az újrázó fideszes Kovács Péter közel 20 százaléknyi szavazataránnyal utasította maga mögé.

A fővárosi rendészetet Gyurcsány testőrparancsnokára bízták

Azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának vezetését a Gyurcsány család bizalmi körébe tartozó Handl Tamásra bízta a Karácsony Gergely-féle városvezetés, a Demokratikus Koalíció és köre egy olyan stratégiai jelentőségű szervezet felett szerezhetett befolyást, amely egyfajta „ellenrendőrség” funkcióját is betöltheti.

Forrás: Ripost

A 2010 előtti baloldal számos meghatározó háttéremberéhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc egykori testőre is központi feladatot kapott a Karácsony Gergely vezette Városházán: Handl Tamásra bízták a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) irányítását. A készenléti rendőrség egykori alezredese már hosszú ideje, a 2000-es évek dereka óta Gyurcsány legszűkebb bizalmi köréhez tartozik, s az Apró-villába is bejáratos, szinte már családtagnak számít. A Szemlőhegyi úti villa lakói a 2010-es kormányváltás utáni nehezebb években sem vették le a kezüket Handlról, aki ebben az időszakban a Gyurcsány-cégek biztonsági főnökeként tevékenykedhetett. 

Bizalmi ember a FÖRI élén

Nem véletlen, hogy a stratégiai jelentőségű FÖRI-t ilyen kipróbált káderre bízták, ugyanis a bizalmi emberen keresztül Gyurcsányék egy olyan szervezet felett szerezhettek befolyást, amely egyfajta „ellenrendőrség” funkcióját is betöltheti. A budapesti rendészet szerteágazó, belügyi, rendőrségi, vagyonvédelmi feladatokkal rokon tevékenysége számtalan ilyen lehetőséget kínál, hiszen egy közhatalmi szervről van szó. 

Ahogyan a vonatkozó jogszabály fogalmaz: „A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Budapest Főváros Közgyűlése irányítása alá tartozó közigazgatási szervezet. Önálló jogi személy, tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv, feladatellátáshoz gyakorolt funkciói alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.”

Láthatóan fontos volt tehát Gyurcsányéknak, hogy Handl és ne más kerüljön a FÖRI vezetői székébe. Amint arra Láng Zsolt még a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként felhívta a figyelmet: bár Karácsony Gergely a választási kampányában azt ígérte, hogy az új vezetőket pályázat alapján választják ki, a FÖRI igazgatói pozícióját mégsem versenyeztették meg. 

Mártha Imre a legkedvesebb Gyurcsány-fióka

Már a Gyurcsány–Bajnai-korszakban is fontos állami nagyvállalatok irányítását bízták Mártha Imrére, aki a Karácsony Gergely vezette Városházán is hasonló feladatot kapott a Budapesti Közművek vezérigazgatójaként. Ebben a szerepben a Mártha elsősorban a botrányaival és a luxus életvitelével hívta fel magára a figyelmet.

Fotó: Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Mártha Imre nemrégiben azt nyilatkozta egy interjúban, hogy színtiszta piaci működésben hisz. Ám minden bizonnyal nem ezen elvei (?) miatt kapta meg a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) vezérigazgatói székét a Karácsony Gergely-féle Városházán, hanem mert megbízható kádert látott benne a baloldal. Hasonlóképpen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején Mártha a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vezérigazgatói székét foglalhatta el. Utóbbi kinevezés előzménye volt, hogy Mártha a második Gyurcsány-kormány megalakulásától kezdve éveken keresztül asszisztált azokhoz az energiaügyi megszorításokhoz, amelyeket Gyurcsány Ferenc és szövetségesei a 2006-os választási kampányban még kézzel-lábbal tagadtak.

A belső ember

Így tehát 2008 májusában az addig vezérigazgató-helyettesként tevékenykedő Mártha Imre lett az MVM Zrt. vezérigazgatója. Még a balliberális Népszabadság is méltatta az üzletembert a kinevezése előtt: „Mártha Imre a fia­tal közgazdász-generációhoz tartozik, aki mostanra – szintén »belső emberként« – nemcsak az MVM vezérigazgató-helyettesi, hanem az MVM nagykereskedelmi leányvállalatának vezérigazgatói tisztségét is betölti. Az utóbbi időkben a politikai kapcsolattartás szintjén, de legfőképpen a nyilvánosság előtt már rendre ő képviselte a cégcsoportot.” A megszorítópolitikát vezérigazgatóként is folytatta Mártha, aminek az eredménye – a Privátbankár összesítése szerint –, hogy a 2006 és 2010 közötti időszakban 61,5 százalékkal emelkedtek a háztartási energiaárak, a baloldali kormányzás nyolc esztendeje alatt pedig duplázódott az áramár.

