Európa a tűzzel játszik, kiszélesedhet az ukrán háború

A NATO-nak a hidegháború óta legnagyobb, az orosz határok közelében január vége óta folyó és május végéig tartó európai hadgyakorlata annak bizonyítéka, hogy az észak-atlanti szövetség egy Oroszországgal szembeni esetleges fegyveres konfliktusra készül – jelentette ki szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Marija Zaharova visszautasította a NATO azon minapi vádját, miszerint Oroszország hibrid támadásokat indít a szövetség tagországai ellen. Szerinte ez a vád félrevezető, csupán azt szolgálja, hogy elterelje az emberek figyelmét a NATO ügyködéséről.

Éppen a NATO az, amely hibrid háborút folytat Oroszország ellen azzal, hogy fegyverrel, hírszerzési információk átadásával és anyagilag támogatja Ukrajnát

– írta közleményében.

A NATO Steadfast Defender 2024 fedőnevű, 90 ezer katonát mozgósító gyakorlatsorozatán, amelynek elemeit Norvégiától Romániáig terjedő különböző helyeken rendezik meg, Zaharova szerint „minden lehetséges eszközzel gyakorolnak, hibrid és hagyományos fegyverekkel is”. „Kimondhatjuk, hogy a NATO komolyan készül egy lehetséges konfliktusra velünk” – szögezte le a szóvivő.

A NATO januári bejelentése szerint az összes tagország részvételével megrendezendő Steadfast Defenderrel a cél annak demonstrálása, hogy a szövetség Oroszországgal szemben képes megvédeni a teljes területét egészen az orosz határig, tehát elrettentő célú.

Zaharova már januárban „nyíltan provokatívnak” nevezte a gyakorlatsorozatot,

és arra figyelmeztetett, hogy az megnöveli a katonai incidensek kockázatát, és tragikus következményekkel járhat Európára nézve. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tervezi megtámadni egyik NATO-tagállamot sem.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta januárban, hogy a gyakorlatsorozat fenyegető Oroszországgal szemben, nemrégiben pedig azt, hogy „ez a hidegháborús gondolkodásmódhoz való végleges visszatérés”.

Az orosz légvédelem lelőtt négy újabb, amerikai gyártmányú ATACMS operatív-harcászati rakétát a Krím félsziget fölött – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A tárca további részleteket nem közölt, így nem lehet tudni, hogy a lehulló roncsok okoztak-e kárt emberéletben vagy anyagiakban. Kedden is kiadtak egy hasonló közleményt, amelyben hat ilyen típusú rakéta lelövéséről számoltak be.

Az Egyesült Államok már tavaly is adott át rövid – 160 kilométeres – hatótávolságú ATACMS rakétákat Ukrajnának – írták hírügynökségek. Az orosz média szerint a most bevetett rakéták nagyobb hatótávolságúak.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő április végén kijelentette: Oroszország hadműveleteire a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt – 300 kilométeres – hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták nincsenek hatással.

Két ember meghalt, két másik pedig megsebesült pénteken, amikor az orosz erők tüzérsége gyújtó- és repeszlövedékeket lőtt ki a Donyeck megyei Kurahove városra – közölte Roman Padun, a település ukrán polgármestere a Facebookon.

Hozzátette, hogy a lövedékek a település központjában csapódtak be, és többszintes épületekben is károkat okoztak. Közlése szerint Kurahovét csütörtök este is lőtték az orosz erők, a lövedékek elektromos hálózatokban okoztak károkat, ami miatt a város egy része áramellátás nélkül maradt.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az esti orosz támadások következtében két helyi lakos vesztette életét, köztük egy 12 éves gyermek. Később a megyei ügyészség közölte, hogy az orosz erők aktívan ágyúzzák a régiót, az eddigi adatok szerint pénteken három helyi lakos halt meg – közülük kettő Kurahovében -, és öt szenvedett sebesüléseket.

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok irányított légibombákkal mértek csapást délután a megyeszékhelyre, Harkivra, megrongálódott egy utasokat szállító villamos és több lakóépület. Hozzátette, hogy egy nő életét vesztette, két helyi lakos megsebesült, és még a romok alatt is lehetnek emberek.

Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be a Telegramon, hogy most fejezi be a frontvonal körzetében tervezett erődítmények építését öt régióban, köztük a donyeckiben, ahol az aktív harcok folytatódnak.

Ezenfelül hamarosan befejezik az építéseket Szumi, Zaporizzsja, Herszon és Harkiv megyékben is.

Olekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a The Times című brit napilapnak adott interjújában – amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió internetes kiadványa idézett – közölte, hogy ukrán hírszerzési értesülések szerint Oroszország valóban tervet készített Harkiv és Szumi városok elfoglalására.

Kijelentette, hogy az oroszok nemcsak Donyeck és Luhanszk megyék egészének bekebelezésére törekszenek, hanem Zaporizzsja megyét is teljesen meg akarják szállni. Leszögezte: az ukrán fegyveres erők mindent megtesznek az orosz tervek meghiúsítása érdekében, de ehhez fegyverekre van szükségük.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az orosz áttörést, és reméljük, hogy az amerikai fegyverek ebben segítségünkre lesznek. Ha időben érkeztek volna, nem veszítettük volna el azt a területet, amelyet az elmúlt hónapokban elveszítettünk” – tette hozzá a parancsnok.

