Európa bölcsen tenné, ha átvenné a magyar stratégiát

Magyarország a kelet–nyugati kereskedelem találkozási pontjaként olyan gazdasági modellt épít, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja. Budapest emellett elősegíti a kelet–nyugati politikai és kulturális eszmecserét, függetlenül attól, hogy az impulzusok Németországból, az Egyesült Államokból vagy Kínából érkeznek. A magyar kormány által követett gazdaságfejlesztési stratégia a nyitottság elvén alapszik, és az EU bölcsen tenné, ha átvenné azt – írja a Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását értékelő cikkében az Asia Times.

Hszi Csin-ping múlt heti párizsi és budapesti látogatásával egyértelművé vált, hogy Európa és Kína nem szakít egymással, továbbá, hogy Magyarország és Franciaország lesz a két összekötő kapocs a távol-keleti óriás és a vén kontinens között – állapítja meg az Asia Times.

A kínai elnök Párizsban és Budapesten tett látogatása mögött egyes elemzők baljós tervet sejtettek, amelynek célja Európa belső megosztása volt, illetve az EU szembefordítása az Egyesült Államokkal. Most viszont úgy tűnik, hogy

Európában csak azok között van megosztottság, akik felismerték, hogy Európa ereje a Kínával való együttműködéstől – vagy ahogy a hírportál fogalmaz: a konnektivitástól – függ, és azok között, akik úgy vélik, hogy az EU korlátozhatja Peking világhatalmi törekvéseit.

Az ellentétek feloldása terén Magyarország kezébe vette a stratégiai irányítást – mutat rá a lap.

Az elmúlt években mind Franciaország, mind Magyarország a kialakulóban lévő új, többpólusú világrendben betöltött európai szerep hangsúlyosabbá tételét szorgalmazta. Míg Párizs a stratégiai autonómiát helyezte előtérbe, addig Budapest olyan nemzeti stratégiát követett, amely az összekapcsolhatóságra összpontosított.

A cikk szerint Hszi Csin-ping mindkét fővárosban 18 megállapodást írt alá.

De a külföldi befektetések bevonásával megvalósuló iparfejlesztés – nemcsak a Peking által meghirdetett Egy övezet, egy út irányelv keretében, hanem számos más befektetésen keresztül is – Magyarországon már korábban elkezdődött.

Az 1990-es években nyugatról az ipari termelés jelentős részét áttelepítették Kínába, ami az úgynevezett Kína-sokk jelenséghez vezetett. De miközben az európai ipar továbbra is lemaradóban van (az EU ipari termelése 2023 februárja és 2024 februárja között mintegy 5,4 százalékkal csökkent), addig Magyarország 2010 óta csaknem megduplázta a közvetlen külföldi befektetések volumenét, és dacol a régióban csökkenő tendenciákkal – állapítja meg az Asia Times.

Újraiparosítás, a külföldi befektetések motorja

Magyarország történelme és földrajzi fekvése miatt korán felismerte azt a néhány évvel ezelőtt kezdődött tendenciát, amely a világ hatalmi pólusainak átalakulására mutatott. Budapest erre úgy reagált, hogy a többi EU-tagállamtól merőben eltérő gondolkodásmódot választott, és az összes partnerrel való együttműködés elvén a nemzeti ipar erősítését tűzte ki célul.

Az összekapcsolhatóság Magyarország esetében azt jelenti, hogy

a kelet–nyugati kereskedelem „útkereszteződésévé”, találkozási pontjává kíván válni, s ebben a felfogásban olyan gazdasági modellt épít, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja.

Emellett elősegíti a politikai és kulturális eszmecserét, függetlenül attól, hogy a bejövő impulzusok Németországból, az Egyesült Államokból, Kínából vagy Dél-Koreából érkeznek – írja az ázsiai hírportál.

Tágabb értelemben a magyar gazdaságfejlesztési stratégiai modell azon a nézeten alapul, hogy a Nyugat és Kelet között kialakult bonyolult kapcsolatokat nem megszakítani, hanem inkább kihasználni, fejleszteni kell.

Az Asia Times szerint Európában ennek megvalósulása egyre sürgetőbb, tekintettel arra, hogy a legtöbb uniós tagország gazdasága stagnál, amióta az energiahordozókra Moszkvával szemben bevezetett szankciók számos európai gyártó működését veszélybe sodorták.

Márpedig ahhoz, hogy Európa visszanyerje versenyképességét, fenn kell tartania és ki kell terjesztenie gazdasági nyitottságát.

A magyar példának, ha lassan is, de már akadnak követői. Nemrég Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a szejmben békés versengésre szólította fel az Egyesült Államokat és Kínát. Olaf Scholz német kancellár pedig szintén kijelentette, hogy Németország nem akar elszakadni Kínától sem gazdasági, sem kulturális értelemben.

A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD magyarországi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető a vállalat autóátadó ünnepségén nagy sikertörténet kezdetének nevezte a több milliárd eurós, több ezer új munkahelyet létrehozó szegedi gyárépítését, amelynek nyomán már véglessé válik, hogy „Magyarország évszázadnyi idő után először egy nagy globális technológiai megújulásban diktálja a tempót, és nem fut vagy kullog az események után”.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a következő évtizedekben az európai gazdaságot nagymértékben fogja meghatározni az elektromos autóipar, ekként a BYD beruházása hosszú távú garanciát jelent a magyar gazdaság növekedési pályájának fenntartására.