Az MVM vezérigazgatójaként Mártha Imre láthatóan igyekezett meghálálni a bizalmat Gyurcsányéknak. A PestiSrácok-on 2014-ben megjelent cikk szerint Gyurcsány egykori kommunikációs vezetőjének, Szigetvári Viktornak a cége milliókat keresett a paksi bővítés farvizén 2008–2009-ben. „A Bajnai Gordon-féle Együtt–PM jelenlegi társelnöke – a Szonda Ipsos két vezetőjével együtt – 2007-ben hozta létre a Szigetvári és Társai Kommunikációs Kft.-t, amely 2008 augusztusában bruttó 2,7 milliós, majd 2009 márciusában bruttó 2,8 milliós – összesen bruttó 5,5 millió forintos – megbízást kapott a Magyar Villamos Művektől. A szerződéseket Szigetvári Viktor, illetőleg a villamos művek akkori vezérigazgatója, Mártha Imre írta alá” – számolt be róla a hírportál. 

Paks II ügyében is Gyurcsányék álláspontja mentén alakult a véleménye

Itt érdemes megjegyezni, hogy 2009-ben Mártha még támogatta a Paks II projektet, s az orosz fél mint kivitelező megbízása ellen sem volt kifogása. Ám az évek során egyre inkább „bővítésellenes” álláspontot kezdett képviselni, azzal párhuzamosan, ahogy a baloldal kormányellenes kampányként tematizálta ezt a projektet. Egy 2016. májusi interjúban például azt mondta: „Paks II ugyan kell nekünk, de az időzítésen érdemes gondolkodni”, 2021-ben, az Indexnek adott interjúban viszont már a fejlesztés teljes leállítását is felvetette.

Bár a 2010-es években Mártha Imre visszatért a magánszektorba (egyebek mellett az Invitel távközlési csoportot vezette operatív főigazgatóként) az egyre többet politizáló cégvezér végül – még a Karácsony–Gyurcsány-féle fővárosi kinevezés előtt – a baloldali pártok közelébe került. Nevezetesen, amikor 2018-ban az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába jelölte, de az erről döntő parlamenti bizottság nem támogatta a jelölést. 

A Budapesti Közművek vezérigazgatójaként Mártha elsősorban a botrányaival és a luxus életvitelével hívta fel magára a figyelmet. Bár a tavaly októberi, három napig tartó kukássztrájk során Mártha személyesen ment tárgyalni a fizikai dolgozókhoz, nem sikerült megtalálnia velük a közös hangot. A kukásküldöttség egyik megjegyzése kellően érzékeltette a helyzetet: szerintük Mártha aznap viselt ruhái annyiba kerülhettek, mint az ott ülő alkalmazottak több havi fizetése. A húrt nem lehetett tovább feszíteni, a pénztelenségre hivatkozó Karácsonyék három nap után megegyeztek, ennek részeként bruttó kétszázezer forintos rezsitámogatást és 120 ezer forintos karácsonyi ajándékot kínáltak fel a kukásoknak.

Nyomozás a BKM-nél

A Mártha Imre vezette BKM finoman szólva sem nevezhető rendben működő vállalatnak, jelenleg nyomozás is zajlik a cég körüli egyik botrányos ügyben. Csalás bűntettének gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányság indított vizsgálatot Tényi István feljelentése alapján. Mint megírtuk, a lapunkhoz eljutott belső vizsgálati megállapítások több komoly mulasztásra utalnak. Az egyik ilyen eset a fővárosi temetői zöldterület fenntartási munkáival kapcsolatos: a feladattal a BKM-hez tartozó temetkezési főigazgatóság ugyanis olyan kertészeti céget bízott meg, amely a feladatát nem teljesítette, ugyanakkor a Harmat Kert Kft. valótlan teljesítési igazolásait elfogadták. 

Ingatlanspekulációk – Mennyi Mártha fizetése?

Mindeközben Mártha leginkább a privát ingatlanspekulációiról, valamint a családi cégének a tengeren túli terjeszkedéséről beszél a nyilvános szereplései alkalmával, s a Facebook-oldalán is az extravagáns életvitelével kérkedik. Bár a Prisztás Józsefnek, a magyar alvilág néhai meghatározó alakjának a villájában lakó Mártha ingatlanvagyona akár a tízmilliárd forintot is meghaladhatja, meg sem fordult a közművezér fejében, hogy lemondjon arról a csaknem nyolcmillió forintos prémiumról, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester irányzott elő számára az idei évre. 

Borítókép: Mártha Imre és Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)