Az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott lengyel kollégájával, Radoslaw Sikorskival.

„Mindketten pozitív dinamikát észleltünk az ukrán-lengyel kétoldalú kapcsolatokban” – mondta Kuleba. Szavai szerint megbeszélésük alatt szót ejtettek az ukrán légvédelem megerősítéséről, Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamatáról és Volodimir Zelenszkij elnök béketervéről.

Az ukrán Szabadság Rádió a védelmi minisztérium vonatkozó rendeletére hivatkozva arról számolt be, hogy május 4-től életbe lép az a módosítás, amely megváltoztatja a katonai szolgálatra való alkalmassági kategóriákat.

Eddig három kategória létezett: az alkalmas, az alkalmatlan és a korlátozottan alkalmas, legutóbbi viszont megszűnik.

Megmarad az alkalmatlan és az alkalmas besorolás, viszont az eddig korlátozottan alkalmasakat négy új kategóriába sorolhatják, miután átestek egy újabb katonaorvosi felülvizsgálaton.

Azoknak a 18-60 év közötti férfiaknak ugyanis, akiket eddig korlátozottan alkalmasnak minősítettek, ismét meg kell jelenniük a katonai orvosi bizottság előtt, amire 2025. február 4-ig van lehetőségük. Az új rendelet szerint minősíthetik őket teljes mértékben alkalmasnak is.

Egy új kategóriába kerülnek azok, akik „alkalmasak katonai támogató egységekben, toborzóirodán, katonai egyetemeken, kiképzőközpontokban, egészségügyi egységekben, logisztikában és kommunikációs egységekben, valamint őrző-védő feladatok ellátásában végzett szolgálatra”.

A Szabadság Rádió szerint ők is mozgósíthatók lesznek, ha a felsorolt egységek vagy intézmények valamelyikében szükség van rájuk. A harmadik kategória elnevezése: „alkalmas bizonyos szakterületekre”. A rádió megjegyzése szerint idetartoznak például a katonatiszti főiskolai felvételre jelentkezők. A negyedik kategóriába pedig olyanok fognak tartozni, akik kizárólag „specifikus feladatokra” alkalmasak.

Nagyon veszélyes tendenciának nevezte pénteken a Kreml szóvivője, hogy európai politikusok folyamatosan az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről nyilatkoznak.

„Látunk ilyen verbális eszkalációt hivatalos személyek részéről, látunk ilyet mind államfői szinten, Franciaországról szólva, és szakértőibb szinten, Nagy-Britannia esetében” – mondta az orosz államfő sajtótitkára.

Dmitrij Peszkov arra reagált, hogy Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című lapnak adott interjújában ismét azt hangoztatta, nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot Ukrajnában, és ha Kijev részéről ilyen kérés érkezik. Azt mondta, „sok ország egyetért Franciaország megközelítésével” azzal kapcsolatban, hogy esetleg csapatokat kell vezényelni Ukrajnába.

„Franciaország az államfőjének személyében (…) továbbra is folyamatosan a saját esetleges közvetlen helyszíni részvételéről beszél az ukrajnai konfliktusban. (…) Ez nagyon veszélyes tendencia. Erősen figyelünk”

– hangsúlyozta Peszkov.

A Kreml szóvivője kommentálta David Cameron brit külügyminiszter szavait is, aki annak lehetőségéről beszélt, hogy brit fegyverekkel csapást mérjenek Oroszországra. „Ez az ukrajnai konfliktus körüli feszültség közvetlen eszkalálódása, ami potenciálisan veszélyt jelenthet az európai biztonságra, az európai biztonság teljes architektúrájára” – mondta Peszkov.

„Most először ismerte el ilyen őszintén egy nyugati politikus azt, ami a világtöbbség összes országa számára régóta »polichinelle-i titok« (nyílt titok): a Nyugat leplezetlen háborút folytat Oroszország ellen az ukránok keze által” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Cameronnak azzal az ukrán fővárosban tett kijelentésével kapcsolatban, hogy Kijevnek joga van brit fegyvereket bevetni Oroszország területén.

„Szeretném még egyszer figyelmeztetni Washingtont, Londont, Brüsszelt, hogy a Krím elleni bármilyen agresszív fellépés nemcsak kudarcra van ítélve, hanem olyan megtorló csapást fog kiváltani, amely megsemmisítő lesz” – hangoztatta a szóvivő. Kemény választ helyezett kilátásba arra az esetre is, ha a Balti-tengeren megpróbálnák megakadályozni az orosz hajók eljutását Kalinyingrádba.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Oroszország hasznot húzhat az ukrajnai konfliktus rendezéséről júniusra tervezett svájci konferenciából.

Szerinte a rendezvény a Volodimir Zelenszkij által javasolt béketerv összeomlásáról fog tanúskodni, bizonyítékként szolgál majd a nyugati elit „teljes impotenciájára”, valamint lehetőséget biztosít az orosz csapatok számára, hogy a békekezdeményezésekre való tekintet nélkül támadásba lendüljenek.

„Köszönöm, sajtok és órák országa!” – írta Medvegyev. Zaharova valótlannak, valamint London és Washington „politikai megrendelése teljesítésének” nevezte Prága bejelentését, miszerint Oroszországnak köze volt a csehországi fegyverraktárakban 2014-ben történt robbanásokhoz.