"Emberpajzzsal" védekeztek az ukránok

Az ukrán fegyvereserők az Epicenter bevásárlóközpontot raktárként és parancsnoki állomásként használták. A létesítményt rakétacsapás érte.

Sűrű fekete füst tör a magasba egy barkácsáruházat ért orosz légitámadást követően az észak-ukrajnai Harkivban 2024. május 25-én. A támadásban legkevesebb két ember életét vesztette, több tucatnyian megsebesültek. Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Az orosz biztonsági erők jelezték, hogy az ukránok ismét emberpajzsos taktikát próbáltak alkalmazni, civilek mögé bújva – írta meg a TASZSZ-ra hivatkozva a Lenta.ru.

 Napi videóbeszédében szombaton kora este Zelenszkij „az orosz őrület” újabb megnyilvánulásának nevezte a barkácsáruház ellen intézett támadást.

– jelentette ki.

Ezzel szemben az oroszok azt állítják, hogy az ukrán fegyvereserők egyre inkább civilek mögé bújnak. Május közepén a harkivi régió adminisztrációjának vezetője, Vitalij Gancsev jelezte , hogy az ukrán fegyveres erők a város lakóit kívánják emberi pajzsként használni. Szerinte megismétlődik az a 2022-es helyzet, amikor az ukrán hadsereg minden lőállást közvetlenül lakott területen alakított ki. Hozzátette, hogy a harkivi régió lakosságának egy részét evakuálják – fogalmaz a Lenta.ru.

Hasonló eset történt Csernyigovban is. Szergej Markov politológus megjegyezte, hogy az ukrán fegyvereserők a város kellős közepén lévő szállodát alakítottak át parancsnoki beosztássá, amelyet egy orosz csapás megsemmisített. „Nagy zaj van az ukrán médiában. De valójában egy laktanya semmisült meg” – mondta a szakértő. „A betört ablak kétszintes priccseket tár fel, olyanokat, amilyeneket a laktanyákban találunk, nem a szállodákban.”

Megrázó interjút adott a TV2-nek három ukrán férfi, akik a háború elől menekültek Magyarországra. Azt mondták: egy civilként frontra hurcolt katonának alig van esélye a túlélésre. Ennek ellenére nyugati politikusok már a NATO-t is bele akarják vonni a konfliktusba, a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg pedig arról beszélt: engedélyezni kellene, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel támadjanak oroszországi célpontokat – hangzott el az M1 Híradójában.

Exkluzív interjút adott a Tényeknek három férfi, akik néhány hónapja Ukrajnából menekültek Magyarországra a háború elől. Azt mondták: nagyon sokan haltak meg a fronton, ami miatt családok szakadtak szét.

A TV2-nek nyilatkozó menekültek most is rettegnek, hogy megkeresik és visszaviszik őket harcolni, ami egyet jelentene a biztos halállal. Ugyanis a statisztikák szerint

egy frissen kiképzett civil átlagosan három órát marad életben a fronton.

„A fronton szerintem nincs túlélési esély. Ha oda kerülsz, onnan szerintem már tuti, hogy nem jössz vissza. Onnan csak haza hoznak. Az se biztos” – mondta az egyikük.

AZ M1 által bemutatott felvételeken a katonai mozgósítás elől menekülő ukrán hadköteles korúak azt örökítették meg, hogyan menekültek ki Ukrajnából. Útjuk nomád körülmények között hat napon át tartott, miközben nyolcvan kilométert bolyongtak a bukovinai havasokban, míg végül Romániába jutottak. A menekülésekről egyre több felvétel kerül a világhálóra.

„Ha a múlt évben két-három menekülőt fogtak el az ukrán-moldovai zöldhatáron, akkor most hetente legalább háromszázat. Ráadásul nemcsak a civilek, hanem már egész határőrosztagok is átszöknek” – ismertette egy férfi.

Ukrajnában május 18-án lépett életbe a sokak által jogfosztónak tartott mozgósítási törvény, emiatt egyre többen választják a zöldhatárt.

Ukrán 22. gépesített dandár katonái egy D-44 85 mm-es tüzérségi löveggel lőnek orosz állásokat (Fotó: MTI/EPA/Maria Senovilla).

De már azok közül is sokan csalódottak az ukrán seregben, akik önként vonultak be. Mint mondják: a saját feletteseik sem bánnak velük kesztyűs kézzel.

„A halálba küldik az embereinket, kilenc hónapja vagyunk Donyeck megyében, senki sem vált fel minket. Az egységünk Kijev védelmére jött létre, mindenki önkéntesen csatlakozott. Aztán elvittek minket Donyeck megyébe, Bahmut mellé. Majd átadtak a tizes egységnek, akik a tűzvonalba vezényeltek bennünket. Semmilyen fedezést, tüzérségi támogatást nem kaptunk, még orvosi kimentést sem. Aki nem ért egyet a paranccsal, azt elviszik egy távoli kunyhóba, ahol pincébe zárják, mint a kutyákat” – panaszolta egy sérült katona, Andrij Vaszkin a 25-ös önálló lövészdandár tagja.

Amíg az Ukrajnából menekült férfiak mielőbbi békét akarnak, addig több európai és nyugati politikus minden áron folytatná a háborút és még több fegyvert küldenének a konfliktusba.

Az Egyesült Államok újabb fegyver- és felszerelés szállítmányt indít Ukrajnába. A 275 millió dolláros csomag célja, hogy az ukránok folytathassa a harcot – közölte az amerikai külügyminiszter.

A fegyverszállítmány április vége óta már az ötödik csomag, amit Joe Biden amerikai elnök engedélyezett.

Ezúttal a nagyhatótávolságú HIMARS rakétarendszerekhez való lőszert, tüzérségi lövedékeket, rakétákat, páncéltörő eszközöket és nukleáris védőfelszereléseket is küld Washington. Amerika eddig 50 milliárd dollárral, mintegy 17 700 milliárd forinttal támogatta Kijevet.

Európa és a NATO is követi az Egyesült Államokat, már a közvetlen háborús részvétel is napirenden van. Emmanuel Macron februárban beszélt a nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetőségéről.

Sőt olyan elképzelések is felmerültek, hogy a NATO országok területéről kellene megvédeni Ukrajna légterét az orosz rakétákkal szemben. Nagy Britannia és később mások mellett Franciaország pedig azt is engedélyezte, hogy az általuk küldött fegyverekkel Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat támadjon.

A NATO főtitkára is csatlakozott azon politikusokhoz, akik arra ösztönzik Ukrajnát, hogy még hevesebben támadja Oroszországot.

Jens Stoltenberg az Economistnak arról beszélt: engedélyezni kell, hogy NATO-tagok fegyvereivel megtámadja Oroszországot Ukrajna.

„Eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét” – mondta Jens Stoltenberg.

Moszkva viszont hetek óta figyelmeztet: a nyugati fegyverek használata Oroszország területén oda fog vezetni, hogy azok az országok is hadviselővé és célponttá válnak, akik a fegyvereket küldték.