Ráadásul a projekt bizonyíték a keleti nyitás stratégiájának sikerére is.

„Idejében, vagy mondhatnám azt is, hogy idejekorán felismertük azt, hogy a keleti gazdaság nem csak felzárkózik rövid időn belül a nyugati gazdasághoz, hanem bizonyos területeken meg is haladja azt” – fogalmazott.

Szijjártó Péter kiemelte: „ezért van az, hogy (…) ma Európában hatalmas verseny zajlik a legmagasabb technológiai színvonalat képviselő, ultramodern, s ezerszámra munkahelyeket teremtő kínai beruházások iránt”.

„Mi ebbe a versenybe időben, elsőként neveztünk be, így fordulhatott elő az, hogy mára Magyarország lett a kínai beruházások első számú közép-európai célpontja”

– jelentette ki, utalva arra, hogy 2020 után 2023-ban is a kelet-ázsiai országból érkezett hazánkba a legtöbb beruházás.

„A BYD Magyarország ötödik autógyára lesz. Ez, azt hiszem, megint csak alátámasztja, hogy nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország európai autógyártó nagyhatalom” – mondta. Illetve arra is kitért, hogy a kínai autóipari vállalat nagyon gyorsan elnyerte a magyar emberek bizalmát, hiszen az értékesítés még alig kezdődött meg, és máris sokan vásárolják a BYD autóit.

„Úgyhogy elmondhatjuk azt, hogy a BYD, Magyarország kormánya és Szeged önkormányzata mellett a magyar autósok is bekapcsolódtak ennek a közös sikertörténetnek a megírásába, amely sikertörténet folytatása mellett Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett” – fűzte hozzá.

A miniszter rámutatott, hogy a világ ma őrült időket él, nagy a kiszámíthatatlanság, az elmúlt öt évben három globális vészhelyzet rengette meg a gazdaságot, amelyek nyomán új világrend van kialakulóban.

Szavai szerint viszont mindezen bizonytalanságok közepette is van egy megállíthatatlan világgazdasági folyamat, amely töretlenül halad előre, mégpedig az autóipar elektromos forradalma.

„Itt új iparág születik, született a szemünk előtt, és ennek az új iparágnak olyan mértékű a hatása, hogy egy teljesen új világgazdasági realitásról kell beszélnünk. Ebben az új világgazdasági realitásban bizony a lapokat újraosztják, teljesen új vállalati stratégiákra és teljesen új kormányzati, gazdasági stratégiákra van szükség a siker érdekében” – tudatta.

„És van két szereplő, amelyek egész biztosan sikeres stratégiát választottak, hiszen itt van a BYD, amely mára a világ legnagyobb és legtöbb elektromos autót eladó vállalatává vált. És itt van Magyarország, amely pedig nem a legnagyobb és legnépesebb országok közé tartozván mégis az elektromos autóipari átállás globális éllovasává vált” – tette hozzá Szijjártó Péter.

A rendezvényen, amelyen ünnepélyesen átadták tulajdonosaiknak az első, Magyarországon értékesített BYD modelleket, jelen voltak a BYD topmenedzserei, akik először érkeztek személyesen Magyarországra.

Michael Shu, a BYD Europe ügyvezető igazgatója az ünnepségen felidézte, hogy a cég 19 évvel ezelőtt buszgyártóként jelent meg Magyarországon, majd 2023-ban megkezdte elektromos személyautója értékesítését. Még abban az évben bejelentették, hogy a BYD stratégiájába illeszkedve Szegeden építi meg legmodernebb gyárát, hogy innen szolgálja ki a teljes európai piacot.

Az elektromos mobilitás fejlesztésének célkitűzésében a magyar kormány erős támogatásáról biztosította a céget, amelyért Michael Shu köszönetét fejezte ki. Az 1995-ös alapítású BYD az új energiákkal hajtott járművek (NEV – new energy vehicle) gyártója, önállóan fejleszti hajtásláncait, akkumulátorait, félvezetőit, villanymotorjait és hajtásláncainak szabályozó elektronikáit.

Tavaly a társaság globálisan több mint 3 millió tisztán elektromos és plug-in hibrid járművet gyártott, ezzel immár a világ legnagyobb NEV gyártója.

Járműveivel 19 európai ország piacán van jelen. A közép- és kelet-európai régióban elsőként Magyarországon nyitotta meg szalonját.

Tavaly októberben két kereskedő, a Duna Autó és a Wallis Motor indította el a forgalmazást, az idei év elején pedig a Schiller Autó is partnere lett. A BYD tavaly 3,02 millió new energy vehicles (NEV) gyűjtőnév alatt kategorizált, a teljesen elektromos autókat és különböző hibrideket is magában foglaló alternatív hajtású járművet értékesített, 61,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A tavalyi adattal a BYD már a második egymást követő évben áll a globális NEV-piac élén. A korábban közölt előzetes adatok alapján a BYD tavaly 74-86 százalékos nyereségnövekedést ért el. Az adózott eredmény 29-31 milliárd jüan (4-4,3 milliárd dollár) volt 2023-ban, 2022-ben profitja 446 százalékkal, 16,62 milliárd jüanra ugrott.